Az adóparadicsomokhoz kapcsolódó vállalkozások nem kapnának pénzügyi támogatást

Az Európai Bizottság ma azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy ne nyújtsanak pénzügyi támogatást az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő országokhoz kapcsolható vállalkozásoknak.

A korlátozások azokra a vállalkozásokra is vonatkoznak, amelyeket súlyos pénzügyi bűncselekményekért – a többi között pénzügyi csalásért, korrupcióért vagy az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek megfizetésének elmulasztásáért – ítéltek el. A mai ajánlás célja egyrészt iránymutatás a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként állapítsák meg a pénzügyi támogatás feltételeit a pénzeszközök hűtlen kezelésének megelőzése végett, másrészt pedig az adó-visszaélések elleni biztosítékok megerősítése EU-szerte, az uniós jogszabályokkal összhangban.

A pénzügyi támogatásra vonatkozó korlátozások összehangolásával a tagállamok egyúttal az egységes piacon belüli eltérések és torzulások kialakulását is elkerülhetik.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Példa nélküli helyzetben vagyunk, mivel a koronavírus-járvány következtében a vállalkozások rendkívüli mennyiségű állami támogatásban részesülnek. Ebben az összefüggésben teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy az állami támogatások kedvezményezettjei adóparadicsomokhoz kapcsolódó adókikerülési gyakorlatokat folytassanak. Ez a nemzeti és uniós költségvetésekkel való visszaélés lenne, aminek az adófizetők és a szociális biztonsági rendszerek látnák kárát. A tagállamokkal együtt azt kívánjuk biztosítani, hogy erre ne kerüljön sor.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: „Az EU helyreállítást célzó erőfeszítéseinek középpontjában a méltányosság és a szolidaritás áll. A jelenlegi válság mindnyájunkat érint, és mindenkinek ki kell vennie a részét az adófizetésből, hogy ne aláássuk, hanem előmozdítsuk a helyreállítást célzó kollektív erőfeszítéseinket. Az adószabályokat szándékosan kikerülő vagy bűnözői tevékenységet folytató szereplőknek nem kedvezhetnek azok a rendszerek, amelyeket éppen kijátszani igyekeznek. Meg kell védenünk közpénzeinket, hogy azok Unió-szerte valóban támogatni tudják a becsületes adófizetőket.”

A tagállamok feladata, hogy eldöntsék, kívánnak-e pénzügyi támogatást nyújtani, és hogy az uniós szabályokkal – köztük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal – és saját szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban kidolgozzák a megfelelő intézkedéseketi. A koronavírus-válság kitörése soha nem látott erőfeszítéseket tett szükségessé mind nemzeti, mind uniós szinten a tagállami gazdaságok támogatása és a helyreállítás elősegítése érdekében. Az intézkedések magukban foglalják a vállalkozások likviditásának és tőkéjének biztosítására, a munkahelyek megőrzésére, az ellátási láncok védelmére, valamint a kutatás és fejlesztés előmozdítására irányuló jelentős pénzügyi támogatást. Ezzel összefüggésben több tagállam kifejezte hajlandóságát olyan szabályok elfogadására, amelyek korlátozzák az adóparadicsomokat érintő adókikerülési gyakorlatokat folytató vagy pénzügyi bűncselekményekért elítélt vállalkozások ilyen támogatáshoz való hozzáférését. A tagállamok e csoportja iránymutatást kért a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy miként lehetne kezelni ezt az aggályt.

A mai ajánlás célja, hogy a tagállamok számára felvázoljon egy, az uniós jogszabályokkal összhangban álló mintát, amely alapján megakadályozható, hogy az állami támogatásokat adócsalásra, adókijátszásra, adókikerülésre vagy pénzmosásra, illetve terrorizmusfinanszírozására használják fel. Különösen az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel kapcsolatban álló (pl. az érintett joghatóságban adóügyi illetékességgel rendelkező) vállalkozások nem részesülhetnének állami támogatásban. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nemzeti jogszabályaikba ilyen rendelkezéseket vezetnek be, a Bizottság számos feltételt javasol, amelyektől függővé kell tenni a pénzügyi támogatást. Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzéke a legjobb alapja az ilyen korlátozások alkalmazásának, mivel valamennyi tagállam számára lehetővé teszi a következetes fellépést és az olyan egyedi intézkedések elkerülését, amelyek sérthetik az uniós jogot. E jegyzéknek a korlátozások végrehajtása céljából történő használata egyúttal egyértelműbb és biztonságosabb jogi környezetet teremt a vállalkozások számára.

Ugyanakkor a Bizottság készen áll arra, hogy megvitassa a tagállamokkal azon konkrét terveiket, amelyek biztosítják, hogy az állami támogatás nyújtása – különösen feltőkésítés formájában – az adófizetési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tevő vállalkozásokra korlátozódjon.

A Bizottság a becsületes adófizetők védelme érdekében a korlátozások alóli kivételeket is javasol, amelyeket szigorú feltételek mellett kell alkalmazni. Még ha egy vállalkozás az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében szereplő joghatóságokhoz kapcsolódik is, bizonyos körülmények között továbbra is biztosítani kell számára a pénzügyi támogatás igénybevételének lehetőségét. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy egy adott időszakban (pl. az elmúlt három évben) szabálykövető módon fizette az adót a tagállamban, vagy ha tényleges gazdasági tevékenységet folytat a listán szereplő országban. A tagállamoknak megfelelő szankciókat kell bevezetniük annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket a hamis vagy pontatlan információk megadásától.

A tagállamoknak emellett meg kell állapodniuk azokról az észszerű követelményekről, amelyek alapján a vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy nem állnak kapcsolatban az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokkal. Az ajánlás azokra az elvekre is javaslatot tesz, amelyek segítségével a tagállamok eligazodhatnak ezen a területen.

Végül, a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedéseket szándékoznak végrehajtani a mai ajánlásnak való megfelelés érdekében, összhangban a jó kormányzásra vonatkozó uniós elvekkel. A Bizottság három éven belül jelentést tesz közzé ezen ajánlás hatásáról.