Orbánhoz közeli csoport kapta meg a Klubrádió frekvenciáját, amely Magyarország első független rádiója volt már a megalakulásakor is, és most az utolsó független rádióként kényszerítették az online térbe – írja az Euronews.
A döntés, amit a médiahatóságét követően a bíróság is megerősített, ismét annak a jele, hogy az Orbán-kormány által 2010 óta nyomás alatt tartott független sajtó ismét teret veszített azzal, hogy a liberálisnak tekinthető, a kormánnyal szemben bátran kritikus rádió nem kapta vissza a frekvenciáját. A tavaly szeptember óta tartó kormány általi meghurcoltatás ellen az amerikai külügyminisztérium és az Európai Bizottság is szót emelt, követelve a Klubrádió éterben maradását és a sajtó szabadságának visszaállítását. Christian Wigand európai bizottsági szóvivő sajtótájékoztatón még arról is beszámolt, hogy hivatalos levelet küldtek a magyar kormány állandó brüsszeli képviseletének nyomatékot adva követelésüknek. Sőt, azt is kijelentette, hogy a magyar médiahatóság döntése erősen megkérdőjelezhető törvényi lábakon áll, pontosabban nem áll, és a magyar kormány köteles tiszteletben tartani az uniós alapértékeket, beleértve ebbe a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, az információhoz jutás polgári szabadságjogát és az üzleti vállalkozás szabadságjogát.
A francia AFP hírügynökségnek nyilatkozva a Klubrádió első számú vezetője, Arató András elmondta, törvénytelen lépésnek tekinthető, hogy a folyamatban lévő peres eljárás ellenére a Spirit rádiónak ítélték a frekvenciát, még ha ideiglenesen is. Tulajdonosa, az ATV Média Csoport igyekszik fenntartani a függetlenség látszatát, pedig az ellenzéki hangokat erős kontroll alatt tartják a cégnél.
Az Euronews arról is beszámol, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége még februárban közleményt adott ki a Klubrádióról, amelyben nemcsak azt ismerte el, hogy az egyetlen közszolgálati funkciót betöltő rádió, de azt is, hogy nem sikerült a kormánynak kontroll alá vennie. A Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadsági nemzetközi listájának 23. helyéről 180 ország közül hazánk a 89. helyre zuhant a múlt 11 évben, Orbán hatalomra kerülése óta.
A váratlan tragédia felett, hogy az 56 éves koronglövő a koronavírus áldozata lett, nem tér napirendre a nemzetközi sajtó: még a katari Gulf Times is megemlékezik az olimpiai-, négyszeres világ- és hatszoros Európa-bajnok Igali Diánáról a Reuters tudósítása alapján. A Johns Hopkins Egyetem elemzésére hivatkozva a cikk rögtön áttér arra, hogy harmadik hete változatlanul vezeti Magyarország a halálozási adatok alapján összesített nemzetközi listát. A cikk kiemeli a többi között, hogy az athéni olimpián a 100 lövésből mindössze 3-at tévesztett. Igali Diánát 2005-ben Athén díszpolgárává avatták.
A Politico tekintélyes portál mellett számos médiumban foglalkoznak azzal, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a szlovák kormány segítségére sietve ígéretet tett a Szputnyik oltóanyag magyar laboratóriumi bevizsgálására.
Tizenhét házkutatást tartottak Magyarország 10. leggazdagabb vállalkozójánál az utóbbi két évben, és arra akarták kényszeríteni, hogy adja el vállalkozásait Orbán-közeli oligarcháknak, de nem áll kötélnek – írja Bige Lászlóról a berlini székhelyű Business News Europe, a bne Intellinews. A műtrágya-mágnás, akit egyébként vörös bárónak is hívnak a Nitrogénművek Horn idején történt megvásárlása után, tavaly december óta peres ügyei miatt házi őrizetben van, s ha vétkesnek találnák, akár 10 év börtönre is ítélheti a bíróság.
A Partizán Tv dokumentumriportját is használó összeállítás arra is kitér, hogy Bige Lászlónak az Orbánnal elmélyülő konfliktusát tovább súlyosbíthatta a tény: egy tekintélyes közvélemény-kutatást finanszírozott, amely szerint a jövő évi választást az egységes ellenzék akár meg is nyerheti. A cikk külön kiemeli, hogy Mészáros Lőrinccel ellentétben ő semelyik üzletének alapításához vagy működtetéséhez sem kapott állami támogatást.
Végül nagyon röviden egy szerfölött hosszú elemzésről a nemzetközi szaktekintélynek számító Yasha Munk tollából, ami a Foreign Affairs tavaszi számában jelent meg. A következő évtizedekben a demokráciák és diktatúrák közti versengésnek leszünk szemtanúi, s ha az Egyesült Államok ennek tétjét nem ismeri fel, akkor baj lesz.
Természetesen a cikk Trumppal kezdődik, s elsőként tolul a képbe egyik legjobb barátja, Orbán Viktor, s jut el az Európai Unió eddigi tétlenségéhez. Yasha Munk figyelmeztet, a hagyományos diplomácia – a helyzet súlyossága miatt – nem fog működni, a versenynek nem kis ára lesz, de semmiképp sem lehet figyelmen kívül hagyni egy adott ország adott belpolitikáját.