Alpesi kürtösök nyitják meg a Gottardo-kiállítást a Ganz-múzeumban

Az Alpok alatt vezető vasútvonal a svájciak precizitását, vállalkozói, innovációs készségét és a vasút megbízhatóságát jelképezi. Egyúttal kiemelkedő mérnöki teljesítmény, és nagyon fontos hozzájárulás az európai közösségi közlekedés jövőjéhez. Csaknem 2600, számos országból érkezett szakember adta tudását ehhez az úttörő munkához. A június 1-jén hivatalosan fölavatott alagutat ez év végén már a menetrend szerinti vasúti személyszállítás számára is megnyitják. Attól kezdődően az utazási idő Svájc német- és olaszajkú területei között látványosan csökken, ami az alpesi köztársaság északi és déli szomszédját, azaz Német- és Olaszországot is „közelebb hozza” egymáshoz.

Tudta, kedves olvasó, hogy a Gotthárd Bázisalagút nem csupán a valaha épült leghosszabb, de a legmélyebb vasúti alagút is; hogy az építésnél 28,2 millió tonna sziklát termeltek ki; hogy ennek egy nagy részét beton formájában visszaépítették a hegybe?

A július 14-én a budai Ganz-múzeumban megnyíló „Gottardo2016”kiállítás az alig másfél hónapja fölavatott létesítmény történelmi, gazdasági és technológiai vonatkozásaival ismerteti meg a látogatót – egyszerre informatív és szórakoztató módon. Bemutatja a műszaki-technológiai kihívásokra adott mérnöki megoldásokat és azt, hogy miként segíti az alagút valamennyiünk mobilitását.

A vasútikerék-gyártás úttörőjét, Ganz Ábrahámot különösen szoros kapcsolat fűzte a vasúthoz; ezért nem meglepő, hogy a Gotthárd-alagutat bemutató kiállításra olyan helyiségekben kerül sor, ahol egykoron vasúttörténetet írtak.

Mind a mai napig, a „Ganz” márka nagyon jó hírnévnek örvend Magyarországon. Nem sok olyan svájci állampolgár van, aki hasonló vállalkozói sikert és társadalmi felemelkedést tapasztalhatott meg külföldön, mint ő. Feltalálóként, kereskedőként és gyárosként a Zürich kantonbeli Unter-Embrachból származó Ganz Ábrahám meghatározó szerepet játszott a 19. századi feudális Magyarország fejlődésében, iparosodásában. Ganz számára az áttörést a kéregöntésű vasúti kerekekre kapott szabadalom hozta meg. A kerekeket Európa-szerte el tudta adni az egyre bővülő vasút-társaságoknak. Az egykori öntödei legény hamarosan Magyarország egyik leggazdagabb emberévé és az ipari tömegtermelés úttörőjévé vált. Kevesen tudják: Ganz műhelye 1849-ben „Ne bántsd a magyart!” feliratú ágyúcsöveket öntött.

A kiegyezés évében, 1867-ben bekövetkezett váratlan halála – mindössze 53 éves volt – után az öntöde tovább üzemelt 1964-ig. Ma a valamikori, ipari műemlékké nyilvánított öntödei múzeumban csodálhatjuk meg az iparág eredményeit.

A múzeum a „Grand Tour of Switzerland Magyarországon” interaktív térkép egyik helyszíne is, amely a magyarországi svájci nagykövetség egyik legfontosabb programja ebben az évben. A Svájci Nemzeti Tanács elnöke, Christa Markwalder is megismerhette Ganz külföldön elért lenyűgöző eredményeit, amikor áprilisban a Svájci Parlament delegációjával a budai múzeumban járt.

A július 15-től szeptember 28-ig látható „Gottardo 2016” kiállítást megnyitóján jelen lesz az idén százéves „Külföldön Élő Svájciak Szervezetének” alelnöke, a svájci törvényhozás tagja, Filippo Lombardi. A jövő csütörtöki esemény alkalmából hangversenyt adnak a svájci alpesi kürtösök (Swiss Alphorn Academy, Montreaux).