A nyitó képen: ukrán katonák siettek egy orosz aknavetőtűz által eltalált család segítségére, de már nem tudtak mit tenni…
MTI,19:06
Johnson: Putyin elszámította magát
Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt tizenkét napban egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a nap folyamán Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt Londonban az ukrajnai helyzetről és a további szankciós intézkedésekről. A tárgyalások után, a Downing Streeten tartott közös sajtóértekezleten a brit miniszterelnök kijelentette: Putyin alábecsülte az ukránok ellenállását, alábecsülte Ukrajna vezetőjét, és ugyanígy alábecsülte a Nyugat egységét is. Elmondta: 39 ENSZ-tagállam – köztük Nagy-Britannia, Kanada és Hollandia – szavazta meg, hogy a Putyin által Ukrajnában elkövetett cselekményeket a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalják. Ez a legnagyobb ilyen közös akció a hágai bíróság fennállása óta, és lehetővé teszi a bírói fórum főügyészének a vizsgálat megindítását, annak érdekében, hogy az orosz elnök bűncselekményei ne maradjanak büntetlenül – mondta a brit kormányfő.
Johnson bejelentette: a brit kormány hétfőn újabb 175 millió font (84,4 milliárd forint) pénzügyi segélyt hagyott jóvá Ukrajnának; ebből 100 millió fontot London közvetlenül az ukrán kormánynak folyósít. Ezzel 400 millió fontra (193 milliárd forintra) emelkedett a Nagy-Britannia által Ukrajnának a válság kezdete óta juttatott támogatás értéke – hangsúlyozta a brit miniszterelnök. A sajtótájékoztatón mindhárom kormányfő kijelentette, hogy drámaian csökkenteni kell Európa függését az orosz energia-szállításoktól.
A holland miniszterelnök úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy az orosz energiaszállításokat érintő szankciók ne teremtsenek kezelhetetlen energiaellátási válságot Európában, beleértve Ukrajnát. Boris Johnson az erre vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a különböző európai országok különböző mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól, és nem lehet egyik napról a másikra egyszerűen lezárni a nyersolaj- és a földgázvezetékeket. Johnson szerint a feladat az, hogy mindenki ugyanabban az irányban, vagyis az orosz szénhidrogén-alapú energiahordozókkal szembeni függés csökkentése felé haladjon, és ebben nem is tapasztalható következetlenség. Egyértelmű azonban, hogy lesz egy átmeneti időszak, amely alatt máshol kell felkutatni az orosz szállítások helyébe lépő energiaellátási forrásokat – mondta a brit miniszterelnök.
Mark Rutte holland kormányfő ehhez hozzátette: a fájdalmas realitás az, hogy Európa még mindig nagymértékben függ az orosz földgáz- és nyersolaj-szállításoktól. Rutte szerint ha most arra kényszerítenék az európai energiavállalatokat, hogy vágjanak el minden üzleti kapcsolatot Oroszországgal, annak mérhetetlen következményei lennének egész Európában, beleértve Ukrajnát. Hozzátette: drámaian kell csökkenteni a függést az orosz energiahordozóktól, de ez időbe telik és lépésről lépésre lehet csak megvalósítani.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök elmondta: Kanada már betiltotta az orosz nyersolaj importját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek az importnak a mennyisége eddig is elhanyagolható volt, és Kanada összességében önellátó energiahordozókból. A hétfői londoni tárgyalások végén a három ország közös közleményt adott ki, ami azonnali tűzszünetre szólította fel Oroszországot, hogy az ukrajnai civil lakosság, valamint az élelmiszer- és a gyógyszer-szállítmányok biztonságban mozoghassanak. A brit-kanadai-holland kommüniké szerint Oroszország kiterjedt mértékben és válogatás nélkül alkalmaz katonai erőt a polgári lakosság ellen Ukrajnában, jóllehet ezt a nemzetközi emberiességi törvények tiltják.
MTI, 19:00
Putyin: „az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kijevre”
Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel. A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek azért, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást az orosz erők által ostromgyűrűbe vett városokból „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek, mint mondta, erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.
A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására”.
Az orosz digitalizációügyi minisztérium közleményt adott ki azoknak az állításoknak a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország le akarna csatlakozni az internetről. A tárca szerint az a kormányhivataloknak szétküldött távirat, amelyre a hír terjesztői hivatkozni szoktak, olyan egyszerű „kiberhigiéniai ajánlásokat” tartalmaz, amelyek segítenek a hatékony munkaszervezésben, az erőforrásoknak a rosszindulatú forgalomtól történő megvédésében, a szolgáltatások és doménnevek fenntartásában.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn újabb részleteket tett közzé a korábban Igor Konasenkov katonai szóvivő által hangoztatott állítással kapcsolatban, amely szerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak. Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat a nemzetközi jog megsértésével, szintetikus biológiai módszereket alkalmazva, egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott. A tábornok azt állította, hogy a lvivi biolaboratóriumban pestis, lépfene és brucellózis kórokozóival, a harkivi és poltavai laboratóriumokban pedig diftéria, szalmonellózis és vérhas kórokozóival dolgoztak. Az orosz hadsereg birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium február 24-én, az orosz invázió kezdetének napján elrendelte a laboratóriumokban lévő biológiai anyagok haladéktalan megsemmisítését és a biológiai programok sürgős leállítását.
MTI, 14:21
Von der Leyen: az EU további szankciókon dolgozik Oroszország ellen
Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben”, az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma Brüsszelben, a Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatón.
Az elnök asszony elmondta: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen”. Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (…) zavarait”.
Von der Leyen bejelentette: a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését.
Mario Draghi sajtónyilatkozatában felszólította az Európai Unió tagországait, hogy lehető leggyorsabban hajtsák végre az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat. Reményét fejezte ki, hogy minden tagállam kormánya olyan gyorsan intézkedik a szankciók végrehajtására vonatkozóan, mint az olasz vezetés. Szombaton például az olasz kormány közölte, hogy a helyi hatóságok 143 millió euró értékben villákat és jachtokat foglaltak le a szankciós listán jegyzett öt orosz magas rangú tisztviselőtől.
„Azt látjuk, hogy némely tagállamok, köztük Francia-, Német- és Olaszország hatékonyan, gyorsan bonyolítják le a szankciós intézkedéseket, míg más tagországok kevésbé” – emelte ki Draghi. Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós egység elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a válságnak az EU-ra gyakorolt összes következményét, beleértve az ukrán menekülthullámot és az energiabiztonságot. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban elmondta: Olaszországnak nincs fenntartása ez ellen, de a folyamat hosszú, és összefügg a strukturális reformintézkedésekkel.
Draghi úgy vélte: az ukrán–orosz konfliktus megoldását szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések nem jártak eddig eredménnyel, és Oroszország addig fogja folytatni a háborút, míg egész Ukrajna meg nem adja magát, és oroszbarát kormány kerül hatalomra Kijevben.
MTI, 13:23
Moszkva iránt Magyarország barátságtalan – és a kormányfője barátságos?
Az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült az orosz kormány által hétfőn jóváhagyott, Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listájára. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.
Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.
MTI, 12:28
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából hétfőn kiadott nyilatkozatában az ukrán nők és lányok melletti kiállásra és arra szólította fel a strasbourgi székhelyű szervezet tagállamait, hogy tegyenek lépéseket a béke és az emberi méltóság védelme végett.
A 47 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa nyilatkozatában hangsúlyozta, Európának meg kell hallania és figyelembe kell vennie az ukrán nők és lányok határozott, a béke helyreállítására vonatkozó kéréseit.
Szavai szerint a nők azonnal érzik a háborúnak a családjukra és a közösségükre nézve is pusztító hatását. Sokan közülük menekülni kényszerülnek, hogy gyermekeiket és barátaik gyermekeit biztonságba helyezzék, mások a válogatás nélküli bombázások ellenére hazájukban folytatják munkájukat orvosként, ápolóként, vagy más módon segítenek közösségeiknek. Az emberi jogvédőként, újságíróként, a civil társadalom aktivistáiként tevékenykedő nők és önkéntesek fáradhatatlanul dolgoznak a béke helyreállításán és az Európa Tanács által képviselt értékek védelmén. „Tisztelgek elszántságuk, erejük és bátorságuk előtt…Együttérzésemet és mély szolidaritásomat fejezem ki az ukrán nőkkel és lányokkal, akiknek olyan háborúban kell részt venniük, amelyik figyelmen kívül hagyja az emberi élet méltóságát” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
MTI, 12:24
Rekordalacsonyan a forint, rekordmagasan a gázár, nagy olajár-emelkedés
Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben hétfő reggel, történelmi mélyponton is állt, az euró például hajszálnyira került a 400 forintos jegyzéshez, később visszapattant. A kőolaj ára 2008 júliusa óta legmagasabb szinten is volt hajnalban, majd mérséklődni kezdett a nyitás óta elért nyeresége és az európai gázár is visszacsúszott történelmi csúcsáról.
Röviddel 12 óra előtt az eurót 397,79 forinton jegyezték, miután a kereskedést 387,8 forinton indította. 10 óra körül 399,98 forintos rekordszinten is állt. A svájci frank 385,03 forinton kezdte a napot és egészen 398,67 forintig erősödött, majd röviddel 12 óra előtt 397,15 forinton jegyezték. Hasonló ívet járt be a dollár is: 353,9 forinton kezdett és 367,89 forintig drágult, majd 12 óra előtt pár perccel 367,09 forinton állt.
Az európai gázár is rekordszintre emelkedett délelőtt; holland gáztőzsdén; kőolaj ára a hétfői kereskedés első perceiben 139,13 dollárra, 2008 júliusa óta legmagasabb szintre ugrott, röviddel 12 óra előtt 125,33 dolláron állt.
A német újságíró-szövetség az újságírók evakuálására szólít fel
Putyin orosz elnök szigorú korlátozásokat vezetett be a független médiával szemben. A Német Újságíró-szövetség most a nem kívánt tudósítások szerzőire kirótt/kiróható drákói büntetésekre figyelmeztet – tudósít a spiegelonline.de.
A Német Újságíró-szövetség (DJV) masszívan aggódik az Oroszországban tartózkodó német külföldi tudósítók biztonságáért. „A külföldi tudósítóknak azonnal el kell hagyniuk az országot – mondta Frank Überall, a DJV elnöke az Augsburger Allgemeine című lapnak. – Az újságírókat, nemzetiségtől függetlenül, drákói büntetésekkel fenyegetik Oroszországban, ha igazat tudósítanak, és nem hajlandók Putyin propagandahazugságait terjeszteni.”
A Vlagyimir Putyin elnök alatt életbe lépett új médiatörvény miatt az újságírók szabad munkája Oroszországban már nem biztosított – mondta. „A külügyminisztérium feladata, hogy ebben minden lehetséges segítséget megadjon az Oroszországban tartózkodó német újságíróknak”.
Az oroszországi médiatörvény szigorítására válaszul számos nemzetközi médium ideiglenesen felfüggesztette munkáját, köztük az amerikai CNN és az agol BBC, valamint a német ARD és a ZDF. Ugyanakkor a szankciók miatt szigorúan korlátozzák a Németország és Oroszország közötti légi közlekedést és a fizetési átutalásokat, ami szintén megnehezíti a külföldi újságírók oroszországi munkáját és az ország elhagyását.
MTI, 10:48
Mariupolba egyelőre nem érkezett humanitárius segélyszállítmány
Az orosz blokád alatt álló dél-ukrajnai Mariupolba egyelőre nem érkezett meg az a humanitárius segélyt szállító konvoj, amely jelenleg a zaporizzsjai terület egyik városában tartózkodik, és a tűzszünet megerősítése után indul útnak a város felé – közölte a Donyecki területi katonai közigazgatás osztályvezetője. Hozzátette: veszélyes az éjszakai vezetés. Több sofőr egyáltalán nem hajlandó tovább hajtani – sürgősen pótolják őket, és amint a fegyvernyugvást megerősítik, a konvoj elindul Mariupolba.
szabad Európa, 10:02
Putyin Oroszországba menekítené az ukrán civileket
Hétvégén is több százezer civil ragadt az ostromolt Mariupolban borzalmas állapotok között, szombaton a tűzszüneti megállapodás ellenére sem tudtak elmenekülni a szüntelen orosz bombázások miatt. Vasárnap újra megpróbálták a civilek evakuálását, de az orosz ágyúk újra lőni kezdték a kialkudott menekülési útvonalat. Putyin közben azt ajánlotta: az ukrán civilek Oroszországba vagy Belaruszba meneküljenek.
Közben már Kína is bejelentette, hogy humanitárius segítséget küld Ukrajnának. Ugyanakkor Veng Ji külügyminiszter Peking „legfontosabb stratégiai partnerének” nevezte Oroszországot, miközben továbbra is elutasítja az ukrajnai invázió elítélését.
Emmanuel Macron francia elnök csaknem két órát beszélt Putyin orosz elnökkel telefonon vasárnap. A beszélgetés során amellett érvelt, hogy Putyin állítsa le a katonai offenzíváját és biztosítsa az ukrán atomerőművek biztonságát.
Az evakuálás azért is különösen fontos, mert polgári célpontokat, köztük iskolákat, óvodákat és kórházakat is támadnak az orosz inváziós erők Ukrajnában.
Oroszországban eközben letiltották a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert is, és számos divatipari cég (többek közt H&M, Nike, Burberry, Zara, Pull & Bear, Massimo Dutti, Bershka, Stradivarius, Oysho, Zara) bezárta az összes oroszországi üzletét.
