Az sem világos, hogy mire gondolt a magyar politikus, amikor arról beszélt, hogy a tények mellette szólnak, hiszen az Egyesült Államokban az egyik kutatóintézet most megjelent tanulmánya szerint ő vezényelte le a magyar politikai intézmények lerombolását, a bíróságokat a saját embereivel tömte tele, és korlátozta a sajtószabadságot. Nemrégiben az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet igazgatója azt mondta róla, hogy Orbán adja az erős embert, és az idegengyűlöletre építve igyekszik mozgósítani. Most pedig rokonlelket lát Trumpban.
Magyarország terroristát lát abban a szír férfiban, aki azt mondja, ő csak a családjának akart segíteni, hogy az elmenekülhessen a háború elől – írja ugyancsak a The Washington Post. Emberi jogi szervezetek szégyenletesnek nevezték a tárgyalást, miután a vádlottat nem zavargásért, hanem terrorcselekményért ítélték 10 évre. Annak idején nemzetközi felháborodást keltett, hogy a magyar biztonsági erők könnygázt vetettek be a nyugat felé tartó menekültek ellen. Amúgy a magyar törvények értelmében a bíróság akár életfogytiglant is kiszabhatott volna. Az Amnesty International európai igazgató-helyettese úgy véli azonban, hogy a verdikt visszaélt a vonatkozó jogszabályokkal. A szervezet egyik szakértője pedig úgy vélekedik, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem egyszerűen vaskézzel kíván bánni a migránsokkal, de leveszi a kesztyűt, amikor az ellen harcol, amit terrorizmusnak tart.
Megfigyelők hozzáteszik, hogy ha magyar részről ennyire egyedi módon értelmezik a történteket, akkor onnan már csak egy lépés, hogy visszaéljenek a nemrégiben hozott és igen szigorú terrorellenes törvényekkel. A tudósítás emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány a merényletek lehetőségével riogat, ám az Europol adatai szerint másutt sokkal több embert tartóztattak le ilyen gyanúval, és ez arra utal, hogy nálunk sokkal alacsonyabb a fenyegetettség szintje.
Kelet-Európa nagyrészt azért szegült szembe az uniós kvótatervekkel, mert a magyarok, csehek és szlovákok nem tudták megoldani a romák beilleszkedését – tudósít a Bloomberg. Az unió Alapjogi Ügynöksége most tette közzé jelentését a régióban élő romák helyzetéről, és azt állapította meg, hogy ennek a csaknem 6 millió embernek a 80%-a az amúgy is igen alacsony szegénységi küszöb alatt küzd a megélhetésért. Egyharmaduknál nincs folyóvíz a lakásban, egy tizedüknél hiányzik a villany is. A férfiaknál 34 százalékos a munkanélküliség, a 16–24 év közötti korosztály kétharmada sem nem dolgozik, sem nem tanul. Maguk az érintettek azt mondják, azért ennyire riasztóak ezek az adatok, mert diszkrimináció érvényesül a romákkal szemben. Egy éven belül jó egynegyedük átélt valamilyen atrocitást.
Egy másik felmérés azt tartalmazza, hogy társadalmi megítélésük rosszabb, mint a muzulmánoké vagy a zsidóké. Ők a mások. De az igazság az, hogy a kelet-európai kormányoknak az EU bürokráciájával együtt fogalmuk sincs, miként integrálják a romákat.
Az északi államoknak viszont kedvezőek a tapasztalataik a muszlimok és a törökök beilleszkedésével kapcsolatban, ezért voltak meglepve, hogy a volt szocialista országok kevés szolidaritást mutatnak a migránsok iránt, jóllehet polgáraik évtizedeken át menekültek a kommunizmus elől. Nagy baj az, hogy sokaknak fogalmuk sincs, mi történik másutt és a kölcsönös megértés hiánya nagyobb veszélyt jelent az EU összetartása szempontjából, mint a populizmus vagy a gazdasági egyenlőtlenség.
A The Guardian úgy értékeli, hogy a szegedi per kulcsfontosságú a magyar kormány két éve tartó kampányában, amelynek célja, hogy felkorbácsolja az idegengyűlöletet és terroristának állítsa be a menekülteket. Ugyanakkor jól jön a jogvédőknek, akik igyekeznek alátámasztani, milyen drákói Európában a menedékügyek szabályozása.
Az Amnesty International úgy látja, hogy a magyar bíróság meggyalázta az igazságot. A szervezet képviselője egyúttal kifogásolja, hogy a vádlottat megalázó módon, vezetőszáron vitték a terembe, két álarcos rendőr kíséretében. A tudósítás megjegyzi, hogy a bíró nem volt kíváncsi a védelem több mint 20 tanújára és figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a vád fő tanúja, egy rendőr, nem volt biztos abban, valóban a férfit látta-e a tavaly szeptemberi zavargáskor.
A Bertelsmann Alapítvány legújabb tanulmánya azt támasztja alá, hogy egy sor európai országban főként azért tudnak előretörni a jobboldali pártok, mert az emberek félnek a globalizációtól – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerzők a reprezentatív felmérés idején 15 ezer embert kérdeztek meg az unió tagállamaiban, és az derült ki, hogy pl. Németországban az AfD híveinek 78%-a tart az egyre erősebb nemzetközi gazdasági és politikai összefonódás következményeitől. Ezen belül minél kevésbé képzett valaki, minél alacsonyabb a jövedelme és minél idősebb, annál valószínűbb, hogy fenyegetésnek tekinti a globalizációt.
Az aggályok bőven jellemzőek a politikai középre is. Ugyanakkor a megkérdezettek 55%-a esélyt lát a jelenségben, 45% viszont veszélyt.
Magyarország nagyjából az átlagnak felel meg, nálunk 46% válaszolta azt, hogy baljós előérzetekkel figyeli a világban végbemenő változásokat. A gyógyírt kínáló jobb- és baloldali pártok receptje viszont igencsak hasonló: gondoskodó, védelmező állam, amely senkit sem hagy az út mentén. A kereskedelemben pedig a protekcionizmust hirdetik.
A Die Welt kommentárja arra figyelmeztet, hogy nem jó az, ha a németek lebecsülik a többieket, mert az arrogancia veszedelmes. Európában ugyanis fejtetőre álltak a dolgok, a 2. világháború utáni rend még soha nem ingott meg ennyire. Ebben a helyzetben a mérsékelt erőknek össze kell fogniuk az értékek védelmében, ám ehelyett azt tapasztalni, hogy a demokratákat a megvetés vezérli. Berlin és Brüsszel pl. hűvösen figyeli az olasz miniszterelnök próbálkozásait, és egyelőre nincsenek túl jó véleménnyel a francia Fillonról sem, ám a három országnak szüksége van Kelet-Európára az unió jövője érdekében.
A németek számára azonban közömbös a térség, úgy tudják, hogy ott csak iszlámgyűlölő jobboldali populisták élnek, beleértve Magyarországot is. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a demokráciaellenes irányzatokat valóban szóvá kell tenni, ám a nyugati lenézés azt eredményezi, hogy a régió egyre nagyobb része kerül Putyin vonzáskörébe. Szóval ki kell állni az értékek mellett, de azt tudjuk a történelemből, hogy mi történik, ha a demokraták között hiányzik az egymás iránti tisztelet.
A Süddeutsche Zeitungban olvasható: tekintélyes elemző szerint Európában ugyan komoly bajok vannak, de a helyzetet nem kell dramatizálni. Stefan Lehne, a Carnegie európai intézetének kutatója azt mondja csak korlátozott következményei lehetnek a vasárnapi osztrák, illetve olasz erőpróbának, attól messze vagyunk, hogy szétessen az unió. Brüsszelben is úgy gondolják, hogy meg kell őrizni a nyugalmat.
Ugyanakkor az osztrák és az olasz eredmény jelezheti, hogy lehetséges a kormányváltás a két országban és befolyásolhatja a további fejleményeket a földrészen. Lehne leginkább a francia elnökválasztástól tart, mert ha Le Pen győz és tényleg ragaszkodik a kilépéshez az euró-övezetből, vagy az EU-ból, az halálos döfés lenne a közösség számára. A szakember azonban rendkívül valószínűtlennek nevezi ez utóbbi forgatókönyvet, bár Brüsszel igen kellemes célpont, Magyar- és Lengyelország pl. rendszeresen tűz alá veszi. Az elemző ott látja a legfőbb veszélyt, hogy a rengeteg párhuzamos probléma megbénítja az uniót. Hiányzik a reformszándék, minden újabb válság jelentős megrázkódtatásokkal jár. A másik oldalon viszont csakis együttes erővel lehet megoldani az olyan bajokat, mint a biztonság, a klímavédelem, vagyis ha józanul mérlegeljük a dolgokat, akkor azt kell mondani, hogy az EU-t ki kellene találni, ha nem volna.
A Le Monde vezércikke szerint Ausztriában az a tét a vasárnapi elnökválasztáson, hogy Nyugat-Európában a 2. világháború óta először szélsőjobboldali jelölt ül-e az államfői székbe. Ráadásul: ha ugyanaznap elbukik az olasz miniszterelnök által kezdeményezett népszavazás, az ajtót nyithat a populista Beppe Grillo előtt, és súlyosbíthatja az euró válságát.
Sok oka van annak, hogy az osztrákoknál győzhet a szélsőséges Hofer. Először is a szabadságpárt sikerrel tört ki a politikai karanténból, már volt a koalíció része az évezred elején, és helyi szinten több helyütt is együtt irányít a konzervatívokkal, illetve a szociáldemokratákkal. Azon kívül az ország tavaly egy főre vetítve több menekültet fogadott be, mint Németország. Gazdaságilag jól mennek ugyan a dolgok, de a lakosság egy része ezt nem így érzi. Mindent egybevéve, Ausztria úgy érzékeli, hogy balkanizálódik. Hofer győzelme felhúzná a sorompót az FPÖ kormányzása előtt.
És az ország – nyugati államok közül elsőként – elbillenne az Orbán–Kaczynski–Fico-féle illiberalizmus felé. Nagy kudarc lenne Európa számára és felbátorítaná Le Pent. Nem sorsszerű, hogy így legyen.
Magyarországon terrorizmus miatt ítélték el az a férfit, aki a múlt ősszel sok századmagával összecsapott a rendőrséggel a határon – tudósít a Libération. A verdikt úgy hatott, mint valami pörölycsapás, ilyen súlyos döntés egyetlen más esetben sem született. És senki mást nem vádoltak meg terrorcselekménnyel.
Egyórás, brilliáns beszédében a védőügyvéd rámutatott az állítás képtelenségére. A vádirathoz különben nem csatolták, hogy egy videón az látható, amint a férfi hangosbeszélőn igyekszik lecsillapítani a tömeget. A jogász a hatóságokat okolta a történtekért.
Az Amnesty International és több más civil szervezet úgy értékelte, hogy Szegeden az igazságszolgáltatás megcsúfolása zajlott. A bíróság bohózathoz nyújtott segédkezet, hogy támogassa a hatalmon lévő jobboldali posztfasiszták érvelését, amely szerint a migránsok terroristák.