Az orosz hadsereg a katonai célpontok és a polgári építmények támadása mellett a civilek ellen is háborút visel. Fegyverrel a fegyvertelen ellen. Akár az ő orosz vérük ellen is, az alkalmi, ám a sorozatos gyilkolás közben a nemzetiségre vonatkozó kérdés fel sem vetődik.
Vagyim Sisimarin 21 éves orosz katona jelenleg ukrán katonai törvényszék előtt áll, és beismert legalább egy háborús bűntettet, egy 62 éves civil, Olekszandr Selipov lelövését.
Egy másik orosz katona, Iván Maltisev, szintén 21 éves, aki februárban tanúja volt a gyilkosságnak, azt vallotta, hogy egy páran gyalog menekültek, miután a tankoszlopukat megtámadták, majd szereztek egy kocsit. A BBC cikkéből nem derül ki, hogyan, aztán ötszáz méter megtétele után észrevették az ukrán férfit, aki a mobiljával bajlódott. Az egyik katona, aki vagy a felettese volt Vagyimnak, vagy sem, ezt sem tudjuk meg a meglepően trehány beszámolóból, megparancsolta a fiatal katonának, hogy lője le. Vagyim ellenkezett, mire a másik katona megfordította a kocsit, vissza az ukrán férfi felé, és azt mondta, Vagyim vagy lő, vagy feljelenti, és akkor neki annyi. Vagyim a hátsó ablakon keresztül lelőtte az ukránt.
A tárgyaláson bocsánatot kért az ott ülő özvegytől.
Ebből az esetből is világos, hogy az orosz hadsereg a katonai célpontok és a polgári építmények támadása mellett a civilek ellen is háborút visel. Fegyverrel a fegyvertelen ellen. Akár az ő orosz vérük ellen is, az alkalmi, ám a sorozatos gyilkolás közben a nemzetiségre vonatkozó kérdés fel sem vetődik.
Mindez Putyin tudomása nélkül eddig sem folyhatott volna, mostantól pedig, ha szabad így fogalmaznunk, Vlagyimir Vlagyimirovics mutatóujja szó szerint ott van már a Vagyimok és Ivánok fegyverének elsütőbillentyűjén. Az elnök, miután felfüggesztett egy altábornagyot Harkiv elfoglalásának „elmulasztása” miatt, egy másikat pedig a Moszkva nevű cirkáló elsüllyedése okán, egyre alsóbb szinteken szól bele olyan katonai kérdésekbe, amelyekről egyébként ezredeseknek kéne dönteniük.
Csak hát Puytin lassan csak magában bízik, amit persze rosszul tesz, másrészt a tisztek egy kontraszelektív és önállótlanságra ösztönző képzési folyamat termékei, akik boldogan mondanak le a gondolkodásról, és tolják feljebb a döntési szintet. Egészen az elnök orráig.
Putyin talán bele sem gondolt, de ezzel közvetlen felelősséget vállalt a háborús bűnökért, és közvetlen érintettséget orosz katonák haláláért, ha jó stratégiai parancsokat ad ki, ha nem, miközben az utóbbiakra van nagyobb esély. Ez, az arcukat és a pozícióikat látszatokkal, és bűnáthárításokkal védő politikusok esetében merőben szokatlan, a média Hitlert hozza fel példának, vagy az észak-koreai Kim család soros diktátorait, akik helyben szokták vezényelni a kukorica fattyazását, a termés aztán olyan is.
Csupa tuti minta gyors vagy lassabb végjátékok idején.