Az Infovilág néhámy hete hosszú interjút közölt az európai egészségügyi helyzetről, ebből ismertetünk egy részletet. A covid-járvány után sokan kétkedővé váltak az egészségügyi szakértőkkel, illetve szervezetekkel szemben, mi több, néhányan a védőoltásokat az egészségre egyenesen károsnak tartják. A helyzetet bonyolítja az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai szemléletváltás, valamint Donald Trump új világrend létrehozását szorgalmazó külpolitikája, ami a multilateralizmus helyett a bilaterális kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, ezzel csökkentve a nemzetközi szervezetek jelentőségét; e folyamat példája, hogy az Amerikai Egyesült Államok kilépett WHO-ból, az Egészségügyi Világszervezetből. Hogyan állhat helyt az Európai Unió, és hogyan óvhatja meg polgárai egészségét és jóllétét ebben a gyorsan változó nemzetközi környezetben? Ezekre a kérdésekre az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosának, Várhelyi Olivérnek a kabinetjével kerestük a válaszokat. A bizottságot az interjú alkalmával az uniós biztos szóvivője, Eva Hrncirova képviselte. A kérdező Nagy Krisztián.
– Úgy tűnik föl, az amerikai politikai fordulatot követően a nemzetközi szervezetek jelentősége csökken. Fenntartható-e a WHO működése az USA kilépését követően? Mi az Európai Unió álláspontja a döntést illetően? Valóban kudarcot vallott a szervezet, a covid-járvány kezelésében?
– A globális kihívásokkal szemben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra is a nemzetközi egészségügyi együttműködés sarokköve. Az EU határozottan támogatja a WHO-t és annak létfontosságú munkáját az egészségügyi válságok kezelése, a globális felkészültség biztosítása és a legsebezhetőbbek védelme érdekében.A WHO-ban való részvétel nemzeti hatáskörbe tartozik. A WHO működőképessége nem kérdőjelezhető meg. A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden partnerrel és az ENSZ rendszerével együttműködve biztosítsa a WHO alapvető programjainak folytonosságát. Az EU továbbra is a WHO-val és annak tevékenységeivel kapcsolatos fontos kérdésekre összpontosít, és hozzájárul a jól működő multilaterális együttműködéshez.
– Az USA kormánya átfogó reformokat hajt végre, melyben az államapparátus kiadásainak csökkentése kiemelt szerepet kap. Ennek következtében a USAID támogatások bizonyos területeken teljesen megszűntek. Ezek a drasztikus reformok mennyire növelik járványügyi kockázatot? Kitörhet-e az ebola Afrikából? Van az Európai Uniónak forgatókönyve egy esetleges európai kitörés esetére?
– Az Európai Bizottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-ban és világszerte az epidemiológiai helyzetet minden olyan potenciális egészségügyi fenyegetés tekintetében, amely közegészségügyi kockázatot jelenthet az EU számára. Amennyiben az EU-n kívül járványkitörés történik, az ECDC folyamatosan értékeli az EU-ra jelentett kockázatokat, és ennek megfelelően tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, szükség esetén kockázatértékelések révén. Az Ebola és hasonló vérzéses lázak tartós terjedésének valószínűsége az EU/EGT területén alacsony. A felkészültség érdekében az ECDC operatív ellenőrző listát tett közzé az EU/EGT országai számára, hogy segítse az országokat a nagy következményekkel járó fertőző betegségek importált eseteinek jelentésében és kezelésében.Az EU-n belüli az uniós egészségügyi biztonsági jogszabályok szabályozzák a korai figyelmeztetést, a megfigyelést, a felkészülést és a súlyos határon átnyúló egészségügyi fenyegetésekre adott válaszokat.
Ezen felül a COVID–19 világjárványt követően megerősítettük intézményrendszerünket is, például az EU-ügynökségek, mint az ECDC és az EMA kibővített szakértelmével, valamint az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságának létrehozásával, amely állandó kapcsolatot biztosít a tagállamok hatóságaival a válaszintézkedések gyors összehangolása érdekében.
– Az Európai Bizottság még ebben az évben közzéteszi az Unió egészségügyi válságmegelőzési, felkészültségi és válaszintézkedési tervét, amely bemutatja az EU szintjén elérhető összes mechanizmust és folyamatot a tagállamok támogatására egy integrált, minden veszélyre kiterjedő, teljes kormányzati és társadalmi megközelítés jegyében az egészségügyi vészhelyzetek kezelésében. A Bizottság létrehozta az Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Hatóságot (HERA) is, hogy megerősítse az orvosi ellenszerekre vonatkozó felkészültséget és válaszintézkedéseket európai, valamint globális szinten is. A nemzetközi színtéren a HERA koordinálta a Team Europe vakcinai adományozását az mpox járvány kezelésére Afrikában 2024–2025 során, sikeresen több mint 500 000 adag vakcinát szállítva 5 afrikai országba: a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Ruandába, Dél-Afrikába, Ugandába és Angolába.
Jelzésértékű, hogy a HERA volt az első, amely 200 000 adagot szállított a járvány epicentrumának számító Kongói Demokratikus Köztársaságba három héten belül, miután 2024 szeptemberében nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki.
– A USAID átstrukturálása nyomán az USA soft power tekintetében gyengül. Van-e terve az Európai Uniónak kitölteni a létrejövő hatalmi vákuumot? Van pénzügyi kapacitása az EU-nak a USAID egészségügy területét érintő támogatásait átvállalni?
– Az EU a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás egyik vezető szereplője. Továbbra is élen járunk a fenntartható fejlődés előmozdítását és a világszerte jelentkező válságok kezelését célzó globális erőfeszítések támogatásában. Folytatjuk a párbeszéd erősítését partnereinkkel annak érdekében, hogy e téren szoros együttműködést biztosítsunk.
– Szakértők beszámolói alapján ellehetetlenítik az mRNS kutatásokat az USA-ban. Ennek következtében elképzelhető, hogy neves kutatók, illetve intézetek az EU-ban folytatják munkájukat?
– Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az mRNS-kutatás és -innováció területén a Horizon2020 és a Horizon Europe programokon keresztül, és ennek köszönhetően néhányévvel ezelőtt nagyon rövid idő alatt kifejleszthettük azokat az mRNS-alapú vakcinákat, amelyek emberek millióinak életét mentették meg. Az EU örömmel fogadja az mRNS területén dolgozó kutatókat. Az újonnan elindított „Válaszd Európát a tudományért” kezdeményezés keretében az EU egy új, 500 millió eurós csomagot biztosít a 2025–2027 közötti időszakra a Marie Skłodowska-Curie Akciókon és az Európai Kutatási Tanácson (ERC) keresztül. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés Európát valódi vonzó központtá teszi a kutatók számára, és hogy együtt új tudományos határokat léphetünk át.
– Az mRNS technológia áttörést hozhat a rákelleni küzdelemben. Amennyiben az EU-banfolynak ezen kutatások, az hozhat-e számottevő versenyelőnyt az európai gyógyszeriparnak?
– Az mRNS-technológiák – beleértve a rák elleni vakcinákat – kutatásának és fejlesztésének előmozdítása Európában ösztönözheti a gyártást, és pozitív hatással lehet a gazdaságra. A rák elleni vakcinák EU-n belüli fejlesztése és kereskedelmi forgalomba hozatala a betegek javát is szolgálná, valamint megerősíthetné Európa szerepét a kutatás, az innováció és a klinikai vizsgálatok központjaként. Európa már eddig is jelentős beruházásokat hajtott végre az mRNS-technológia területén. A korábbi kutatási és innovációs keretprogramok (FP7, H2020), valamint a Horizon Europe program keretében körülbelül 310 millió eurót különítettek el olyan alap-, transzlációs és klinikai kutatásokra, amelyek a rák immunterápiás megközelítéseire irányulnak – például személyre szabott mRNS-alapú terápiás vakcinák fejlesztésére mellrák (MERIT), leukémia és melanoma (CANCERNA) ellen