A rangot adó elismerést a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző 15 évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is. A díj odaítéléséről döntő bizottság szerint Kollár János (a képen) eredményei felbecsülhetetlen hatással vannak a modern komplex algebrai geometriára.
Az Akadémia a díjat a világhírű magyar matematikus, Bolyai János születésének 100. évfordulója tiszteletére 1902-ben alapította kiemelkedő matematikai munkák díjazására. Az érem odaítélése az első világháború kitörése után megszakadt. Az MTA 1994-ben alapította újjá az elismerést Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj elnevezéssel.
A díj odaítélése előtt egy évvel az MTA Matematikai Tudományok Osztálya öt rendes tagból és öt kiemelkedő külföldi matematikusból álló bizottságot választ, és kijelöli annak elnökét. A bizottság a díj átadása előtt legkésőbb három hónappal jelentést tesz döntéséről az osztályelnöknek. A bizottság tagjai közül maga választja meg előadóját, aki a díj átadásakor részletesen ismerteti a díjazott munkásságát, és erről írásbeli jelentést készít. Az elnök a bizottságban szintén szavaz, és szavazategyenlőség esetén szavazatával dönt.
Az elismerés 25 000 amerikai dollárral, valamint az eredeti minták felhasználásával készült, aranyozott bronzmedállal jár. – A díj odaítéléséről döntő bizottság laudációját ide kattintva olvasható. További információk a díjról és a korábbi díjazottakról itt olvashatók.
