Az autokrata vezető, Oroszország régi szövetségese egymást követő negyedik győzelmét hirdette ki – írta a CNN Orbán győzelmi beszéde után. A kampányt az oroszok háborúja uralta, miközben ebben a beszédben Zelenszkij ukrán elnökre, mint ellenfelére utalt, akit végül sikerült legyőznie – sugallta a magyar kormányfő. Béketeremtőnek állította be magát a szavazók előtt.

Zelenszkijen kívül ellenfelei közé sorolta a baloldalt, Brüsszel bürokratáit, a Soros-birodalmat, a nemzetközi médiát. Márki-Zay Péter beszédéből a CNN kiemelte, hogy beismerte a Fidesz győzelmét, de nem ismerte el, hogy a választás demokratikus és fair lett volna. Fareed Zakaria, a CNN elemzője csalódottságának adott hangot, hisz’ az ellenzék mindent megtett, hogy egyesült erővel megküzdjön Orbán ellen. No, de nincs sajtószabadság, nincs független igazságszolgáltatás, és visszaszorította a civil szervezeteket. Igaz, Orbán Putyin legjobb barátja lett Európában, de a kampány idején ebből jócskán vissza kellett vennie, mert az emberek látták a borzalmakat Ukrajnában. Fareed Zakaria arra figyelmeztetett, ha autoriter kerül egyszer hatalomba, aki elkezdi lebontani a demokráciát, akkor nincs megállás. S ez ma már nemcsak Magyarországot fenyegeti, hanem mindannyiunkat – sejtetvén  Donald Trump újbóli hatalomra kerülésének a lehetőségét.

A brit The Guardian írása még a választás eredményének kihirdetése előtt készült ugyan, de tűpontossággal írta le azt a rendszert, ami Orbán győzelmének megágyazott. Ez pedig a szervilis média, amiről sokan azt állítják, 1980 előtt, a kommunista időkben is szabadabb és függetlenebb volt, mint most, Orbán idejében. A szerkesztők ugyanis azt mondják az újságíróknak, ne vegyék figyelembe a tényeket, amit a saját szemükkel látnak. A propagandagépezet működéséről ad átfogó képet az írás. Például: az állami tv egymás után 9-szer adta le Orbán március 15-i beszédét 24 óra alatt, miközben az ellenzék 5-5 percet kapott az egész kampány ideje alatt. Nem ismertette az állami média Márki-Zay sajtótájékoztatóit sem, legutóbb például azt, amelyiken Orbán Győzőnek, a kormányfő apjának hatvanpusztai birtoka, birodalma építését mutatta be Hadházy Ákossal – feltéve a kérdést, honnan ez a rengeteg pénz a luxuskiadásokra? Miért tud Orbán Győző 30-40%-os profitot termelni, amikor jó esetben 3-4%-ot lehetne.

Az AP hírügynökség tudósítása futott át az amerikai média nagyrészén, ahol zömében Orbán kárörvendő szavait idézték, illetve Kovács Zoltánt is, aki szerint az, hogy sok párt indulhatott a választáson épp a demokrácia létének bizonyítéka. Szerinte a demokrácia az elmúlt 12 évben nem gyengült, ahogy sokan állítják, hanem épp ellenkezőleg, megerősödött. Kiemeli az írás, hogy a szélsőjobb párt is képes volt 6%-kal bejutni a parlamentbe. Elemzők szerint innen nincs visszaút egy ilyen választási törvénnyel és kampányfeltételekkel a háttérben.

A Politico is arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán úgy tudott a szavazók szemében a béke megteremtőjeként megjelenni, hogy közben egy évtizede Putyin, a háború emberének a barátja. Márki-Zay beszédéből azt emelte ki, nehéz idők jönnek, de akkor sem adjuk fel.

A Financial Times Orbán győzelmének várható következményeként arra figyelmeztet, Putyin miatt és érte, illetve a jogállami kifogásokkal szemben Orbán újabb uniós csatározásba kezdhet Brüsszelben. Az Európai Unió leghosszabb ideje hatalmon lévő kormányfője, aki az élet csaknem minden szegletét az ellenőrzése alá vette, és pártjának tagjaiból felépítette az új üzleti elit csapatát.

Az orosz sajtó csak szűkszavúan számol be a tényeket közölve Orbán győzelméről, a Kommerszant Aleksandar Vucsics győzelmével alaposabban foglalkozik, aki már az első forduló után győztesnek hirdette ki magát, a győzelmi beszédében úgy fogalmazott, hogy a régiós kapcsolatok ápolása fontos, az országnak az európai utat kell járnia, de hagyományos kapcsolatait sem szakítja meg, utalva itt Oroszországra (nem kevésbé Orbánra).

A Frankfurter Allgemeine Zeitung választási tudósításában arra a Márki-Zay-féle mondatra építette írását, amely szerint szégyen Európában a kegyvesztett Orbán.

A Die Zeit a címben emelte ki: ötödik terminusát kezdi meg Orbán. A győzelmét segítő okok között első helyen a pártját bebetonozó alkotmánymódosítást, illetve a média kontroll alá helyezését említette. Az orosz háború adott lökést ehhez a győzelemhez, hisz’ Orbán azt állította, lepaktált az ellenzék az ukránokkal, s ha előbbi győzne, akkor háborúba sodorná az országot. A cikk utolsó mondata: ilyen egyezmény azonban nem született.

Nyakunkon a gazdasági válság

(Szerző: helyben.hu) A kétharmados győzelem ellenére fel van adva a lecke a régi-új kormányfőnek, mert itt a gazdasági válság. – A CEU volt rektora szerint az ukrán válság 10–15 éven át destabilizálja a világot.

Reuters A múlt 12 év minden nehézsége össze nem vethető azzal a feladattal, ami most vár Orbán Viktorra, hiszen Magyarország pária a világban és húsba vágóak a gazdasági megpróbáltatások. Azaz: egyáltalán nem lesz neki könnyű elkormányoznia az illiberális rezsimet ilyen viharos vízen. Ugyanakkor pont akkor kapott lökést odahaza, amikor külföldi szövetségesei sorra kiállnak mögüle.

Eredetileg azt gondolta, hogy kibővíti a kapcsolatokat Moszkvával, de közbeszólt a háború. Így elvesztette lengyel és cseh partnerét, mert csak tessék-lássék módon foglalt állást Európa mellett az ukrán válságban. Arra meg egyáltalán nem kapható, hogy bármi rosszat (értsd: igazat, valót – a szerk. megj.) mondjon Putyinra. A magyarok viszont elfogadták az új mantrát, tehát hogy számukra ő (tehát Orbán – a szerk. megj.) a béke záloga. Így ismét kétharmada lesz a parlamentben.

Csakhogy hegynek felfelé kell megvívnia a harcot, mert lelassul a gazdaság, ellenben gyorsul az áremelkedés. Továbbá: elakadtak a brüsszeli alapok, mert a jogállami vita folytán a Bizottság nem nyitja meg a pénzcsapokat. Emellett a korábbi szintre állt vissza az államadósság, a Fidesz annyit osztogatott a kampányban. Az életszínvonalat tekintve viszont már Románia is előbbre tart. Így kemény dió lesz stabilizálni a gazdaságot.

The Wall Street Journal A választáson igazából Orbán Ukrajna-politikáról mondtak véleményt a szavazópolgárok, a sajátos népszavazás azonban egész Európát súlyos dilemma elé állítja. Mert: miközben Oroszország újabb háborús bűnöket követett el, a magyar eredmény azt vonja maga után, hogy aligha lesz egyszerű újabb szankciókat elrendelni, főleg az olaj- és a gázimportot korlátozni.

Az EU most azt mérlegeli, hogy Orbánt kisiklásnak tekintse-e vagy inkább arra készüljön, hogy hasonló szembenállás várható-e más tagok részéről is. Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute Pozsonyból elszármazott elemzője a Fidesz sikerét elsősorban a hatalmas sajtófölénynek tulajdonítja. Ő egyébként azt jövendöli, hogy a magyar vezető még betesz a további megtorló intézkedéseknek Moszkva ellen.

Ugyanakkor Orbán téved, ha azt gondolja, hogy a nagy orosz testvér emberszámba veszi. Hiszen – mondják korábbi magyar tisztségviselők, illetve nyugati diplomaták – február eleji találkozójukon még arra sem érdemesítette a látogatót, hogy elárulja neki: háborúra készül.

Bloomberg Hiába volt a sok bírálat a demokrácia visszaszorítása, az ukránoknak nyújtott tessék-lássék támogatás és az oroszbarátság miatt – a szavazóurnáknál Orbán bizonyult erősebbnek. Ebből pedig az következik, hogy az EU-nak még lesz bőven gondja a jogállamiságot kétségbe vonó tagokkal, amelyek ráadásul kitáncolnak a sorból még az olyan alapvető geopolitikai kérdéskörökben is, mint Ukrajna szuverenitása.

Ám Orbán mind inkább egyedül marad a földrészen, már a választási hadjárat idején is kötéltáncra kényszerült a szomszédban folyó háború miatt. Ezzel együtt bizonyította, hogy igen jók a politikai reflexei, de azokra szüksége is lesz, ha nem szeretné, hogy a tegnapi csupán pirrhuszi siker legyen számára.

Hiszen osztogatott nyakra-főre, emellett súlyos gazdasági károkkal jár az ukrán viszály is, így nem halogathatja sokáig a megszorításokat. És odalehet a támogatottsága, ha feloldja a befagyasztott árakat. A helyzet olyan, hogy véget vethet még a rezsicsökkentésnek is.

A külpolitikában súlyos bökkenő, hogy az EU blokkolja a koronaalapot, ráadásul alighanem beindítja a jogállami mechanizmust, amin elúszhat akár 40 milliárd dollár is. Innentől kezdve Orbán nehezen állíthatja, hogy a dekadens Nyugattal szemben felvirradt az autokráciáknak.

Financial Times A tudósítás váratlannak nevezi a parlamenti választás eredményét, hiszen a közvélemény-kutatások egyöntetűen állították, hogy az ellenzék csupán néhány százalékkal van lemaradva a Fidesz mögött. Ezen felül nagyon úgy látszott, hogy súlyos teher a párt számára a Moszkvával kialakított szoros viszony.

Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány Közép-Európa szakértője azt mondja, hogy Orbánnak hatalmas támogatást adtak a polgárok, így folytathatja az eddigi külpolitikát. Ebbe beleértendő az orosz kapcsolat, valamint az is, hogy új elrendeződést akar mind odahaza, mind Európában. De addig nem kell tartania semmitől, amíg átengedi az újabb szankciókat. Ő maga úgy nyilatkozott, hogy egy uniós és NATO-tagország ab ovo nem tud elszigetelődni.

Time Putyin nagy lendületet kaphat a magyar választás kimenetele folytán. Bozóki András, a Közép-Európai Egyetem professzora ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Orbánnak már nincs pártfogója, partnere az EU-ban, de most fel van adva neki a lecke, mert úgysem tudja elhitetni, hogy jó fiú, miután ismerik, mint a rossz pénzt.

Magyarország kettészakadt, a kevésbé iskolázott vidéki tömegek a Fideszre voksoltak, a városiak, akiknek több van a fejükben, az ellenzékre. De végül az döntött, hogy melyik oldal volt képes jobban mozgósítani saját híveit, illetve meggyőzni 10-15%-ot a határozatlanok közül. Orbán ugyanakkor úgy lett a Kreml nagy barátja, hogy a társadalom jelentős része szilárdan kitart az unió mellett. Ukrajna kapcsán pedig kétkulacsos politikát folytat.

Viszont elérte, hogy a gazdaság rákfenéi ne legyenek előtérben a kampány során, miközben hatalmas a korrupció és párját ritkítja az urambátyám-rendszer. Egész oligarcharéteg alakult ki a miniszterelnök körül, ez a kompánia óriási hasznot húz a legfelső szintű kapcsolatból. Bozóki ugyanakkor rámutat, hogy Orbánnak a sok, saját maga által kreált ellenség után lesz egy igazi ellenfele is: a gazdasági válság.

Die Presse Putyin oly mértékben kézben tartja Oroszországot, mint egykor Sztálin, nincs, aki ellentmondjon neki, ezért a világnak szembe kell néznie azzal, hogy instabil lesz a következő jó 10 év. Erre int a CEU volt rektora, aki szerint az elnök azért rohanta le Ukrajnát, mert különféle okokból fogalma sem volt a tényleges helyzetről, viszont az orosz birodalom visszaállítása lebegett a lelki szemei előtt. Ignatieff szerint ugyanakkor felelősség terheli a Nyugatot is, mert megfeledkezett arról, hogy az orosz állam továbbra is hatalmas katonai erő, és hogy nem szabad csak Kínával törődni.

Ugyanakkor a szövetség nem adott határozott választ, amikor Ukrajna biztonsági garanciákat kért és erre a Kreml lecsapott. De nem volt mit tenni Putyin ellen, hiszen Németország és Ausztria nagy mértékben függ az orosz gáztól. Ugyanakkor nagy átrendeződés valószínű a világban, mert Kína és India okul az orosz stratégiai valutatartalék befagyasztásából, ezért készleteit nem dollárban és euróban fogja tartani.

A szakértő nem kétli, hogy az orosz vezető beveti a vegyi és biológiai fegyvereket, sőt még harcászati atomeszközöket is, ha az ukránok netán felülkerekednek. Egyelőre azonban az van, hogy Mariupol mintájára városokat lövet halomra. És mivel ezzel nem elégszik meg, fegyvernyugvás esetén is nagyon valószínű, hogy újabb viszályt kezdeményez. Ha viszont ő győz, akkor az ukránok gerillaháborúra rendezkednek be, ami kiterjed a Kárpátokra is. Ám éberen kell figyelni, nehogy az orosz fél átcsapjon Lengyelországba, illetve a balti köztársaságokba.

The New York Times A Földön már annyi embernek van okos telefonja, hogy élőben figyelheti az ukrajnai katonai fejleményeket, emellett a háborúnak nagyon messzire ható következményei lesznek, elég csak arra gondolni, hogy a térségből nem exportálnak elég gabonát, illetve műtrágyát, továbbá hogy nőnek az üzemanyagárak. De legalább ennyire fontos, hogy valójában a szabadpiaci demokrácia, a jogállam vívja harcát az autokrata kleptokráciával. Ha Putyin alulmarad, akkor az sorsdöntő lesz a két rendszer viadalában.

Ugyanakkor Kína és több más hasonszőrű rendszer riadtan végez önvizsgálatot az orosz kudarc láttán, nehogy róla is kiderüljön: pont ilyen kártyavár. Ide tartozik még a többi közt Magyarország, Törökország és Brazília is, ahol szintén tekintélyelvű kapitalizmust honosítottak meg. Állami megrendelésre a legfejlettebb technológiával figyelik a politikai ellenfeleket, manipulálják a közvéleményt, és állami források tartják fenn a hatalmi elit uralmát.

Putyin ugyanakkor azért rohanta le Ukrajnát, mert nem tűrhette, hogy az belépjen az Európai Unióba és sikeres demokrácia legyen belőle a tolvaj orosz rezsim ellenében. Ám az államfőnek fogalma sincs a valóságról, saját rendszere gyengeségéről, és arról, mekkora az ellenállás terveivel szemben a világban.