A KSH nemrég tette közzé a hazai keresetekről szóló legfrissebb elemzését. E szerint 2021 novemberében bruttó 482 400 forint volt az átlagkereset, a tavaly január–novemberi időszakot vizsgálva pedig kiderült, hogy a legjobban a pénzügyi, biztosítási szektorban, a legrosszabbul pedig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területen dolgozók kerestek. Mit érhet mindez, ha ingatlanvásárlási szempontból nézzük? A Duna House pénzügyi szakértői kiszámolták…
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 320 800 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel azelőtt – állítja tájékoztatójában a KSH. Ez utóbbi összegből a „jövedelemarányos törlesztési mutató” nyújtotta teljes kihasználtsággal és a hitelfedezeti mutató maximumával számolva 20 évre – 10 éves kamatperiódusú, 5%-os kamatfixállással – 24,5 millió forint hitelt vehetne fel egy egyedülálló. A 2,5%-os zöldhitellel kalkulálva a hitelösszeg elérheti a 30 milliót is. A két esetben a 20%-os önerő 6 125 000, illetve 7 500 000 forint lenne, a kínálatból pedig a 30 600 000-37 500 000 forint közötti ingatlanok is szóba kerülhetnek lakásvásárláskor.
Mire lehet ez elég? A Duna House Barométer legfrissebb adatai szerint a főváros pesti oldalán panel, vagy jó esetben egy budai oldalon lévő változata is kijöhet ebből az összegből. Könnyebb a dolga annak, aki vidék lakásban gondolkodik, hiszen a keleti és a nyugati országrészben is beleférhet a keretbe: a panelek ugyanis átlagosan 18 800 000, a téglalakások pedig 23 900 000 forintért kaphatók.
Kétfős (kereső) háztartás esetén nagyobb, 14 625 000 forintos önerővel számolva már 58 500 000 forint is felvehető az átlagkeresetből. Az összes jövedelem így már 500 000 forint feletti, amelyre a pénzügyi közvetítők egyedi kamatkedvezményt tudnak elérni a bankoknál. Az önerő és a hitel összesen így már több mint 73 millió forintos ingatlantértéket eredményez, amiből már Budapesten is viszonylag széles körben választhatunk. Főleg, ha ez még kiegészül a két vagy három gyermek után járó, új lakásra vonatkozó CSOK-kal, akkor akár 83 milliós keretet is megszabhatnak maguknak a potenciális vásárlók. Újépítésű ingatlanhoz ráadásul a zöldhitel és a CSOK mellett 5%-os áfa-visszatérítés is igényelhető, ami tovább bővíti a lehetőségeket, egészen csaknem 102 millió forintig.
A pénzügyi, biztosítási szektorban dolgozók kerestek a legjobban, bruttó 745 300 forintot a 2021. január–november közötti időszakban. Velük szemben a legalacsonyabb átlagkeresetet, bruttó 264 800 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén munkát vállalók vitték haza. Ha optimalizálnák hitelfelvételi lehetőségeiket az egy-egy adott szektorban dolgozó felek, akkor a családok előbbi esetben 146,5, utóbbiban pedig mindössze csak 54,625 millió forintos forgalmi értékű lakásban gondolkodhatnának. A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagkeresetű szektorok lehetőségei között tehát majdnem 100 millió forintos lehet a különbség.
(A szerk. megj.: nagyon érdekes a fenti számítási csokor, ám a feltehetően elméleti szakemberek néhány „apróságot” kifelejtettek. Mindenekelőtt azt, hogy a magyarországi infláció már elszabadult, következésképpen: bár emelkedhetnek a jövedelmek, fizetések, az árak még nagyobb mértékben nőnek – a pénz egyelőre értéktelenedik. Az infláció folyamatosan növeli az ingatlanok árát; ami tegnap 100-ba került, ma már 100,7, holnap 102,3 lesz…és így tovább. Ahol az ország miniszterelnöke kiüríti a kasszát, szórja a pénzt, veszi föl a külföldi kölcsönöket azért, hogy választást nyerjen, és fenntartsa a múlt évek költségvetéséből épített presztízs-beruházásokat stb., ott ne számítson az átlagpolgár arra, hogy képes lesz a fizetéséből a fent írt módon otthonhoz jutni. Vagy ha mégis, akkor egy életen át nem szabadul meg a kölcsönöktől, már csak azért sem, mert a lottón csak egy főnyeremény szokott lenni, és az is ritkán.)