|
Magyarországon a jövedelmekhez mérten megterhelők a rezsiköltségek, pedig a hazai energiaárak most már Európa legalacsonyabbjai között vannak. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlenek az energiahatékonyság emelését szolgáló beruházások. Ez a lakosság és az ország energiafogyasztásának mérséklésében játszik fontos szerepet. Az energetikai felújítások ugyanis az elmúlt másfél év építőipari konjunktúrája által eddig nem érintett régiókat is fellendíthetnék: 1200 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági piac kiaknázása a tét. A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint 2013 óta mintegy 1100 milliárd forintot, háztartásonként átlagosan 170 ezer forintot hagyott a családok pénztárcájában. Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók juthatnak az egyik legalacsonyabb áron hozzá a villamos energiához és földgázhoz, a rezsiszámlákkal elmaradók száma is csökkent. A Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatából látszik azonban az is, hogy vásárlóerő-paritáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése. A magyarok átlagosan összkiadásuk mintegy negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére a KSH adatai szerint.[1] A hatékony energetikai felújítás a rezsicsökkentés fenntartható módja. A hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.[2] Elengedhetetlen az épületállomány energiahatékonyságának növelése itthon, mint ezt a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is megállapította. A hazai épületek jó részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult. Szakmai becslések[3] szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások mértéke kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt számottevő – különösen a kisebb építőipari kkv-k piaci helyzetének stabilizálásában. A MEHI 2016. év végi piackutatása mutatja, hogy a vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. A MEHI piackutatásából az is kiderült, hogy a magyar háztartások negyede, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni[5] a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken – különösen két alföldi régióban – élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. A lakossági energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárd forintra tehető – ha ezt kiaknázzuk. „Nemzetközi tapasztatok szerint az energiahatékonysági fejlesztéseket leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítik. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Ez a nyilvánvaló környezeti előnyökön túl a magyar gazdaságfejlesztés és költségvetés hasznára is válik. Ezért is fontos, hogy további kormányzati ösztönző programok induljanak” – mondta el tudósítónknak Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője. [1] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus [2] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus [3] Hazai Hatékonyság [4] KSH: 100 ezer lakosra jutó épített lakás, 2017. I. negyedév [5] 900 ezer háztartás tervezi lakását energiahatékonnyá tenni a közeli jövőben
|