Ma lép hatályba az Európai Unió digitális akadálymentesítésre vonatkozó irányelve, ami alapjaiban változtathatja meg a banki ügyintézést, és különösen az ATM-ek használatát Magyarországon. A jogszabály célja, hogy a digitális termékek és szolgáltatások mindenki számára, képességektől függetlenül, egyformán hozzáférhetőek legyenek. Biztosan nyernek a változással azoknak a kistelepüléseknek a lakói, aki ezután kapnak ATM-et. (A kép forrása: www.keba.com.)

Bár az irányelv széles körű, a hatása most Magyarországon a bankautomatáknál lesz a leginkább hasznos és látványos. A készpénzfelvevő automatákra vonatkozó rendelet alapján a bankoknak a következő másfél évben 1039  új ATM-et kell telepíteniük. A szabályozás minden, ötszáznál főnél népesebb települést érint – ahol eddig nem volt lehetőség készpénzfelvételre.

Mivel ezeket az új bankautomatákat a mától hatályos Európai Hozzáférhetőségi Törvény (EAA) ideje alatt kell telepíteni, mindegyiknek meg kell felelnie a legszigorúbb akadálymentesítési előírásoknak, azaz:

# pusztán billentyűzettel is tökéletesen használhatónak kell lenniük;

# láthatóság és olvashatóság: biztosítani kell a teljes kompatibilitást a látássérülteket segítő képernyőolvasó szoftverekkel;

# a betűméretnek, a kontrasztnak és a sorközöknek egyszerűen állíthatónak kell lenniük;

# érthetőség: a bankoknak és szolgáltatóknak kerülniük kell a bonyolult szövegezést, és minden tájékoztatást egyszerű, világos nyelven kell megfogalmazniuk;

# biztonságos azonosítás: nem lehet kötelezővé tenni az ujjlenyomat- vagy arcfelismerés használatát. A szolgáltatóknak mindig alternatív, biztonságos belépési módot is kínálniuk kell;

# érzékelhető visszajelzés: a fizetési termináloknak egyértelmű hang- vagy tapintható jelzéssel (például egy pittyenéssel vagy rezgéssel) kell jelezniük a tranzakció sikerességét;

# alternatív formátumok: kérésre a tájékoztató anyagokat más formában, például Braille-írással, nagy betűk használatával vagy hanganyagként is elérhetővé kell tenni.

Mindez a gyakorlatban hatalmas minőségi ugrás. Az új ATM-telepítési program így nem csupán a készpénzhez való hozzáférést biztosítja, hanem az uniós irányelv alapján garantálja, hogy az valóban mindenki számára használható legyen. Ez különösen fontos ott, ahol sok az idős, gyengén látó-halló ember, aki végül is a rendelet legnagyobb nyertese lehet.

Korosztályi megoszlás alapján a fogyatékossággal élők aránya az idős korosztályban kiemelkedően magas. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján hazánkban 273 573-an élnek fogyatékossággal, 29,7 százalékuk 60-75 év közötti, 21 százalékuk 75 évesnél idősebb.

Az új uniós irányelv közvetlenül az ő életminőségüket javíthatja, az új bankautomaták telepítése pedig megteremti számukra a készpénzhez jutás régóta várt lehetőségét.

Bár az új szabályozás mától kötelező, a magyarországi bankok már évek óta dolgoznak az akadálymentesítésen. Mindemellett a pénzintézeteknek kettős kihívásnak kell megfelelniük: nem elég telepíteni a több mint 4 milliárd forintos beruházást igénylő ATM-hálózatot, de gondoskodniuk kell arról is, hogy a szoftvereik, hardvereik és a telepítés módja is megfeleljen az európai követelményeknek. Ezért a kistelepüléseken megjelenő ATM-eknek például már kerekesszékkel is elérhetőknek kell lenniük, ami kihívás az önkormányzatoknak, hiszen a helyet nekik kell biztosítaniuk.

Ez érinti a weboldalaikat és a mobilbanki alkalmazásaikat is, ahol szintén biztosítaniuk kell a képernyőolvasó-kompatibilitást és az egyszerűsített kezelhetőséget.

Számos bank már évek óta fejleszt akadálymentes megoldásokat, mint a 99,7 százalékban fizikailag akadálymentes bankfiókok, a fióki jelnyelvi tolmácsolás videón keresztül.