Az Európai Bizottság ma európai gyógyszerstratégiát fogadott el annak a törekvésnek a jegyében, amely az európai egészségügyi unió megerősítését célozza. A stratégia egyrészt azt hivatott biztosítani, hogy a betegek a legkorszerűbb és megfizethető gyógyszerekhez jussanak hozzá, másrészt arra irányul, hogy támogassa az uniós gyógyszeripar versenyképességét, innovációs kapacitását és fenntarthatóságát.
A stratégia az ellátási láncok megerősítése révén elő kívánja segíteni, hogy Európa még válságok idején is fedezni tudja a lakosság gyógyszerigényének a kielégítését. Az európai gyógyszerstratégia nagy ívű jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket vázol fel, melyek végrehajtására a következő években kerül majd sor.
Az európai gyógyszerstratégia négy fő cél megvalósítását szolgálja. Arra irányul, hogy:
• biztosítsa, hogy a betegek megfizethető áron jussanak hozzá gyógyszerekhez, és elősegítse, hogy az ágazat azokon a területeken (lásd: antimikrobiális rezisztencia, daganatos és ritka betegségek) is ki tudja elégíteni a gyógyászati szükségleteket, ahol ez jelenleg még nincs így;
• támogassa az uniós gyógyszeripar versenyképességét, újító tevékenységét és fenntarthatóságát, valamint kiváló minőségű, biztonságos, hatékony és környezetkímélőbb gyógyszerek kifejlesztését;
• javítsa a válsághelyzetekre való felkészülést és reagálást célzó mechanizmusokat és az ellátásbiztonságot;
• előmozdítsa, hogy a minőség, a biztonság és a hatékonyság terén szigorú normák érvényesüljenek, és ezáltal elősegítse, hogy Európa meghatározó szerepet töltsön be világszinten.
Adatmegosztás és az európai adatterek
Becslések szerint a köz-, a magán- és az üzleti szféra által létrehozott adatok mennyisége az ötszörösére nő 2025-ig. Azért, hogy megbízható európai keretrendszerben jobban ki lehessen aknázni az egyre gyarapodó adatokban rejlő lehetőségeket, az Európai Bizottság ma új rendelet elfogadására irányuló javaslatot terjesztett elő az adatkormányzásra vonatkozóan. A rendelet unió-szerte és a különböző ágazatok között egyaránt egyszerűsíteni fogja az adatmegosztást, hogy növelje a jólétet, alternatív európai modellt kínáljon a legnagyobb technológiai platformok adatkezelési gyakorlatával szemben, és segítse, hogy a polgárok és a cégek nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak saját adataik felett és több bizalommal viseltessenek saját adataik megosztása iránt. Az új rendelet lehetővé fogja tenni az adatok hasznosítását, és előkészíti az utat ahhoz, hogy az európai ágazati (pl. egészségügyi vagy energetikai) adatterek létrejötte a társadalom, a polgárok és a vállalkozások javára váljon.
A rendelet meg fogja teremteni az uniós értékekkel és elvekkel – pl. a személyes adatok védelmével, a fogyasztóvédelemmel és a versenyszabályokkal – összhangban álló új európai adatkormányzás alapjait. Ezáltal a jogszabály alternatívát kínál majd azoknak a nagy technológiai platformoknak az adatkezelési módszereihez képest, amelyek a nagy adatmennyiségek ellenőrzésére épülő üzleti modelljeiknek köszönhetően nagy piaci erőre tehetnek szert.
A Bizottság által előterjesztett javaslatban felvázolt új modell a bizalom növelése végett az adatközvetítők semlegességére és átláthatóságára épít. A semlegesség céljából az adatokat megosztó közvetítők nem kereskedhetnek az adatokkal saját számlájukra (például nem adhatják el őket egy másik vállalatnak és nem használhatják fel őket saját termékeik kifejlesztéséhez), és szigorú követelményeknek kell megfelelniük.
A rendelet számos intézkedést tartalmaz azért, hogy:
• növelje az adatmegosztásba vetett bizalmat, mivel a bizalomhiány jelenleg költséges akadály;
• új uniós szabályok garantálják a semlegességet, és így az új adatközvetítők az adatmegosztás megbízható szervezőiként működhessenek;
• könnyebbé váljék a közszféra tulajdonát képező adatok további felhasználása, pl. a ritka vagy krónikus betegségek gyógymódjaira irányuló kutatás végett;
• az európaiak rendelkezésére álljanak olyan eszközök, melyek segítségével maguk rendelkezhetnek az általuk létrehozott adatok felett, és ezzel összhangban a vállalatok és a polgárok – egyértelműen meghatározott feltételek mellett – könnyebben és biztonságosabban tudják hozzáférhetővé tenni adataikat a közjó javára.
• Az európai adatstratégia
Cselekvési terv az uniós gazdaság erősítésére és helyreállítására
Az Európai Bizottság ma új cselekvési tervet tett közzé a szellemi tulajdon témájában. A terv azt hivatott segíteni, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – a lehető legnagyobb mértékben profitáljanak saját találmányaikból és alkotásaikból, és hogy ezek az európai gazdaság és társadalom javát szolgálják.
A mai tudásalapú gazdaságban egyre fontosabb szerepet játszanak a immateriális javak, köztük a találmányok, a művészeti és kulturális alkotások, a márkák, a szoftverek, a formatervezési minták, a szabadalmak és az adatok. Azok az ágazatok, amelyekben kiemelt jelentősége van a szellemitulajdon-jognak, az összes GDP közel 45%-át termelik meg, az összes uniós export 93%-át hozzák létre, és az összes munkahely csaknem 30%-ának létrehozásához járulnak hozzá közvetlenül.
Az elmúlt két évtizedben a szellemi tulajdont képező eszközökbe történt beruházások évente 87%-kal növekedtek, miközben a tárgyi eszközökbe történő céges beruházások volumene csak 30%-kal bővült az EU-ban. A szellemitulajdon-jogokat védő bejegyzések száma világszerte nő, mivel a nem anyagi eszközök egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a technológiai vezető szerepért folyó globális versenyben.
A cselekvési terv arra irányul, hogy Európa alkotó és újító ágazatai megőrizzék vezető szerepüket a világban, továbbá felgyorsuljon az európai zöld és digitális átállás. A terv az európai szellemitulajdon-jogi keretrendszer erősségeire építve azt hivatott elősegíteni, hogy a kulcsfontosságú gazdasági területeken javuljon az európai gazdaság ellenálló képessége, és lendületet kapjon a gazdasági helyreállítás.
A cselekvési terv öt kulcsfontosságú területen határoz meg intézkedéseket azzal a céllal, hogy:
• javítsa a szellemi tulajdon védelmét;
• a szellemi tulajdon hasznosítására ösztönözze a kis- és közepes nagyságú vállalkozásokat;
• megkönnyítse a szellemi tulajdon megosztását és segítse a kritikus fontosságú szellemi tulajdon válság idején történő megosztását;
• hozzájáruljon a hamisítás elleni küzdelemhez, és javítsa a szellemitulajdon-jogok érvényre juttatását, valamint
• világszerte előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek térnyerését.
Cselekvési terv a nemek közötti egyenlőségért
Annak ellenére, hogy számottevő előrelépés történt a nők és lányok jogainak előmozdítása területén, a világ egyetlen országa sem halad megfelelő ütemben a nemek közötti egyenlőség megvalósítása felé.
Tovább árnyalja a képet, hogy az előrelépés nem egyenletes az országok viszonylatában, ahogy az is, hogy a koronavírus-válság egészségügyi és társadalmi-gazdasági következményei aránytalanul nagy mértékben sújtják a nőket és a lányokat. Ezért az Európai Bizottság és Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma nagy ívű tervet terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió valamennyi külső tevékenysége előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget, és elősegítse és a nők társadalmi szerepvállalásának térnyerését.
A 2021–25 közötti időszakra szóló új uniós cselekvési terv arra irányul, hogy világszerte felgyorsítsa a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelését célzó folyamatot. A cselekvési terv az EU minden külső szakpolitikája és tevékenysége tekintetében
# prioritásként jelöli meg a nemek közötti egyenlőség előmozdítását;
#ütemtervet biztosít az érdekelt felekkel nemzeti, regionális és multilaterális szinten folytatott együttműködéshez; #még határozottabb fellépést szorgalmaz a stratégiai fontosságú tematikus területeke;
#felszólítja az uniós intézményeket, hogy jó példával járjanak elöl; #gondoskodik az eredmények átláthatóságáról.