A feldolgozott hústermékek közül egész évben vezeti a sonka az eladást, és szinte minden ünnep tájékán kiugrik a sonka iránti kereslet, de azért a magyarok asztalára a legbiztosabban mégis húsvétkor tesznek sonkát.
Mondhatni: nincsen húsvét sonka nélkül. Tavaly 2990 tonna fogyott húsvét előtt, átlagosan 1,8 kilogrammot vettek a családok. Ez bizonyára az idén sem fog érezhetően változni, hiszen az árak sem emelkedtek kiugróan ebben termékkategóriában. Persze a Hússzövetség mai, ünnep előtti sajtótájékoztatóján ismét felhívták a figyelmet arra, hogy az efféle „bizalmi” árut tényleg csak olyan helyen vegyenek, ahol szavatolt az áru kifogástalan minősége. Nem mindegy ugyanis, hogy gyorspácolt, vagy valódi, hosszan érlelt, hagyományos módon füstölt sonkát teszünk-e a kosarunkba. A hazai általános infláció/áremelkedés miatt a lakosság jórésze kétszer is meggondolja a vásárlásait, még akkor is, ha évente egyszer-egyszer megteheti, hogy igényes legyen.
Tavaly az élelmiszeripar gazdasági növekedése a pozitív tartományban volt, ellentétben az ipari átlaggal – hallottuk Éder Tamástól (a bal oldali képen), a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökétől a mai húsvéti sajtótájékoztatón, aminek lényege ez a megállapítás volt: „a húsipar és az optimizmus nehezen ülnek egy asztalhoz”. A szakmai szövetség elnöke az elmúlt éveket értékelve beszámolt arról, hogy 2024-ben a húsfeldolgozó és -tartósító ágazat termelése 6,1, a húskészítmény-gyártás 113 százalékos növekedést mutatott. Persze, ez a növekedés nem egyenlítette ki a megelőző évben tapasztalt csökkenést.
A húsfeldolgozó és -tartósító ágazat belföldi értékesítése ismét csökkent – 2,2 százalékkal, így a belföldi eladás csökkenése két év alatt meghaladta a 16 százalékot. Éder Tamás elmondta, hogy a húskészítmény-ágazat belföldi értékesítésének növekedése 13 százalék volt, ami kompenzálta az előző évi eladás-csökkenést. Ugyanennek az iparágnak, tehát a húsfeldolgozásnak és a -tartósításnak az exportja csaknem 1 százalékkal növekedett.
Mindennek tudatában sem lehetnek optimisták a szakmabeliek. Igaz a hazai sertésállomány és a sertésvágásszám is növekedett, ám az is tény, hogy a sertéscomb-behozatal 2021–23 között 80 százalékkal nőtt, aminek talán legfőbb oka az „ársapka” volt. Ez a fajta szabályozás egyáltalán nem kedvezett a magyar húsipar szereplőinek – hangsúlyozta az előadó –, majd hozzátette: jelenleg az ágazat gazdálkodását érintő problémák halmaza tetemes méretű, amit éppen napjainkban súlyosbít a száj- és körömfájás terjedésének ijesztő árnya. Még akkor is, ha a sertéstelepek tartási technológiája – a szarvasmarhákétól eltérően – a sertésekre még nem annyira veszélyes.
Táplálkozási trendek jönnek, mennek, divathullámok is gerjednek, de a dietetikus szakértő szerint a húsok fehérjetartalma értékes, vitamin- és ásványianyag-tartalma pedig nehezen helyettesíthető. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke „Húsvéton innen és túl: a húsok helye az egészséges étrendben” című előadásában arról beszélt, hogy a tőkehúsok zsír-, a feldolgozott húskészítmények zsír-, és sótartalma figyelmet igényel az étrendünk összeállításakor. Kiemelte: az egészséges táplálkozás mértékletességgel és változatossággal megvalósítható – és ennek az észszerű húsfogyasztás fontos része lehet. Felhívta a figyelmet az okostányér táplálkozási tanácsadóra, ami segít az egészséges húsvéti menü összeállításában.
Szűcs Zsuzsanna maga is adott tanácsokat arra, hogy miként lehet finoman, ám egészségesen elkészíteni az ünnepi étkeket: érdemes áztatni a sonkát, és cserélni a főzővizet a sótartalom csökkentése végett. Válasszanak a háziasszonyok sovány húsokat; ilyen a többi között a sertéscomb, a bárány, a szárnyasok. A bőrt és a zsíros részeket pedig távolítsák el.
Beszélt a zsírtakarékos konyhatechnológiai megoldásokról – sütőzacskó, kukta – és az ízesítésről: a szalonnával tűzdelés, burkolás helyett válasszunk többféle fűszert és tűzdeljünk fokhagymával. Nagyon fontos: észszerű mennyiséget és a pénztárcánknak megfelelő minőségű termékeket fogyasszunk.
Visszatérve a szokásokra, az árakra és az aktuális bevásárlásinkra Hunwald Zsuzsa, a YouGov Shopper Intelligence konzultánsa. elmondta, hogy szerinte a legnépszerűbb feldolgozott húsok esetében az áremelkedés különösebben nem hatott a vásárlások intenzitására. Az infláció sújtotta lakosság körében az akciósan vásárolt húsok mennyisége folyamatosan nőtt a múlt években. Friss húst átlagosan egy-két hetente vásárol a lakosság, ebből leggyakrabban sertést és csirkét; pulykát, kacsát és libát legföljebb kéthavonta, marhahúst és halat három-négy havonta teszünk a kosarunkba.
Összefoglalásként ide írható: jöhet bármilyen helyzet, a magyar ember leginkább a húst hússal szereti. Miközben tudjuk, hogy mind többen egyre nehézebben tarthatják magukat az évszázados szokáshoz, aközben még elmondható (mert a szóért még nem kell a pénztárhoz járulni), hogy nincsen húsvét sonka nélkül. A sonka ugyanis nem pusztán étel, hanem szép és ízletes hagyomány, amiről nem szeretnénk lemondani.