Kinga számos cselekedetét feljegyezték a krónikák, így ő volt az, aki IV. Ince pápánál kijárta a meggyilkolt Szaniszló krakkói püspök szentté avatását, s az is Kinga érdeme, hogy a templomokban énekelhetnek, imádkozhatnak az addig némaságra kárhoztatott nők.
Az Árpád-házi hercegnő személyét és tetteit már életében legendák övezték. Azt az esetet például, midőn a máramarosi sóaknába dobott gyűrűjét Krakkó közelében találta meg, a wieliczkai sóbányában szobor formájában örökítették meg tisztelői. Íme:
IV. Béla leányát 1999 júniusában avatta szentté II. János Pál pápa mintegy 650 ezer zarándok, közte sok magyar jelenlétében. A katolikus egyházfő szentelte fel azt a székely kaput is, amelyet a kolostor falánál állítottak fel, rajta Szent Kinga ábrázolásával.
A kaput varsói nagykövetségünk kezdeményezésére, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészhallgatóinak és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Tagozatának anyagi támogatásával faragták ki háromszéki művészek: a Both fivérek és Haszman Pál.
