Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy Orbán Viktor a számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok miatt megpróbálhatja a hibrid autokrácia átalakítását alig leplezett diktatúrává – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent cikkében.

A szerző emlékeztet arra: politikai megfigyelők kétlik, hogy ez a korrupt rezsim minden további nélkül elfogadna egy választási vereséget. Ismerteti Magyar Bálint szociológus megállapításait az orbáni maffiaállamról, és kiemeli, hogy ezek végkövetkeztetése szerint Orbán politikájának a célja nem valamilyen ideológia megvalósítása, hanem a családi hatalom biztosítása. Lendvai felidézi Orbán kijelentését az áttelelt poloskákról és a nagytakarítás szükségességéről, majd ismerteti az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalnak szánt törvényi felhatalmazást a kormánykritikus hangok elnémítására. Szerinte Orbán, akit Vlagyimir Putyin legjobb tanítványának tart, megkísérelheti az alig leplezett diktatúra bevezetését, de – teszi hozzá – hogy ez sikerül-e neki, az nem az Európai Uniótól, hanem a magyar néptől függ.

Orbán Viktor jelenlegi magyar miniszterelnök kormánya módszeresen aláássa a független médiát, aminek sok intézményét a bezárás peremére sodorta, illetve irgalmatlan politikai és gazdasági nyomásnak teszi ki. Ezt írja az EUObserver főszerkesztője, Elena Sánchez Nicolás spanyol újságírónő, az általa vezetett brüsszeli portálon közölt cikkében.

Az EUObserver számos független magyar újságíróval beszélt, és a szerző a jól ismert békahasonlattal foglalja össze az általuk mondottak lényegét, vagyis, hogy az Orbán-kormány olyasmit művelt a sajtóval, mint amikor a békát lassan forralják a vízben: a sajtószabadság eróziója kezdetben fokozatos és körmönfont volt, majd elviselhetetlenné vált.

„Amint Orbán visszatért a hatalomba 2010-ben, olyan jó tanácsokat tartalmazó üzenetek kezdtek érkezni politikusoktól, hogy miről ne írjunk” – idézi fel Lukács Csaba, aki jelenleg a Magyar Hang ügyvezető igazgatója. Elmondja, hogy a hét évvel ezelőtt született lapot az első pillanattól fogva ellenségnek tekintette a kormány, és a szerkesztőség kénytelen volt arra berendezkedni, hogy most Szlovákiában nyomtatja a Magyar Hangot.

Serdült Viktória, a HVG szerkesztője a mostani légkört feszültnek tartja, és hozzáteszi, hogy egyre gyakoribbak az újságírók címére intézett személyes sértegetések a politikusok részéről, különösen az interneten. Kárpáti Mártonnak, a Telex alapítójának az emlékei szerint a kormány először csak egyre kevésbé volt együttműködő, de az utóbbi években mind ellenségesebbé vált. Orbán rendszeresen elkerüli a független médiát, nem ad interjút, álhírnek minősít kérdéseket. Ennek a kormánynak az üzemmódja a gazdasági nyomásgyakorlás – mondja Kernel Zsolt, a 24.hu vezető szerkesztője. Strómanok szerzik meg, aztán zárják be vagy állítják át a maguk vonalára a kormánnyal szemben kritikus újságokat.

Magyarország tagja ugyan az EU-nak és a NATO-nak, amivel Kijev szoros szövetségben van az Oroszország ellen vívott háború okán, de az ukrán–magyar viszonyt gyakran megterheli a Nyugat-Ukrajnában élő magyar etnikai kisebbség jogainak ügye – írja magyarázatként a Reuters ahhoz a hírhez, hogy a magyar biztonsági szervek Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor bejelentése szerint két újabb ukrán kémet azonosítottak, miután a két ország ebben a hónapban már kölcsönösen kiutasított két-két diplomatát, kémvádak hangoztatása mellett.

Az újabb leleplezések egyike egy olyan férfira vonatkozik, akivel szemben már tavaly beutazási tilalmat léptettek életbe, mert kapcsolatokat épített ki ellenzéki szereplőkkel, és találkozókat szervezett politikai, illetve katonai személyekkel, mégpedig azzal a céllal, hogy megingassa Magyarország álláspontját az ukrajnai konfliktust illetően. A Reuters utal arra, hogy Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök szkeptikusan ítéli meg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és kijelentette: Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának.

Kovács Zoltán szerint a másik leleplezett kém katonai és energetikai hírszerzést folytatott, ellene vizsgálat folyik.

Magyarország az első olyan európai állam, amelyik távozik a Nemzetközi Büntetőbíróság hatálya alól – emeli ki az országgyűlési szavazásról szóló beszámolójában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre vonatkozó szándékának a bejelentése

a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen a bíróság által kiadott letartóztatási parancs nyomán hangzott el. Budapest politikai motivációjú lépésnek tekinti a Netanjahuval, valamint egykori védelmi miniszterével, Joáv Gallanttal szembeni intézkedést.