Vitatott politikájával Budapest és Varsó kihívást intéz az európai közösséghez

A tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung „A képzelt összeesküvés” címmel közöl terjedelmes írást Orbán Viktor Soros György elleni hadjáratáról, amely azon az állításon alapul, hogy az amerikai milliárdos migránsok millióit akarja Európába költöztetni, és ezzel profitra kíván szert tenni.

A plakátkampány, a CEU-törvény és a civiltörvény ügyének ismertetése, valamint Soros személyének a bemutatása mellett a cikk megszólaltatja Goran Buldioskit, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai igazgatóját, aki kifejti: ha egy általuk támogatott nem kormányzati szervezet tevékenyen bekapcsolódik a politikába, az alapítvány beszünteti a támogatását.

A majna-frankfurti lap szerint a Soros által finanszírozott szervezetek tevékenységének kétségtelenül van politikai – nevezetesen kormánykritikus – tartalma. Buldioski azonban hangsúlyozza: nem egyes politikusokról vagy pártokról, hanem a jogállamiságról van szó. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatását élvező egyes szervezetek korábban, annak a szocialista kormánynak az idején, amely alatt az egyik korrupciós ügy követte a másikat, szintén felléptek az állampolgári jogok, az átláthatóság és a jogállamiság védelmében, és egyébként Orbán Viktor, az akkori ellenzéki politikus mellett is megszólaltak.

Még a Frankfurter Allgemeinénél maradva, a lap interjút közöl Elmar Brok német kereszténydemokrata politikussal arról, hogy az Európai Unió mit tehet és mit nem tehet meg Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban. E két ország – állapítja meg az interjú bevezetője – vitatott politikájával kihívást intéz az európai közösséghez.

Brok – aki immár évtizedek óta tagja az Európai Parlamentnek – egyetért az újságírói kérdésben megfogalmazott azzal  az állítással, hogy ha Lengyelország ma pályázna az EU-tagságra, akkor elbukna, de ennek ellenére lát arra reményt, hogy a kötelezettségszegési eljárással jobb belátásra lehet bírni a varsói vezetést. Azzal érvel, hogy évekkel ezelőtt Orbán Viktort is rá lehetett venni a visszakozásra az igazságszolgáltatási rendszerrel és a médiatörvénnyel kapcsolatban.

Elmar Brok határozottan elutasítja azt a felvetést, hogy a magyarokat és a lengyeleket az unióból való kizárással kellene megfenyegetni. Úgy véli, hogy az uniós alapszerződés következő módosításakor a nevezetes hetedik cikket a jelenleginél használhatóbb eszközzé kellene tenni. Most ugyanis Orbán Viktor egymagában is megakadályozhatja, hogy a tagállamok megállapítsák egy érintett országról az uniós alapértékek megsértésének a tényét.

Több lap és hírportál foglalkozik azzal, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akinek egyébként oly sok konfliktusa adódik egyes visegrádi országokkal, támogatást ígért a Brüsszelbe látogató Robert Fico szlovák miniszterelnöknek – és rajta keresztül a többi keleti EU-tagállamnak – az élelmiszerminőség ügyében. Arról a mind szélesebb körben kibontakozó vitáról van szó, hogy az ugyanazon néven forgalmazott élelmiszerek némelyikének, a felhasznált alapanyagnak eltérő a minősége függően attól, hogy melyik tagországban forgalmazzák az árucikket.

Az EurActiv című uniós hírportál megfogalmazása szerint a keleti tagországok „élelmiszer apartheidről” beszélnek. Juncker most leszögezte: teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes országokban rosszabb minőségű élelmiszeripari termékeket forgalmazzanak ugyanazon név alatt. Márpedig a szlovák kormány megrendelésére készített felmérés látványos különbségeket mutatott ki e vonatkozásban az ausztriai és a szlovákiai élelmiszerkínálat között.

Az EUObserver című uniós hírportál az uniós vezetők és Fico sajtótájékoztatójáról beszámolva túlmegy a szűken vett élelmiszerminőségi kérdésen. Kitér arra is, hogy Juncker és Donald Tusk – utóbbi az Európai Tanács elnöke – egyaránt hangsúlyozta: Szlovákia a „mag-Európában” kíván, illetve fog maradni. E fogalom alatt lényegében azt értik az unióban, hogy számos elképzelés szerint a mostaninál sokkal szorosabbra kellene fűzni az integrációt az euróövezet országai között – ami óhatatlanul azzal jár, hogy a maghoz nem tartozó többi uniós tagország egyfajta külső pályára sodródik.

Mint az EUObserver beszámolójából kitűnik, a sajtóértekezleten Junckernek a cseh–lengyel–magyar–szlovák visegrádi négyesfogathoz is volt egy epés megjegyzése, amikor az élelmiszerminőség ügyében erőteljesebb európai bizottsági fellépést szorgalmazó Ficóhoz fordulva azt mondta: „Ez az első eset, hogy egy visegrádi miniszterelnök nagyobb hatáskört kér a Bizottság számára. Ezzel önök javítják az esélyeiket”.