Alkonyi derű: nyugdíjas is élhet polgári jólétben

Ők azok, akik az okos és előrelátó takarékoskodást választották az élethosszig tartó munka helyett, és akik csaknem olyan polgári jólétben él(het)nek, mint kortársaik Európa működő(bb) felében. Ők azok, akik szentül hisznek benne, hogy az állam nem einstandolhatja megtakarításaikat – hangzott el ma délben az Infovilág munkatársának kérdésére adott válasz a több mint 200 milliárd forint értékű vagyont kezelő OTP Nyugdíjpénztár sajtóeseményén. Lapunk szerkesztője ugyanis azt firtatta, hogy nem tart-e a pénztár, a bank-konglomerátum attól, hogy az éppen regnáló kormány ráteszi a kezét ezekre a megtakarításokra is, miként „megvédte” 2011-ben a 3000 milliárd forintnyi (tizenhárom év alatt fölhalmozott) nyugdíjvagyont, és ripsz-ropsz el is költötte az államadósság csökkentésére, beolvasztotta az állami költségvetésbe, megkapta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – adósságcsökkentési célra.

Nos, Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár gazdag nemzetközi és hazai tapasztalatú ügyvezetője hangoztatta, hogy az általa képviselt szervezetnél elhelyezett megtakarítások más alapokon nyugszanak, mint az einstandolt magánnyugdíj-pénztári rendszerben gyűjtött pénzek. Annak ellenére, hogy „kormányunk szerfölött kreatív”, nem kerülhet sor a betétek és a kamatok „befagyasztására”, a nyugdíjpénztár tagjai meggyőződhettek arról, hogy jó helyen van a pénzük, elvégre eddig is 350 ezer személy megtakarítását kezelte. A bizalom jele, hogy az idén eddig 7000 új taggal gyarapodott a pénztári tagok közössége; a tagok átlagos életkora 45 év, átlagos havi befizetésük pedig 10 300 forint, a már nyugdíjas tagok száma jó 14 ezer, és az ő havi járadékuk átlaga majdnem 73 ezer forint, azaz ennyivel egészül ki (növekedik) a nyugdíjuk.

A döntő kérdés ez alkalommal is fölvetődött, nevezetesen: mikor érdemes, célszerű elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas időre? A válasz meglehetősen egyszerű: fiatalon. Aki teheti, az akár már akkor, amikor munkába áll. Ilyesmi, persze, csak kivételes esetben fordul elő, a huszonévesek meg a harmadik évtizedükben járók aligha gondolnak a saját nyugdíjas éveikre, évtizedeikre. Élvezik ifjúságukat, az életet, fészket raknak, családot alapítanak: jövedelmüket részben vagy teljesen erre költik. A nagy előtakarékosság – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár statisztikájából – a 36–45. életév között hág a csúcspontjára, kissé csökken a lendület (és a befizetett összeg) a következő évtizedben (feltehetően a gyerekek és a saját, nyugdíjassá vált szüleik anyagi támogatása miatt), de nem szűnik meg, mert a 56 évesnél idősebbek is rakosgatják erre a célra szánt ezreseiket a nyugdíjpénztárba, hogy életük alkonyán se kelljen filléreskedniük, szűkölködniük.

Természetesen nem mindenki képes önsegítő takarékoskodásra, főleg a mostani időszakban, amikor legalább egymillióan élnek minimálbérből és tízezrekre rúg a közmunkások száma (bár egy miskolci fidesznyik szerint meg lehet élni 47 ezer forintból is!). Azok viszont, akik külföldre mentek szerencsét próbálni (és nagy többségük meg is lelte!), aligha itthon rakosgatja élére a megtakarított forintjait.

Egy kutatás szerint a magyarok harmada biztos benne, hogy a nyugdíja mellett más jövedelemforrása is lesz időskorában: vagy munkát vállal, ha kap, vagy előtakarékoskodik. Az OTP öngondoskodási indexe szerint a mai aktív korú lakosság arra számít, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni. A lakosságnak mindössze három százaléka gondolja úgy, hogy biztosan meg fog tudni élni időskori nyugdíjából. A részletek egyébről is árulkodnak, ugyanis a kérdésre, hogy jövedelmük hány százalékából tudnának megélni, és ehhez képest mire számítanak nyugdíjas éveikben, az első válasz 77 százalék, ám tudják, hogy a jelenlegi jövedelmüknek legföljebb kétharmadára számíthatnak, azaz a nyugdíjuk nem lesz elég a megélhetésükhöz. 

Száz szónak is egy a vége: aki teheti, már most rakja pénzének félre tehető részét nyugdíjpénztárba. Ötszázalékos garantált hozam esetén havi 10 ezer forint (tagdíj) 10 év után 1 717 000 forint vagyont és 379 ezer forint hozamrészt generál. Ugyanekkora összeg 10 év után 9464 forint havi járadékot fial húsz évre. Aki viszont 50 ezer forintot helyez el a pénztárban, annak csak a hozamrésze 9 450 000 forintra rúg húsz év után, a havi járadéka pedig jó 129 ezer forintra.
Tudjuk, ez így egyáltalán nem teljes tájékoztatás, a lényeg a részletekben rejtőzik. De aki valóban derűs, gondtalan (?) öregkorra vágyik, annak érdemes már fiatalon elkezdenie az öngondoskodást a jövőjéről. Nyugdíjpénztár van néhány, ki-ki kiválaszthatja a számára a legmegfelelőbbet.

Azt viszont az Infovilág sem képes megmondani, hogy melyik az.