„A walesi bárdok” költőjének a balladában megörökített település polgármestere, Eric Fairbrother adta át jelképesen a posztumusz címet a Budapesten tartott ünnepi rendezvényen, március 2-án az Erkel Színházban. Azt a kétnyelvű (walesi és angol) oklevelet, amellyel Montgomery tanácsa Arany Jánost posztumusz Montgomery Szabad Polgára címében részesíti, E.Csorba Csilla, az Arany-emlékév múzeumi kurátora vehette át.
A walesi városvezető hangsúlyozta, hogy a magyarok már az általános iskolában tanulják ezt a történetet, Arany versét a két nemzet közötti „nagyszerű kapocsnak” nevezte, majd a költő megkapta Montgomery Szabad Polgára címét. Az esten Sir Karl Jenkins walesi származású zeneszerző Arany János balladája nyomán komponált kantátája hangzott fel. A balladában leírt esemény helyszínének romjai ma is állnak Nagy-Britannia Wales országrészében…
A magyar költőt az évforduló alkalmából a BBC brit közszolgálati adó is méltatta, hangsúlyozva, hogy a városka lakói alig ismerik I. Edward és a kivégzett ötszáz bárd történetét, amelyet Magyarországon – az idén 200 éve született Arany János balladája nyomán – mindenki. A rádió azt is megmagyarázta hallgatóinak, hogy a költemény az 1848-i forradalom, illetve a szabadságharc leverése utáni zsarnoki rendszer ellen szólt, mert a költő nem volt hajlandó versben dicsőíteni Ferenc József császárt, mint ahogyan annak idején A walesi bárdok főhősei sem zengték „Edward király, angol király” dicséretét.
Nagyon köszönöm Brávácz Alexandrának, a PIM kommunikációs referensének a segítségét (A szerző)