Rendkívül aggasztónak tartja az Európai Parlament a médiaszabadság helyzetét az Európai Unióban. A képviselők elítélik az újságírókat érő támadásokat és zaklatást, különösen a politikusok részéről. Az Európai Bizottság rendszeresen mérje fel a kormányzati befolyás mértékét és a tulajdonosi szerkezet átláthatóságát. A kormányzat kezében lévő tömegtájékoztatás és a politikai propaganda ne kapjon uniós forrásokat.
Az 533 szavazattal, 59 ellenében és 89 tartózkodás mellett szerdán elfogadott állásfoglalásban a képviselők elítélik „egyes tagállamok kormányainak a kritikus és független média elhallgattatására, valamint a médiaszabadság és -pluralizmus aláásására irányuló kísérleteit”. A képviselők különösen aggasztónak találják a közszolgálati média helyzetét olyan tagállamokban, ahol az „kormányzati propagandává silányult”.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy a média szabadsága, sokfélesége és függetlensége, valamint az újságírók biztonsága a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának alapvető elemei, amelyek elengedhetetlenek az Unió demokratikus működéséhez. Az állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy „az elmúlt években gyengült a médiaszabadság”, a koronavírus-járvány pedig csak súlyosbította a helyzetet.
A képviselők szerint „a múlt években egyre elterjedtebb lett a megfélemlítés az újságírók elhallgattatása céljából”, és Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak meggyilkolását említik „mint két tragikusan nyilvánvaló példá[t arra], hogy az oknyomozó újságírókat milyen mértékben támadják a korrupciós ügyek feltárása, illetve a demokrácia és a jogállamiság védelme miatt”. A képviselők arra kérik a közéleti személyiségeket és a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az újságírók rágalmazásától. Az állásfoglalásban azt is kérik, hogy az újságírókat ért támadások kivizsgálása váljon jogilag kikényszeríthetővé. Kiemelik, hogy az újságírónők még sérülékenyebbek, emiatt további védelemre lehet szükségük.
Az állásfoglalás megállapítja, hogy ha a médiatulajdon kevesek kezében összpontosul, az a tájékoztatás sokszínűségét veszélyezteti, egyben megnehezíti a félretájékoztatással szemben fellépők dolgát. A képviselők elvárják a tagállamoktól, hogy szabályozással kerüljék el a túlzott médiakoncentráció kialakulását és garantálják a médiavállalatok tulajdonosi átláthatóságát. A képviselők bírálják, hogy egyes kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat. A Parlament egyértelműen kijelenti: uniós forrásokat tilos kormánymédiára vagy politikai propagandára költeni.
A Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy az éves jogállamisági értékelés keretében mérje fel, mennyire átláthatóak az egyes médiaorgánumok tulajdonviszonyai az egyes tagállamokban, és mekkora a magán- és az állami beavatkozás mértéke az ágazatban. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus korlátozására tett kísérleteket tekintsék a hatalommal való súlyos és rendszerszintű visszaélésnek, amely ellentétes az Unió alapvető értékeivel.
A képviselők szilárdabb jogi szabályzást kérnek az egyre inkább terjedő online gyűlöletbeszéd megelőzésére, az ellene való fellépésre és az online platformok és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés szorosabbra fonására. Hangsúlyozzák, hogy az egyes platformok önkéntes intézkedései a dezinformáció, az illegális tartalmak és a külföldi beavatkozás ellen „szükségesek, de még mindig nem elégségesek”. Ugyanakkor ezek a vállalatok nem válhatnak magáncenzorokká, és az illegális tartalmak eltávolításakor jogi biztosítékokat kell alkalmazniuk.
Az állásfoglalás olyan aggályos jelenségekre is rámutat, mint a demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás, amelynek célja, hogy az ideológiai sokszínűséget szélsőségességgé formálja és felszámolja. A Parlament arra is felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos információk manipulálása káros következményekkel járhat a közbiztonságra, az egészségre és a hatékony válságkezelésre nézve.
Magdalena Adamowicz (EPP, Lengyelország) jelentéstevő szerint „Szemtanúi lehetünk, ahogy napjainkban a demokrácia teret veszt, a hatalom pedig hazugságokkal is megszerezhető. Nincs szabadság a média függetlensége nélkül, és nincs demokrácia a média sokszínűsége nélkül. A médiának az igazság, nem pedig a hazugságok szolgálatában kell állnia. A választókat, és nem a hatalmon lévőket kell szolgálnia. A média feladata a hatalom ellenőrzése. A média dolga, hogy megvédje a demokráciát, de a médiával meg is lehet azt ölni. Ezért kell a médiának függetlennek maradnia” – mondta a lengyel néppárti képviselő.
Az elfogadott szöveg itt lesz olvasható (2020.11.25.); A név szerinti szavazás eredménye (2020.11.25.); Az eljárás lépései (angolul); A sajtószabadság védelme a koronavírus-járvány idején; Tanulmány: Az újságírók biztonsága és a korrupció elleni harc az Unióban (2020. június); Az Európai Parlament állásfoglalása a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről az Európai Unióban (2018.5.3.);