Az Európai Bizottság csak annyit erősített meg, hogy valóban kézhez kapta a magyar válaszokat az úgynevezett feltételességi mechanizmus ügyében, de – tekintettel arra, hogy egy hónapja van a dokumentum tanulmányozására – annak tartalmáról semmilyen előzetes értékelést nem adott. Erről számol be a Reuters hírügynökség abban a jelentésében, aminek alapinformációja Gulyás Gergely tegnapi bejelentése: Magyarország október végéig módosít számos olyan törvényt, amely bírálatra késztette az uniós végrehajtó testületet.
A Reuters kitér arra, hogy ha Brüsszelben elégtelennek ítélik a magyar garanciákat, akkor a Bizottság pénzbüntetést javasolhat a tagállami kormányoknak Magyarországgal szemben. Ettől az eljárástól különálló kérdés – jegyzi meg a hírügynökség –, hogy megkapja-e Magyarország a covid-világjárvány utáni helyreállítási alapból neki szánt pénzt, és a két ügy eldöntése között nem érvényesül semmilyen automatizmus.
Az EurActiv uniós hírportál sincs egyelőre sokkal beljebb azt illetően, hogy vajon milyen lehet majd a brüsszeli fogadtatása a magyar kormányzati ígéreteknek. Erről szóló cikke csupán közelebbről meg nem nevezett „bírálókat” említ, akik szerint valószínűtlen, hogy a budapesti vezetés kilátásba helyezett engedményei orvosolhatnák Magyarország rendszerszintű jogállami problémáit.
A dpa német hírügynökség ismerteti azt az európai szakértői jelentést, ami szerint Európa csaknem felét szárazság fenyegeti, és a kontinens területének 17 százalékán riasztó a helyzet. Az áttekintés Észak-Olaszország, Délkelet-Franciaország és Románia mellett Magyarország egyes részeit is a legsúlyosabban érintett régiók közt említi.
Ha már csapadékról, illetve annak hiányáról esett szó, itt említndő, hogy a világsajtóban nagy karriert futott be az a hír, hogy Magyarországon a meteorológiai intézet vezetőinek az állásába került az augusztus 20-a estére vonatkozó, rossz időt feltételező időjárás-előrejelzés. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a tényeket ismertető beszámoló mellett kitér arra is, hogy 16 évvel ezelőtt az ünnepi tűzijáték alatt hatalmas vihar csapott le a mintegy másfél millió nézőre, és annak nyomán tértek rá arra a gyakorlatra, hogy a várható időjárás-jelentéstől teszik függővé a parádé megtartását.
Radics Kornélia és Horváth Gyula menesztéséről a müncheni Süddeutsche Zeitung azt írja: ez még magyar viszonyokhoz képest is szokatlan lépés volt, holott Magyarországon a kormány és az állam közötti határvonal már régen eltűnt, és Orbán Viktor előszeretettel mutatja magát kiskirálynak. A döntést – írja a bajor lap – tucatnyi olyan dühös újságcikk előzte meg az államközeli sajtóban, amelyben élesen bírálták a meteorológusokat, úgymond a hamis prognózis miatt. Azután pedig a közösségi médiát árasztották el a felháborodott kommentárok, amiért a rossz hír hozóját érte büntetés. A Süddeutsche Zeitung ismerteti az Országos Meteorológiai Intézet tiltakozását, ami szerint szombaton rendkívül nagy nyomás nehezedett a szolgálatra a kormányzati szervezők – Kovács Zoltán államtitkár – részéről, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a tudományos meteorológiai előrejelzésekben mindig van bizonytalansági elem.
Végül egy gazdasági hír, ami autóipari érintettsége okán Magyarországon is figyelmet kelthet. A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja azt írja, hogy Kína ezentúl nem csupán a piaca lesz az európai gépkocsiknak, hanem maga is előállítóként lép fel az öreg kontinensen. A legnagyobb kínai elektromosautó-gyártó cég, a BYD – ami a Build your Dreams, vagyis Építsd fel az álmaidat angol kifejezés rövidítése – szeptemberben megjelenik a Benelux- és a skandináv országok piacán, nem sokkal később pedig Német- és Franciaországban.
A BYD piaci elemzők szerint fergeteges gyorsasággal növekszik, Kínában immár piacvezető, Európában pedig nagyjából a Volkswagenének megfelelő piaci részesedést kíván magának kihasítani.
A nemzetközi sajtószemle most következő részének forrása: muosz.hu.
The New York Times A meteorológia az a terület, amelyet időről időre úgy jellemeznek, hogy következetesen melléfoghat, a szakértők mégis a helyükön maradhatnak, ám ez nem vonatkozik Magyarországra. A téves prognózis ugyanis az illetékes szolgálat két vezetőjének az állásába került, miután augusztus 20-ának estéje csendesnek bizonyult.
Az elbocsátásra válaszul az intézet kibocsátott egy közleményt, ami szerint szakmai feladatokat lát el, a politikához semmi köze sincsen. És legjobb tudása szerint dolgozott, függetlenül attól, hogy a hatalom nagy nyomást gyakorolt rá, így munkatársait nem lehet felelőssé tenni semmiféle állítólagos vagy tényleges kárért.
Az újság megkereste Szűcs Mihályt, az OMSZ egyik illetékesét, aki azonban nem nyilatkozhatott, mivel ahhoz meg kellene kérnie az innovációs minisztérium engedélyét. A tűzijáték egyébként most szombatra halasztódott, amikorra viszont nagy esőt jósolnak.
(A magyar kormány statáriális eljárása hatalmas nemzetközi sajtóvisszhangot keltett, mert civilizált országban ilyesfajta hatalmi önkény nem megengedett; de hát Orbán Magyarországa már rég nem az – a szerk. megj.)
A Die Presse vezércikke szerint a háború még jó ideig el fog tartani, mert mindkét fél igyekszik kész tényeket teremteni a harcmezőkön az esetleges fegyverszüneti tárgyalások előtt. Európának azonban nem szabad bedőlnie a Kreml megosztási kísérletének. Éppen fél éve tart a viszály: védtelen civileket mészároltak le, katonák véreztek el a földbe vájt fedezékekben, számtalan lakóházból puszta rom lett.
A támadás óriási pusztítást és szenvedést okozott, de hogy mikor lesz vége, az attól függ, hogy képes-e bármelyik fél döntő győzelmet aratni, illetve hogy a szembenálló hatalmak netán arra a meggyőződésre jutnak: már csak veszthetnek. De ettől még messze vagyunk.
Az ukrán elnök kiadta a parancsot, hogy ki kell űzni az oroszokat még a Krímből is. Hogy ennek mennyi a realitása, azt most hagyjuk. Ám nem mondhat mást, mert hivatalosan egyetlen talpalatnyi földet sem adhat fel. Viszont készíti elő az ellenoffenzívát, ami helyi sikereket hozhat.
Moszkva ugyanakkor keleten és délen próbál tovább előrenyomulni. Ha felismeri, hogy elakadt, akkor lehet szó a fegyvernyugvásról. Ez esetben számítása szerint befagynának a frontok és így egyelőre bebiztosítja a hódítást. Vagyis a küzdelem előreláthatólag fellángol, mielőtt elhallgatnak a fegyverek.
Az EU-ban töredezik az egységfront az oroszokkal szemben. Erősödnek az aggályok, hogy a viszály milyen hatást gyakorol a gazdaságra. Ez pedig Putyin kezére játszik. Ő a többi autokratához hasonlóan úgy gondolja, hogy a véleményszabadság csak felforgatásra jó és gátolja a kormányzást. Közben pedig zsarol a gázzal.
Arra persze hiába számít is bárki, hogy az energiaválságnak vége lesz, ha feloldják a szankciókat. A Kreml egymás ellen akarja kijátszani az európai országokat. Nem szabad azonban megengedni, hogy a terve megvalósuljon. Akkor ugyanis az államfő még inkább úgy érezné, hogy ezen az úton kell továbbmennie.
A Financial Times kommentárírója úgy ítéli meg, hogy a tekintélyuralmi rendszerek előbb bomlanak fel, mint a Nyugat, mert eleve hajlamosak az erjedésre. A sovinizmus a demokráciák ellen fordítja ugyan őket, ám nem szűnik meg egymás közti kapcsolataikban. Pont az a jó, hogy az ilyen rendszerek nem képesek egységes frontot alkotni a liberális demokráciákkal szemben. Utóbbiaknak el kell érniük, hogy ez a jövőben is így legyen.
Ez magában foglalja, hogy időnként ápolni kell a viszonyt a lator rendszerekkel, illetve ki kell használni a közöttük meglévő feszültségeket. Joe Biden pont ilyen megfontolásból ült le a szaúdi koronaherceggel, akit előtte másfél éven át egyértelműen került. Továbbá az iráni atomalku felélesztésére puhatolja, hogy nyit Teherán felé is, de emiatt még hatalmas felháborodás lesz. Az ellenzőknek azonban figyelembe kell venniük, hogy mind a szaúdiak, mint az irániak számára partnernek ajánlkozik Oroszország és Kína.
Úgyhogy az amerikai érdekeket kell nézni más bajkeverő rezsimek esetében is. Ám ez nem megy, ha az alapállás az, hogy a demokráciák állnak szemben autoriter rendszerekkel. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tekintélyuralmak szövetsége előbb törik meg, mert az etnikai nacionalisták gyűlölik a marxistákat, a vallásos nem veszi emberszámba a katonát, és hatalmas ellentétek vannak még a különféle teokráciák között is.
Ahol egyeznek az ideológiák, ott meg a durva önzés köp bele a levesbe. Ezzel együtt az USA nem teheti meg, hogy kivár, utaznia kell a megosztásra. A győzelemhez fel kell ismerni az illiberalizmus törésvonalait és ki kell őket aknázni. Érhető az erkölcsi finnyásság, de a magasabb erkölcs kerekedik felül.
Politico Egymást mérgezik az EU és a hibrid tagországok – hangsúlyozza vendégkommentárjában Lando Kirchmair, a német hadsereg müncheni akadémiájának professzora. Úgy véli, hogy az Európai Unió jelenleg kész kiárulni még a jogállam maradékát is a lengyeleknél, amiért a PiS kormány igen dicséretes módon segít az ukrán menekülteknek és a háború veszélyével néz farkasszemet.
Ám ha a szabályok puszta megtartása feljogosít a milliárdokra, és így azok jutalommal érnek fel, nos, akkor a lépés sokat nem segít a jogállam helyreállításában. Ugyanakkor sokszor elsikkad az a tény, hogy a Bizottság gyakran azért nem képes érvényt szerezni a közös értékeknek, mivel ezen a területen nem ritkán az EU is hatalmas hiányosságokat mutat.
Lásd, hogy legutóbb Ursula von der Leyent a kormányok ültették trónra, vagy legalábbis egy-kettő. Az Európai Parlamentnek nem sok köze volt hozzá, csúcsjelölti rendszer ide vagy oda. Nagy gond, hogy nem lehet elszámoltatni a Bizottságot, ami ugyanakkor az utóbbi években nem tett határozott lépéseket a jogállam ellenfeleivel szemben. Így az Európai Bíróságnak kellett színre lépnie a demokratikus normák védelmében.
Csakhogy ehhez az EUB-nak jócskán ki kellett terjesztenie a saját mandátumát, hogy képes legyen megvédeni a nemzeti igazságszolgáltatást. Ugyanakkor a Bizottság sokáig nem vetette be a jogállami mechanizmust Magyarország ellen (a lengyelek ügyében továbbra is habozik) és általában óvakodik szerződésszegési eljárást indítani a jogsértő tagokkal szemben.
Ez azonban nem jó, mert amikor a demokrácia hanyatlani kezd, éppenhogy cselekedni kell. Különben csak még rosszabb lesz a helyzet. És ha valahol bajba kerül a jogállam, az mérgezően hat más hatalmakra, illetve az egész EU-ra is. Emellett ha valahol nem tisztességes és szabad módon választanak kormányt, akkor annak képviselői felbukkannak az európai fórumokon is. Az Európai Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy saját maga megfeleljen a normáknak, mert csak akkor lesz képes arra, hogy visszaállítsa a szabályokat az összes tagországban.
A Die Welt megkérdezett 19 Nobel-díjas közgazdászt, aki semmi okot sem lát a globalizáció temetésére, viszont azon a véleményen van, hogy Európának össze kell kapnia magát, különben a vesztes oldalra kerül. Elsüllyed az USA és Kína között. A jeles szakemberek a Boden-tó parti Lindauban gyűltek össze, hogy a háromévenként esedékes konferencián a legidőszerűbb kérdéseket vitassák meg a szakma másik 600 képviselőjével, összesen 64 államból.
A kiinduló pont az, hogy a világ kifordult a sarkaiból, de amint azt Christopher Sims Princetonból elmondta – ő 11 éve kapta meg a tudományos élet legnagyobb elismerését – változatlanul a fejlődés motorja a globalizáció. Fontos fejlemény, hogy hiába van sok szegény, gyengén fejlett országban rengeteg szabad munkaerő, ez a versenyelőny lassan nem számít. Merthogy az élő munka helyét a technológia veszi át.
Azon felül a járvány és a háborúk és szankciók okozta geopolitikai zavarok folytán a fejlett gazdaságok számára nyilvánvalóvá vált a nemzetközi ellátási útvonalak jelentette biztonsági kockázat. Ráadásul a hangsúly a hatékonyságról a rugalmasságra helyeződik át. A legfontosabb szállítási láncok saját földre, vagy politikailag stabil, baráti országokba tevődnek át. A pénzügyi rendszer viszont ezután is globálisan működik.
Többen úgy nyilatkoztak, hogy Kína és nem az USA lesz az átalakuló világrend nyertese. Európa viszont szorul vissza.