Rakott már össze valaki „lapraszerelt” (mert szinte már csak ilyen van) bútort – a reklámozott, mondjuk – egy óra alatt? Például egy egyszerű, négyfiókos, kétajtós, polcos komódot, vagy pláne egy teraszra, kertbe szánt asztalt négy összecsukható székkel? Na, ugye, hogy ez csak illúzió. Negyedórába telik, amíg az ember szétválogatja a csavarokat, csapokat, tipliket, a különböző méretű lapokat. És bár általában jók a szerelési útmutatók, ha az ember csak egyetlen lépést kihagy (jó lesz az úgy is!), hát bizony, vakarhatja a fejét. Bezzeg úgy ötven évvel ezelőtt (lásd: Kisalföld, 1975. október 22.), amikor még „egyben” szállítottak mindent! Igaz, akkor meg nem mindig kaptuk azt, amit szerettünk volna. Ezért is volt mindig népszerű a Budapesti Nemzetközi Vásáron a bútorgyárak bemutatója. (A nyitó képhez: ezt kéne összeszerelni.., forrás: btorhalasz.hu)

Az eredeti újságcikk részlete ötven évvel ezelőttről:

«Az őszi BNV-n az A-csarnokban kapott helyet az Otthon ’76 bemutató. Színes, gazdag árukavalkád ez, csak győzze „megszűrni” a látottakat a látogató! Mint a neve is mondja, olyan lakberendezési tárgyakat állítottak itt ki, amelyeket ezután gyárt majd az ipar, és forgalmaz a kereskedelem. Nem túlzás azt mondani: a bútorok vonzanak ide legtöbb embert. Aki most akarja berendezni lakását, vagy aki a régi bútort szeretné kicserélni, egyformán érdeklődik, a vásár jó alkalom az alapos körültekintésre… Mit kínál hát jövőre bútoriparunk? Ezt néztük meg a Cardo, a Zala és a Kanizsa Bútorgyár kiállításán.

Maga csinálhatja

Ebből szekrény lesz… (kép: butorszerelom.hu)

A győri Cardo most is meglepetést hozott a nagyközönségnek. Nagy Szabolcs belső építésszel, az LTX-lapelemekből építhető bútor tervezőjével beszélgettünk.

Az LTX, később valószínű egyszerűen ELTIX a jövő év második felében készül majd sorozatban. Lapelemekből álló, lényegében állványos rendszerű szerkezet. A lapokat otthonában maga a vásárló állíthatja össze, a névben említett különféle formájú fémlemezek segítségével, tetszése szerint. Gyakorlatilag csak a magasság kötött, a bútor formája teljesen egyedi lehet.

Ezt a Firenze szekrénysort aligha otthon állították össze… (kép: co.mode.hu)

A gyár a tervek szerint különféle színben, mintázattal készíti majd a mintegy 40-féle méretű bútorlapot. Az elemekre természetesen ajtók is szerelhetők az igények szerint, ugyancsak házilag. A gyár alapötleteket ad a vásárlónak – de végül is a lakás mérete, az egyéni ízlés határozza meg az „ELTIX” formáját –, ha úgy tetszik, modernségét. Nagy előny mindenesetre, hogy az új típus pénztárcához szabott, hiszen nem szükséges az egész szekrénysort megvásárolni, s később nincs akadálya a bővítésnek… Érthető a BNV látogatóinak érdeklődése. Persze, nem csak az LTX – bútort mutatta be a Cardo. A Harnóczi Margit tervezte Főnix lakószoba egy és két szintben is elhelyezhető. Így a házgyári lakások teljes belmagasságát is kitölti. Hagyományos és franciaággyal is készíthető, vagy a látott módon: a szekrényfalból kinyitható ággyal. Főleg ez utóbbi aratott osztatlan sikert. Már csak egy kérdés maradt: mikor kapható? A gyártás a jövő év első felében indul. A Dominó gyermek- és ifjúsági bútorcsalád elsősorban nyugatnémet exportra készül – szívesen látnánk itthon is.

Többet a tervezettnél

Csiszár Lajos, a Zala Bútorgyár kereskedelmi osztályvezetője számokkal kezdi a tájékoztatást:

– Az eredeti tervnél 40 millió forinttal több bútort tudunk adni, a rekonstrukció nyomán. A jövő évi tervünk már 570 millió forint… Nem ciklusra termelünk, mint a többi gyár, hanem folyamatos ellátást tudunk biztosítani. Nyolc-tíz év óta változatlan az érdeklődés a Csobánc, Bizánc lakószobák iránt… Természetesen újat is adunk. Jövőre kerül az üzletekbe a Korál, Borostyán kárpitosgarnitúra, és az ugyancsak nagy sikerű Freddi III. lakószoba. Új termék a Pálma ülőgarnitúra is, svéd mintára készül, győri műbőrrel…

A Zala Bútorgyárban szinte az egész eddigi kárpitos kollekciót új termékek váltják fel.

Az Otthon ’76 kiállításon rengeteg új bútor látható, formában is, színben is nagy a választék. Mi az oka, hogy mire a boltokba kerülnek, már szinte egy-két fajtára zsugorodik ez a széles választék? Csiszár Lajos szerint ez kereskedelmi, és nem gyári gond. A Zala Bútorgyár (de ugyanezt lehet elmondani a többire is) a Bútorért nagykereskedelmi vállalattal áll kapcsolatban. A nagy raktárak folyamatos termelést tesznek lehetővé. A kiskereskedelmi vállalatok viszont nem rendelkeznek megfelelő raktárakkal. Pedig a tárgyalások szerint Dunántúl kiskereskedelmi vállalatai jövőre le tudnák kötni a gyár egész termelését!

A kiállításon alkalmunk volt beszélgetni Varga Gyulával. az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkárával. Véleménye szerint az utóbbi években örvendetes fejlődésnek indult a hazai bútorgyártás. – Szépek a bútoraink, most már a szolgáltatások fejlesztésén a sor, hogy a gyári garancia letelte után is lehessen esetleg javíttatni őket…

Sokféle Kanizsáról

Nagyon jó a kapcsolatunk a Győr-Sopron megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalattal – mondta Czuppon Árpád, a Kanizsa Bútorgyár értékesítési főosztályvezetője. Győrből kapjuk a jó minőségű lélegző műbőrt is, amiből többet szeretnénk…

A gyár 12 új lakószoba-garnitúrát mutat be a vásáron, mellette több kárpitos garnitúrát… Az új dominóprogram – elemekből álló bútor, 18-féle variáció – régi igényt elégít ki. Beszélgetésünk előtt írták alá a szerződést a Bútorért vállalattal, 604 millió forint értékű bútorra. Ez 15 ezer lakószoba, 11 ezer különféle heverő, 23 ezer kárpitos garnitúra… 1968 óta készül a Kanizsa-4 bútor, az idén 6000 darab jövőre 8000, vagyis egyáltalán nem „öregszik”, amit az igények jeleznek.

Három gyár termékeit említettük, de hazánkban nem csak ők gyártanak bútort. A jövő évi kínálat hallatlanul gazdag. A tapasztalat mégis azt mondatja: mivel találkozunk közülük az üzletekben? Kereskedelmünk a megmondhatója.»

A szerző megjegyzése jó ötven esztendő múltán: a hatvanas évek második felétől, és még később is kétségkívül a Cardo Firenze szekrénysora (a bal oldali képen) volt a bútorsláger. Kis túlzással mondható, megtalálható minden második házgyári lakásban. És még ma is kapható, hagyományos és modernizált változatban is! Aztán jöttek az igényes, elegánsabb koloniálbútorok. A kiskereskedelmi vállalatok üzletkötői nem győztek udvarolni a gyáraknak, „legalább pár darabot…” A Domus hálózat létrejöttével javult valamit a helyzet. Ma szinte egymást érik a bútorboltok, az internetes kínálatot is nézve elképesztően nagy a választék minden kategóriában. És persze, az árak sem maradtak a hetvenes évek szintjén…

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)