Miközben a cukorbetegséghez és a szövődményeihez köthető halálozás folyamatosan nő világszerte, a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai hazánkban már megközelítőleg 1,5 millió embert érintenek. A civilizációs népbetegség kialakulásában szerepet játszanak az életmódbeli tényezők és a mindennapos stressz, illetve az elhízás. A cukorbetegséggel diagnosztizált páciensek megdöbbentő hányada, mintegy 80-90%-a egyúttal túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a probléma mára olyan méreteket öltött, hogy az obezitást (—>elhízást) önmagában is krónikus betegségként jegyzik a szakmai szervezetek – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) kerekasztal-beszélgetésén, amit a diabétesz világnapján szerveztek. A szakemberek szerint sosem volt ennyire fontos a megelőzés, és hogy az egymással szorosan összefüggő anyagcsere-elváltozásokat korszerű terápiákkal kezeljék.
November 14. a diabétesz világnapja, amit szerte a világban figyelemfelhívó és oktató kampányok és események kísérnek – mára ugyanis mintegy 500 millió ember él együtt ezzel az anyagcsere-zavarral. Magyarországon a lakosság mintegy hatoda küzd a 2-es típusú diabétesszel vagy annak előállapotaival (ide tartozik az inzulin-rezisztencia is). Hazánk lakossága tehát igencsak érintett. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége Mit tehetünk a cukorbetegség és szövődményei megelőzéséért? címmel szervezett nyilvános fórumot és kerekasztal-beszélgetést, hogy tapasztalt szakorvosok, társszervezetek és döntéshozók segítségével járja körbe a témához kapcsolódó kérdéseket. A résztvevők a többi között hallhattak arról, hogyan csökkenthető a sztrók (szélütés), a csonttörés és a cukorbetegség kialakulásának kockázata, hogyan függ össze a magas vérnyomás és 2-es típusú diabétesz fiatal korban.
Az elhízás nem esztétikai probléma, hanem betegség – derült ki a szakemberek szavaiból.
És bár a fórum központi témája a cukorbetegség volt, az elhízás és annak kockázatai rendre előkerültek, ezzel is bizonyítván, hogy rendkívül súlyos népegészségügyi problémáról van szó. A krónikus túlsúly egyre nagyobb kihívás a szakellátó rendszereknek és a társadalmaknak világszerte, és ebben sajnos hazánk sem kivétel: a 14 év felettiek jó harmada, 34%-a túlsúllyal él, és az elhízás összességében 4,6 millió magyart érint valamilyen súlyossággal. Az obezitást mára számos világszervezet (így például a WHO és a CDC/ Centers for Disease Control and Prevention/Betegség-ellenőrzési és -megelőzési központok) krónikus betegségként tartja számon, ami ráadásul több mint 200-féle szövődmény kialakulásának nagy kockázatával jár. Közöttük a cukorbetegség kiemelt helyet foglal el, hiszen a tartósan többletkilókkal élők háromszor nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek, a diagnosztizált anyagcsere-zavarral küzdők döntő hányada (80-90%) pedig túlsúlyos vagy elhízott.
„Emellett egyre több tudományos adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy alapjaiban kell átgondolnia az egészségügynek és a társadalomnak, amit tényként fogadott el az elhízással kapcsolatban. Rengeteg a tévhit, negatív előítélet, sőt, számos kutatás rámutatott, hogy a túlsúlyos páciensek kisebb eséllyel jutnak valóban hatékony, értelmi, fizikai és szociális egészségi állapotukat figyelembe vevő szemléleten alapuló kezeléshez. Tudatosítani kell, hogy a túlsúly nem egyenlő a lustasággal és nem is esztétikai probléma, hiszen egyénenként jócskán eltérő állapotokat láthatunk és azt sem mondhatjuk el általánosságban, hogy csak az adott illetőn múlik, hogy képes-e kontroll alatt tartani a testsúlyát. Az elhízásra önálló krónikus betegségként kell tekintenünk, és lehetővé kell tennünk, hogy az érintettek hozzájussanak a korszerű terápiákhoz, gyógyszerekhez, eljárásokhoz – ez közös érdek” – hangsúlyozta Kempler Péter orvos-professzor, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke.
Diabétesz: rengeteg az egészségügyi kockázat és szövődmény
A megelőzés, illetve az olyan okok, mint amilyen az elhízás kezelése tehát kulcsfontosságú a rohamosan terjedő cukorbetegség leküzdésében – ebben abszolút egyetértés van a szakemberek között. Ugyanakkor arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy ha kialakul az anyagcsere-zavar, a diabétesszel élők minden támogatást és információt megkapjanak ahhoz, hogy megfelelő szinten tarthassák vércukor-értékeiket és elkerülhessék a súlyos szövődményeket. Közülük a legfontosabbak a szem-, a vese- és az idegkárosodások. A diabétesz emellett a szívelégtelenség előfordulását is a duplájára emeli, a 2-es típusú cukorbetegek körében pedig a koszorúér-elváltozások és az agyi érkatasztrófa, gutaütés kialakulásának lehetősége is 2-4-szeresére nő. A szakemberek ezért az életmód-ellenőrzéssel, szükség esetén egyéb terápiás eszközök és készítmények alkalmazása mellett legalább évente teljeskörű kivizsgálást javasolnak, különös tekintettel az említett szövődményekre.
A diabétesz csökkenti az erek rugalmasságát, növeli a testben lévő folyadékmennyiséget és megváltoztatja az inzulin-háztartást – ezek mind-mind hozzájárulnak a magas vérnyomás-értékekhez, a két betegség együtt pedig megsokszorozza a szövődmények megjelenésének kockázatát. Ebből is látszik, hogy ezeket az elváltozásokat együttesen kell felmérni és kezelni, különben a páciens nem tud kiszabadulni a tartós egészségromlás spiráljából. Akkor van esély ezt megállítani, sőt, javítani a páciensek állapotán, ha idejében lépünk, ehhez pedig minél szélesebb körű oktatásra és tudatosságra van szükség.