Amerikának Kossuthra van szüksége

Az emberi jogokért való küzdelem és a rasszizmus elleni harc nemcsak erkölcsi tartást adott az Egyesült Államoknak külföldi megítélése szempontjából, de segítette megnyerni a hidegháborút is – írja az The Atlantic folyóirat elemzése, ami ezúttal azért nagyon érdekes, mert rögtön a felvezetésben kiderült, hogy mi köze van Martin Luther Kingnek a mi 56-os forradalmunkhoz.

A vidéki iskolák országos bizottságában 1956 decemberében tartott beszédében ugyanis kitért Martin Luther King az 1956-i eseményekre. „Gondolataim az Atlanti-óceán túlsó partján járnak, ahol a demokráciáért vívott lázadást elfojtották” – mondta MLK, aki a szovjetek megszállását rettenetesnek nevezte. Miközben rokonszenvezett a magyarok szabadságharcával, Eisenhower kormányával korántsem. Furcsának nevezte, hogy az amerikai kormány aggályát fejezte ki – ennél többre nem volt képes – a szovjet beavatkozás kapcsán, ám egyáltalán nem aggasztotta a feketék sorsa Alabamában vagy éppen Dél-Karolinában. King meggyőződése volt ugyanis, hogy amíg a faji egyenlőtlenség és az emberi jogok ügyét nem képes megoldani a kormány az ország határain belül, addig külföldön sem lesz sikeres a politikája, értve ezen akkoriban kifejezetten az amerikai szerepvállalást a kommunizmus elleni harcban. (Martin Luther Kinget 1956-ban börtönbe csukták a városi buszokon a szegregáció miatti bojkottja okán.)

Ezekben a napokban az Egyesült Államokban ismét előtérbe került Martin Luther King és küldetése a minneapolisi George Floyd meggyilkolása kapcsán. Peter Beinart elemzésében az amerikaiak 1956-i sikertelen szerepvállalását kapcsolja össze a kínai problémával. Hongkong és Tajvan kapcsán sem képes a Fehér Ház erőt demonstrálni, fellépni az emberi jogokért, s addig bizony a kínai–amerikai viszony sem rendeződik, illetve Kína dominanciája eldőlni látszik ebben a versengésben – írja a The Atlantic.

Szintén a feketék lázadása kapcsán került az amerikai történészek figyelmébe Kossuth Lajos, mint szenvedélyes szabadságharcos. A History News Network, a George Washington Egyetem Columbia Intézetének elemzéséből, illetve az ennek kapcsán megjelent könyv ismertetéséből megtudjuk, könnyekig meghatotta az amerikaiakat az 1850-es évek elején ott vigaszt és szövetségeseket kereső Kossuth számos beszéde. Több mint hat hónapon át járta az államokat, ünnepelve fogadták, bálokat rendeztek a tiszteletére, egyes megyék és városok „magyaroknak” nevezték magukat, annyira megihlette őket a szabadságért küzdő magyar politikus.

Abraham Lincolnt sem hagyta érintetlenül Kossuth gyújtó beszéde, néhány gondolatát ő is belevette a híres, gettysburgi beszédébe, de az is nyilvánvaló, hogy a szabadságharc és a rabszolga-felszabadítás eszméjére is meghatározó volt Kossuth.

A mai párhuzam okán a szerző, Tim Roberts megállapítja, hogy a koronavírus alkalmat adott mindkét országvezetőnek a hatalommal való visszaélésre, nem beszélve az egyre nyilvánvalóbb párhuzamokról a médiában, a választójogi törvényekben és a migrációs politikában. Amerikának új Kossuth Lajosra lenne szüksége, de vajon ki lesz az? – zárul az elemzés.

A washingtoni magyar nagykövetség gyakori vendége, a rasszista eszméket valló iowai képviselő, Steve King csúfos vereséget szenvedett a republikánus előválasztáson – írja a kanadai Hungarian Free Press. A nagy Orbán-rajongóval Szemerkényi Réka volt nagykövet is szoros kapcsolatot ápolt. A konföderációs zászlóval dekorált irodájában Szemerkényit nem egyszer biztosította arról, hogy mindenben támogatja Orbánt a „sátáni” Soros György elleni küzdelmében. Trump twitter-üzenetben gratulált kihívójának, Randy Fennstranak, hogy legyőzte Steve Kinget az előválasztáson.

A Jerusalem Post beszámolt Szijjártó Péternek Trump vejével, Jared Kushnerrel minap folytatott egyeztetéséről, amikor is a magyar miniszter biztosította az elnöki tanácsadót arról, hogy apósa Izrael-politikáját Budapest mindig is támogatni fogja, mert ez lehet a közel-keleti béke garanciája. 

Kovács Zoltán megint levelet írt a The Washington Post szerkesztőjének, amelyet a hétvégén közölt is a tekintélyes lap. „Magyarország nem diktatúra” – hirdette az államtitkár a címben, a demokrácia él és virul, és sikeresen leküzdi a kormány az új koronavírust. Az írás George Will cikkére reagál, az amerikai szerző úgy fogalmazott, hogy „Orbán Viktor a demokrácia romba döntője”. Kovács szerint független a Kúria, amit mi sem bizonyít jobban, mint a romáknak nemrégiben megítélt pénzbeli kárpótlás a szegregációra adott válaszként. A média sincs elnyomva, hisz’ úgy bírálja a kormányt, ahogy akarja. És az ellenzék még választást is volt képes nyerni a helyhatósági megmérettetésen, tehát emiatt sem érheti vád a kormányt. Végül felhívja George Will figyelmét arra, hogy

a 2018-i parlamenti választásokon a 2002 óta a legnagyobb, 70 százalékos volt a részvételi arány. Ez aligha lehet a jele annak, hogy romba dőlt a demokrácia Magyarországon.