Athén szankciókat javasol Budapest ellen is a magyar migrációs politika miatt

A brit médiában bőségesen tálalták az újságok azt a meg nem erősített, illetve cáfolt értesülést, sokak szerint csak spekulációt, amely szerint Magyarország segítene Boris Johnsonnak a brexit tervezett október 31-i időpontját tartani azzal, hogy nem szavaz az uniós tagországokkal, pontosabban megvétózza a közösség egyelőre egységes álláspontját – írja a francia hírügynökség, az AFP tudósítása, amit számos médium – köztük a WION – átvett.

Brüsszel ugyanis visszadobta ismételten a brit kormányfő újabb ajánlatát és arra kérte a londoni vezetést, hogy újabb forgatókönyvvel álljon elő egy héten belül, mert az október 16–17-i szavazás meghatározza a kilépés mikéntjét. Az AFP kérdésére a magyar külügyminiszter azt mondta, nem kérte a brit kormányfő Magyarország segítségét, hogy vétózza meg a brexit időpontjának meghosszabbítását.

Az osztrák ORF közszolgálati rádió és tévé értesülése szerint az új román jelölt töltheti be a közlekedési biztosi posztot, ami nem esik egybe a hétvégén kiszivárgott értesülésekkel, amelyek szerint Várhelyi Olivér foglalná el ezt a státuszt. Váhelyiről csak annyit tudott meg a portál, hogy az ő személyét is elég kritikusan ítélik meg: hozzáértését nem kérdőjelezik meg ugyan, de emberi kvalitásait annál inkább. Mivel kiabálós és lenézi a munkatársait. Márpedig az unióban, Európa működő felében ezt a magatartást nem tűrik meg. Ráadásul még legalább négy biztosjelölttel hasonló gondok vannak, miközben az idő sürget, mert október 23-án végleg meg kell szavazni a biztosokat, hogy november 1-jén munkához láthassanak. Ursula von der Leyen egyébként azt a célt is kitűzte maga elé, hogy kiegyensúlyozott legyen a férfiak és nők aránya a bizottságban.

Az ugyancsak osztrák Der Standard napilap a nemzetközi politika porondján néz körbe, amikor a populizmus történelmi irányváltását elemzi. Az alaptézis: a populista vezetőket mostanság nem az érdekképviselet nélkül maradt tömegek juttatják hatalomba, ahogy azt a populizmus történelme évszázadok óta mindig igazolta, hanem a politikai elit. Katasztrófaként értékeli a brexitet épp úgy, mint Trump elnökké választását a Princeton Egyetem kutatója, Jan-Werner Müller, aki szerint mindkettő hátterében az áll, hogy az elit le akart számolni a közvetlen demokrácia intézményével. A múlt évek tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy nemcsak megválasztotta a politikai elit a populizmust fröcsögő, vezetői feladatra alkalmatlan populistákat, de még a programjukat is mellszélességgel támogatja, amit nem átall hamis nemzeti konzultációra vagy referendumra való hivatkozással legitimálni. Ennek eklatáns példáit látjuk – s a cikk Magyarországot sorolja első helyre, de a többi között megemlíti Lengyel-, Törökországot. Szociológusok azonban a dolgok mélyére nézve keresnek alternatívát, miként lehet meghaladni a populizmust, amelyben az egyik rendszer-fenntartó eszköz az ellenzék szétdarabolása és megosztása. Miközben Magyarországon például széles társadalmi vita volt a Jobbik bevonására az ellenzék választási szövetségébe, aközben a Fidesz fölényes kétharmadot csinált. Mindezek ellenére a szerző úgy véli, a közvetlen demokrácia visszaállítása lehet a legjobb recept a populizmus megdöntésére.

A jordániai Al Bawaba portál számolt be a Magyarország és a Jordán Hásimita Királyság közti most megkötött egyezségről, amely szerint vízummentességet kapnak a diplomáciai testület képviselői vagy a különleges státuszúak, illetve szolgálati útlevéllel rendelkezők Magyarországra, illetve Jordániába utazásukkor. Ezzel is erősítik a két ország közti baráti kapcsolatot – indokolja az intézkedést a tudósítás, amelyben feltűnt, hogy ennek kapcsán a kereskedelmi kapcsolatokról egy szó sem esett.  

A görög kormányfő pénteken azzal fenyegetőzött, hogy szankciókat kezdeményez azon országok ellen, amelyek nem hajlandóak menekülteket a nemzetközi elosztás alapján sem befogadni – számol be az újabb fejleményről az amerikai Breitbart, Trump elnök egyik szócsöve, s mindent elkövet, hogy az amerikai elnök migrációs politikáját külföldről is megtámogathassa. Ez egyszerűen képmutatás – fogalmazott a kormányfő, aki azt javasolja az uniós parlamentnek, hogy aki nem fogad be 1000 vagy 2000 menekültet (országmérettől nyilván függően), az ne élvezhesse az Európai Uniónak a szabad munkaerő-vándorlás és az egységes piac kínálta előnyeit. Leszbosz-szigetén 2900 menekültet fogadtak egy hónap alatt.