Egyéb

Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenes a regisztrációs kötelezettség

Közzétéve: Infovilág
04
jan

Áder János köztársasági elnök december 6-án kérte az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.

A közlemény szerint az Ab megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban a testület elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka.   

Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.

Az Ab úgy vélte, azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen sem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

Az Ab szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.

Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathozKovács Péteralkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Áder János december 6-án fordult az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollt kérve a választási eljárási törvényről. A parlament által november 26-án elfogadott jogszabályban az államfő alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is.

A köztársasági elnök az indítványban kérte, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat terjedjen ki a megtámadott rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is.

 

Fél siker az AB döntése a regisztrációról

(13,41) A TASZ egyetért az Alkotmánybíróság döntésével: a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szükségtelen jogkorlátozás. Az általános és egyenlő választójog biztosítása végett azonban nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az alaptörvényt is.

Az Alkotmánybíróság (AB) mai határozatában helyesen állapítja meg, hogy az előzetes regisztráció bevezetése sérti a választójog alkotmányos elveit. Mivel működik népesség-nyilvántartási rendszer, ezért a jogkorlátozó előírás szükségtelen – ezt állította korábban a TASZ és több más jogvédő szervezet, és erre a következtetésre jutott most az AB is.
 
A TASZ azt is üdvözli, hogy az AB-döntés alapján garantálni kell az országban élő hajléktalanok választójogát. Egyetértünk azzal is, hogy az AB megsemmisítette a választási kampányban a szólás- és sajtószabadságot korlátozó szabályokat.
 
A TASZ azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai AB-határozat önmagában nem teremti meg a demokratikus választások feltételeit. A legfőbb akadály az alaptörvény, amely nem tartalmazza a tisztességes választási rendszer alapelveit, és több rendelkezése sérti az általános és egyenlő választójogot. Az alaptörvény például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól. A kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette a fair választások esélyét (az OVB-tagok megválasztása, a választókerületek átszabása stb.), a regisztráció csak egy elem volt a sok között.
 
Mindezek alapján a TASZ álláspontja szerint az AB mai döntése után is jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei. A kormányzópárt politikusai ráadásul már korábban bejelentették, hogy az alaptörvény újabb módosításaival írják felül az AB döntéseit. A következő hónapokban ezért továbbra is sok múlik a köztársasági elnökön és az Alkotmánybíróságon.
 
Az államfő azzal tudja bizonyítani, hogy autonóm közjogi tisztségviselő, ha a jövőben nemcsak a miniszterelnök felhívására vagy jóváhagyásával kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, hanem saját elhatározásból, minden lényeges alkotmányossági probléma orvoslása érdekében.
 
Az AB-nek pedig indokolt túllépnie azon a felfogáson, hogy a jelenlegi alaptörvény egységes és feltétlen védelemre érdemes rendszer. Az alaptörvény ugyanis demokratikus és súlyosan antidemokratikus szabályok keveréke, az eddigi és a most várható módosításokkal csak az utóbbiak száma növekszik. Az AB feladata, hogy a demokratikus jogelvek és nemzetközi normák alapján vizsgálja felül és semmisítse meg az alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket és az ilyen tartalmú, jövőbeli alkotmánymódosításokat is.