Buktatókkal teli úton halad az év utolsó plenáris ülése felé Brüsszel, miután olyan lényegbevágó ügyekről kell majd döntenie, hogy tudja-e tartani magát a jövőben is a „bármennyibe kerül is, a végsőkig kitartunk Ukrajna mellett”. Ennek a bizonytalanságnak az oka pedig a magyar kormány.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter úgy érkezett a mostani előkészítő tárgyalásokra, hogy újságíróknak előre jelezte: új stratégiai egyeztetésre van szükség az EU Ukrajna politikájáról – veti fel a gondokat Alexandra Brzozowski az Euractiv véleménycikkében. Ezzel együtt világossá tette azt is, hogy Magyarország sem Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, sem Ukrajna támogatását nem fogja megszavazni. Ennek megfelelően úgy látszik, mintha most az eddigieknél komolyabban vennék a magyar tárgyalófél szavát. Mert bár Orbán is mindig stratégiai egyeztetési szándékkal bíztatta partnereit, amikor az oroszok elleni szankciók megvitatásáról volt szó, ám azokat végülis rendre megszavazta, Orbán pedig beállt a többiek mögé. Igaz, mindig próbált valamit kicsikarni cserébe. Mostanság egyre többen fejezik ki frusztrációjukat Brüsszelben: időpocséklás volt ezekbe a vitákba belemenni, mert semmi értelmük nem volt. Másrészről ezzel egyidőben Orbán ugyanúgy rezzenéstelenül udvarolt Putyin elnöknek. A cikkből kiderül, finisben létezik B-terv arra az esetre, hogy miként lehet Orbánék nélkül is támogatni Ukrajnát. Ami pedig különösen érdekes: a cikk szerint a magyar fél éppen fordítva kommentálja az alkudozásokat. Azt állította, hogy Brüsszel akar a magyar kormányra nyomást gyakorolni az uniós pénzek kifizetésével, s cserébe azt követeli tőle, Magyarország szavazza meg Ukrajna támogatását. Egyébként pedig az Euraktiv szerint tulajdonképpen a magyar kormány mindig fog találni valamilyen kifogást, csakhogy akadályokat gördítsen minden elé, márpedig: ha ez így folytatódik, egyre bonyolultabb lesz minden.

Kultúraharcba sodorja Orbán Viktor Brüsszelt – véli a Politico rendkívül kimerítő elemzése. Magyarország ugyanis azokat a sajtótermékeket támogatja, amelyek szembeszállnak a woke ideológiával, és erősítik az euroszkeptikus véleményeket is, akár suttogó propagandával is, és ráadásul nemcsak Magyarországon. Követi az amerikai Fox News politikáját, mindenáron szembemegy a mainstream médiával. Ebben aztán úttörő az Mathias Corvinus Collegium brüsszeli szatelitje, ahonnan elstartolt az új Fidesz sajtótermék, a Brussels Signal, aminek alapítására elment 275 ezer EUR.

Zelenszkij elnök példáját is követi, amikor ügyes valóságshow-féle videókat gyárt a brüsszeli bürokrácia lejáratására. S eközben azt propagálja, hogy Brüsszel egyoldalú megközelítésével szembe menve milliók érzéseinek és véleményének adnak hangot. Mottójuk: rázzuk fel a status quot!

A Quatergate kiadványban pedig most azt fogják leleplezni például, hogyan vette át az EU vezetését az LMBTQ-lobbi. Orbán a globális kultúraharc központi figurájának képzeli magát. Ebben segíti őt a magyar adófizetők pénzéből 651 millió euróval támogatott European Conservative folyóirat is. Utóbbi igyekszik például leleplezni az EB elnöke, Ursula von der Leyen fivérének szerencsejáték-kapcsolatait Romániában. Az MCC brüsszeli részlegének kommunikációs vezetője, John O’Brien, jelzi: célcsoportjukba azok tartoznak, akik őszintén felteszik magukban a kérdést: milyen jövője van Európának? Szerinte ez a tábor egyre szélesebb.

A Bangkok Post azonnal hírt adott az új letelepedési kötvények és ingatlanok vásárlásnak a lehetőségeiről, rögtön párhuzamba állítva a korrupció gyanúja miatt 2017-ben felfüggesztett ún. aranyvízumok programját. Nem kis mértékben kavarta fel ez annak idején az ingatlanpiacokat, nemcsak nálunk, de számos országban, ahol gyakorlatilag nemcsak visszaéltek az uniós tagország adta schengeni vízumlehetőséggel, de gyakorta kaput nyitott a kémeknek is. Nem kis mértékben az oroszoknak és az ázsiai országoknak. Az írás megállapítja, hogy Orbán eredményes migrációs programja segítette őt hatalomban maradni.

Most azonban a kínai akkumulátorgyárak egymást követő betelepítéseivel munkaerőhiányt észlelt a kormány, legalább félmillió vendégmunkásra lenne szükség, hogy a start előtt álló veszélyes üzemek megkezdhessék működésüket Magyarországon. Nos, erre született meg az új aranyvízum program is sok egyébbel együtt.