A zenekar-alapító, snájdig holland hegedűst, bár apja is dirigens volt, nem vették fel a zene-akadémiára. Bánatában zenekart alapított, és Johann Strauss nevével, zenéjével és hangulatával olyan népszerű lett, hogy azóta is sikerrel járja a világ mind az öt kontinensét. Most először lépett fel Budapesten. Akik elmentek, tudták mire számíthatnak. Könnyed lírára, némi humorra, kellemes zenére, lágy romantikára. Mindent megkaptak. És ennek nagyon, de nagyon örültek.
André Rieu is pontosan tudja, mit kíván a közönség. Egy kis habos bécsi derűt, frakkot és estélyi ruhát – még a sport-csarnokban is eleganciát. Klasszikus dallamokat, jó zenészekkel és énekesekkel. A kiváló zenekar mellé hozott néhány kitűnő szólistát a világ különböző tájairól. Holland szülővárosából, Maastrichtből templomi harangjátékost, Bécsből citerást, orosz zenészeket balalajkával, akik a Poljuskával és a Kalinkával hozták tűzbe a közönséget. Fellépett három tenor, a Platina Tenorok, akik kórusban adják elő a Nessun dormát a Turandotból. A Platina Tenorok között van egy magyar származású: Mavrák Béla; Ausztriában született, délvidéki magyar családban élt, és nagyon örült, hogy budapesti közönség előtt énekelhetett Andre Rieu zenekarával együtt. (Erős igyekezettel el lehet vonatkoztatni Pavarotti hangjától, végtére is ez a három tenor se rossz.) És jött három szoprán is. Egy brazil énekesnő, Carmen Monarcha, aki Puccini Gianni Schicchi című operából énekelte azt az áriát, amely még Callas hangján cseng a vájtabb fülekben. Carla Maffioletti brazil énekesnő Olimpia volt a Hoffmann meséiből. De az igazi csúcs Kimmy Skota, akit Rieu tavaly fedezett fel első dél-afrikai turnéján és azóta a legszebb fekete gyémántként mutatja be. Valóban csoda a hangja. Olyan erővel, szépséggel, tisztasággal énekelte, történetesen a Víg özvegy híres Vilja dalát, hogy a sokezres hallgatóság visszafojtott lélegzettel hallgatta.
És amikor Rieu elmondta, hogy ők még sosem tudták úgy előadni a Kék Duna keringőt, hogy az emberek nem álljanak fel a székekből keringőzni, a pestiek is felálltak és keringőztek. Sőt, amikor a lelátóról is le akart menni egy pár, a zordon jegyszedő meg vissza akarta őket parancsolni, a főfőjegyszedő leengedte őket és másokat a földszintre táncolni.
Hát ilyen csudák is megesnek néha Pesten.