Forrás: reuters, bbc.com, cnn.com Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök közlése szerint a Teheránt ért légicsapásban meghalt Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője. Teheránban az állami televízió 40 napos nemzeti gyászt és hét napos munkaszünetet hirdetett Irán legfőbb vezetőjének halála miatt. Az állami televíziós híradócsatornája, az IRINN Khamenei fényképeit mutatja, háttérben a Korán recitálásával, bal felső sarokban fekete szalaggal. A műsorvezető korábban felolvasta az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) nyilatkozatát, amely hivatalosan megerősítette Khamenei halálát, és az Egyesült Államokat és Izraelt okolta haláláért. A légicsapásokban a hírek szerintéletét vesztette Khamenei lánya, veje és unokája, továbbá 40 állami vezető, köztük a Forradalmi Gárda parancsnoka és a hadügyminiszter is. A nyilatkozat szerint Khamenei „mártírhalála” „felkelés kezdete lesz az elnyomók elleni harcban”.

A Vörös Félhold jelentése szerint több mint 200 ember halt meg Iránban a szombati izraeli és amerikai támadásokban. Közülük 85-en egy általános iskolában vesztették életüket a déli Minab városában. Szombaton hajnalban Izrael katonai csapást mért Iránra, amelyet a USA is támogatott, Irán válaszul több száz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre és a Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban lévő amerikai bázisokra és Szaúd-Arábiára. Találat érte Dubai repülőterét is, és számos más objektumot a térségben.— az események változnak és percről percre alakulnak, a cikk folyamatosan frissül.

Masoud Pezeshkian iráni elnök nyilatkozatában kijelentette, hogy Teherán a bosszút „jogszerű jogának és kötelességének” tekinti, és mindent meg fog tenni ennek a kötelességnek a teljesítése érdekében. Az állami média arról számolt be, hogy Mohammadreza Aref első alelnök utasította a minisztereket és kormányzókat, hogy háború idején is biztosítsák az ország közigazgatásának zavartalan működését.

Omán tengeri biztonsági központja vasárnap közölte, hogy a Palau zászlaja alatt közlekedő Skylight olajszállító tartályhajót Omán Musandam partjaitól körülbelül öt tengeri mérföldre támadták meg. A támadásra az öbölmenti ország kereskedelmi kikötőjében, Duqmban végrehajtott dróncsapások után került sor. Omán Musandam-félszigete Iránnal közösen ellenőrzi a Hormuzi-szorosot. Ez egy stratégiailag fontos szűkület, amelyen keresztül a globális olajfogyasztás körülbelül egyötöde áramlik. A Skylight 20 fős legénységét a támadás után evakuálták – közölte az ománi tengeri biztonsági központ az X-en közzétett bejegyzésében. Az ománi tengeri biztonsági központ nem részletezte, mi találta el a tartályhajót.

Ha nem sikerül gyorsan megoldani a helyzetet, az olajárak valószínűleg meredeken emelkedni fognak, amikor hétfő reggel megnyílik a kereskedés. A zavar mértékét valószínűleg az iráni konfliktus időtartama fogja meghatározni, de egyelőre a fenyegetés és a bizonytalanság már elegendő ahhoz, hogy súlyosan befolyásolja a globális olajellátás 20%-át kitevő régióból érkező szállításokat. A referencia Brent nyersolaj ára az elmúlt hetekben 70 dollár körüli szintre emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb érték. Egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy az iráni megtorló csapások kárt okoztak volna az olaj- és gázinfrastruktúrában.

Izrael és az USA lépései
Az izraeli haderő hivatalosan „megelőző csapásként” indította el a műveletet, amelyet részben a USA légierő- és hírszerzési támogatása is kísért; Washingtonból azonban egyelőre nem érkezett részletes, hivatalos kommentár arról, milyen mértékben vett részt az amerikai hadsereg a légicsapásokban. Vasárnap hajnalban újabb csapássorozatot hajtottak végre Irán ballisztikus rakétáira és légvédelmi rendszereire. A csapások célpontjai Irán nyugati és középső részén találhatóak, köztük több olyan kilövőállomás is, amelyet eddig még nem támadtak meg – közölte az IDF a BBC-nek adott nyilatkozatában.

Katonai és polgári intézkedések
Izrael rendkívüli állapotot hirdetett, lezárta légterét, és szirénákat adtak ki a lakosság számára, felkészülve esetleges iráni ellencsapásokra rakétákkal vagy drónokkal Irán is lezárta saját légterét, és jelentések szerint távközlési korlátozások léptek érvénybe egyes területeken. Izraelben egy ember meghalt, és több mint százan megsebesültek az iráni rakéta és dróntámadások következtében.

Helyzet és kontextus
Ez a támadás egy éles fordulat a hosszú ideje elmérgesedett izraeli–iráni viszonyban, amelyet a nukleáris tárgyalások megrekedése és a régiós feszültségek sorozata fűtött. Az elmúlt hetekben jelentős amerikai haderejű erősítés érkezett a térségbe, és diplomáciai csatornák is feszült állapotban voltak. A New York Times értesülései szerint amerikai tisztviselők szerint arra számítanak, hogy ez a támadás jóval kiterjedtebb lesz, mint a tavaly júniusi amerikai csapások az iráni nukleáris létesítmények ellen.

A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt a Wizz Air azonnali hatállyal felfüggesztette minden izraeli, dubaji, abu-dzabi és ammani járatát – közölte a Wizz Air Magyarország szombaton az MTI-vel, jelezve: az intézkedés legalább március 7-ig érvényben marad.

Támadás érte Dubajban a turisták körében rendkívül népszerű Palm Jumeirah Fairmont Hotel épületét – írja a Daily Mail. Információk szerint az iráni védelmi minisztert már sikerült likvidálnia az izraelieknek, valamint több értesülés is befutott különböző felső szintű katonai parancsnokokról, vezetőkről, akiket nagy valószínűséggel találat ért. A világ vezetői és nemzetközi szervezetek is figyelemmel kísérik a fejleményeket, miközben rengeteg kérdés marad nyitott, pl. hogyan reagálnak az ENSZ-tagállamok és a nagyhatalmak?