Trump megint nyert egy kisebb csatát, de megússza-e a vádemelést. Egyre nagyobb tömegek állnak ki érte, s még a polgárháború sem kizárt, ha bűnösnek találnák. Úgy kampányol, mintha nem folynék ellene nyomozás szigorúan bizalmas iratok elcsaklizásával. Annyi pert indítottak Trump ellen, hogy már számon sem lehet tartani… Szerzőnk erről kérdezte a New York Egyetem jogtudósát, Peter Milo Shane professzort. (A nyitó képhez:Shane az amerikai alkotmány- és közigazgatási jog nemzetközileg elismert szakértője, több mint 40 éve ír és tart előadásokat a jogról és az elnökségről. Legújabb kötetében, a Democracy’s Chief Executive, Interpreting the Constitution and Defining the Future of the Presidency (A demokrácia legfőbb végrehajtója, az alkotmány értelmezése és az elnökség jövőjének meghatározása) Shane professzor az amerikai demokráciát és a jogállamiságot fenyegető elnöki jogosultság szervezeti pszichológiáját írja le.)
– Fordulópont lehet a Donald Trump elleni vizsgálatban, hogy egy szövetségi bíró helyt adott a volt elnök követelésének: jelöljenek ki egy speciális bírót vagy inkább ügykezelőt, aki átnézi az összes olyan iratot, ami végül is a házkutatás elrendeléséhez vezetett. Olyan személyről van szó, aki végül kifogást emelhet az igazságügyi tárca eddig hozott intézkedései ellen, véleményezheti a 18 hónapja tartó nyomozást. Félő, hogy ezek után nem emelnek vádat Trump ellen és megússza a felelősségrevonást.
– Egyelőre nem tudható biztosan, hogy vádat emel-e Trump ellen a legfőbb ügyész, aki egyszemélyben az igazságügyi miniszter is. Ugyanakkor nem gondolom, hogy nagy jelentőséget kellene tulajdonítani a speciális ügyiratkezelő kinevezésének – véli Peter M. Shane professzor.
– Egyidejűleg nemzetbiztonsági nyomozás is folyik Trump ellen. A több mint 30 doboznyi elkobzott irat esetében nem csupán a titkossági minősítést kell átvizsgálni, de azt is ki kell deríteni, hogy másolták-e a dokumentumokat, idegen kézbe kerültek-e, hozzáférhettek-e illetéktelenek. Mindezt pedig a kémelhárításnak megállapítania, nem pedig a speciális ügyiratkezelőnek. Harmadsorban pedig az igazságügyi tárcának elegendő bizonyítéka van már arra, hogy például vádhatóságot állítson fel. Úgy látszik, töretlenül halad előre a nyomozás.
– A Trump floridai golfklubjában augusztus 8-án tartottak házkutatást, s azóta csak Trump lépett és ünnepel is, mert teljesült a követelése. Mintha megtorpant volna minden, és akár átfordulhat a folyamat az ellenkezőjébe is – jegyzem meg.
– Az igazságügyi miniszter biztos akar lenni a dolgában, hisz’ amerikai elnök ellen még sosem emeltek vádat. Most is megfeszített munka folyik a háttérben, csak éppen nem tudjuk a részleteket, hisz’ a téma nemzetbiztonsági érzékenysége miatt semmi sem publikus.
– Pedig a sajtó megszellőztette, hogy idegen ország nukleáris fejlesztéseire vonatkozó, szigorúan titkos iratokat is találtak Trump Mar-o-Lago-i villában.
Prof. Peter M.Shane
– Ön is jól tudja, hogy az elnök mandátuma idején készült iratok mind állami tulajdont képeznek és hivatalosan az országos levéltárban helyezik el őket feldolgozás és megőrzés céljából. Tehát törvényt sért az az elnök, aki a mandátuma lejártával nem szolgáltatja be a dokumentumok. Hiába állítja Trump volt elnök, hogy ezek nem bizalmas és titkos iratok! Ha egyszer lejárt a négyéves megbízatása, akkor már nincs joga feloldani a papírokat a titkosítás alól. Ebből a szempontból vizsgálva tehát a kémkedés gyanúja vetődik rá. Noha – tegyük hozzá – ez nem a klasszikus kémtörvény alkalmazását jelenti, hanem a nemzetbiztonsági iratkezelésre vonatkozó törvény megszegését. Persze, az sincs kizárva, hogy mindemellett igazi kémkedés is történt. De mivel olyannyira titkosak ezek az iratok, hogy nem lehet publikussá tenni őket, ezért aligha tudjuk meg, milyen országról vannak nukleáris tartalmú feljegyzések. És azt sem, hogy kihez jutottak el, meg hogy fenyegetik-e a nemzet biztonságát.
– Ezek szerint részben már bizonyosnak tekinthető, hogy a volt elnök bűncselekményt követett el. Mikorra várható vádemelés?
– Két dolgot tudnunk kell…ha nem hármat. Választásokhoz közeledve olyan személy ellen nemigen szoktak vádat emelni, aki érintett a választásokban. Novemberben lesz ugyebár a félidős választás, amikor az alsóház egészét újraválasztják, a szenátusnak pedig a harmadát. Trump, mint a republikánus párt meghatározó alakja, a pártja révén érintett. Szinte biztos, hogy nemcsak Trump, hanem közvetlen munkatársai ellen is folyik nyomozás. Továbbá: ha esküdtszéket állítanak fel, akkor nem lehet olyan dokumentummal előállni, amelyik nem bizonyítja egyértelműen a bűncselekmény elkövetését. Az ügyészeknek nincs könnyű dolguk, mert kétséget kizáró, bizonyító erejű dokumentumot kell felmutatniuk. Nem lehet puszta feltevésekre alapozni. A dolog abszurditása, hogy titkosságuk miatt nem ismerhetjük meg a Fehér Házból elemelt iratok tartalmát. Tehát az esküdtszéknek sem lehet megmutatni a nemzetbiztonsági szempontból kockázatos dokumentumokat. De az is lehet, hogy titkosított ugyan az irat, de még sincs kellő relevanciája. Mondjuk: csak egy kereskedelmi ügyletről van szó benne… Szóval a speciális ügyiratkezelés inkább csak logisztikai probléma, vele és nélküle is folytatódik az eljárás. Az ősz végére viszont meglesz a fejlemény. De már az eredmény, hogy az igazságügyi tárca fellebbezett a szövetségi bíró döntése ellen, mert szerinte jogtalan a speciális ügyiratkezelő kijelölése.
– Hatással van-e a nyomozásra, ha Trump közben bejelenti: indul a 2024-i elnökválasztáson?
– Ez jogtechnikai kérdés. Ha indul, akkor is vád alá helyezhetik, s ha vád alá helyeznék, annak ellenére is indulhatna. Jogi védettséget a jelöltség nem biztosít egyik szempontból sem.
– A republikánusok előhozakodtak Hillary Clinton hat évvel ezelőtti botrányával, amikor 33 ezer email tűnt el a telefonjáról, feltehetően kitörölték. Persze meg is lett a következménye, az FBI az elnökválasztás előtti héten bejelentette, nyomozást indít. Clinton el is veszítette a választást, Trump nyert.
– Szerintem rossz az összehasonlítás. Kétségtelen, hogy szabályt sértett a volt külügyminiszter. De nincs bizonyíték arra, hogy titkos vagy bizalmas információkat tárolt volna a magánszerveren, a szándékosságra pedig végképp nem. Trump védelmében is fel lehet hozni, hogy nem egyedüli eset a titkosítással való visszaélés, pontosabban az, hogy nincs tisztában az illető az adott irat jelentőségével. Clinton esetében is megvizsgálták: ha volt is esetleg titkosított, akkor hol az a határ, amin belül még nem számít vétségnek az adattárolás. Hillary ellen nem emeltek vádat, mert nem találtak ilyet. Persze a Trump-hívek tiltakozhatnak, hogy Clintont másképp kezelték a hatóságok, de a nyomozás nem ezt bizonyította.
Már meg sem tudjuk számolni, hány eljárás indult a volt elnök ellen, és közben a kongresszus is nyomoz a 2021. január 6-i kapitóliumi lázadásban való szervezkedés gyanújával.
– Hogy állnak ezek az ügyek?
– Akadálytalanul folytatódnak. A volt elnök részvételét is a kapitóliumi lázadásban ugyancsak nyomozza az igazságügyi minisztérium. A kormánytagokon kívüli lázadók elleni nyomozásokban már látványos eredményeket ért el, néhányan börtönben is vannak. A tárca egyébként nagyon sok hasznos bizonyítékot kapott már a kongresszusi bizottságtól, amely sorra hallgatja meg a tanúkat, illetve a lázadásban vagy annak szervezésében részt vevőket. A legelőrébb a Georgia állambeli ügy tart: telefonfelvétel bizonyítja, Trump elnök megpróbálta rávenni az államügyekért felelős minisztert, hogy hamisítsa meg a választás eredményét. Egyébként pedig azok ellen is eljárást indítottak – legfőképp a kongresszusi vizsgáló bizottságnak köszönhetően –, akiknek Donald Trump utolsó tollvonásával kegyelmet adott. Ilyen Steve Bannon (nem mellesleg Orbán Viktor nagy hódolója – a szerk. megj.), aki terjeszti a választási csalás konspirációs elméletét. De nem ússza meg, ez már látszik…
– Éppen beszélgetésünk idején jött a hír, hogy bűnösnek találták a határvédelmi kerítés építéséhez gyűjtött alapítványi magánpénzek – 15 millió dollár – bezsebelésében…
– …és elvették tőle az útlevelét is, miután egyszer már nem jelent meg a beidézésen, s attól féltek, kereket old. Szóval már nem fér el egy oldalon azon ügyek és keresetek felsorolása, amik Trumppal kapcsolatba hozhatóak.
– Aggasztó továbbra is, hogy Trump változatlanul állítja: a demokraták elcsalták a választást, és eközben egyre nagyobb tömegeket nyer meg magának kampánykörútján…
– Azért vet fel mindez érdekes kérdéseket, mert kiderülhet, hogy ennek jogi vetülete befolyásolja a szavazókat. Úgy gondolom, hogy a Trump-hívőkhöz sorolható kemény magot ezzel sem lehet megingatni abban a hitben, hogy most Trumpnak kellene a Fehér Házban ülnie. Bident – bármi történjék is – illegitimnek tartják. Ahogy haladnak ezek a perek, ők egyre dühösebbek, ingerültebbek lesznek. Ezt látjuk. És sajnos azt is, hogy különösebben nem érdekli őket még az sem, ha szélsőséges nézeteket kell szolgálni. Ezt ők elfogadják, mert azt gondolják, mindent jól csinál. Csakhogy kétlem, hogy ez a tábor gyarapodnék. Sőt, egyre több republikánus ismeri fel, hogy karrierje talán egyenesebben ívelne felfelé, ha szakítana Trumppal. Ez azonban nagyon lassú folyamat. Ellenben kezd feltűnni Trumppal szemben egykori szövetségese, Ron de Santos, Florida republikánus kormányzója, aki talán Trumpnál is veszélyesebb – és esélyesebb! – elnökjelölt. Szélsőséges nézeteket vall, fiatal, nem nárcisztikus, mint a volt elnök, képes fegyelmezett stratégiát követni.
– A YouGov közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 40%-a szerint akár egy polgárháború sem kizárt a következő években. Hogy látja ezt közvetlen közelről?
– Miközben azt gondolom, hogy ezt túllihegik egy kicsit, aközben nem zárom ki, hogy erőszakos cselekedetekre sor kerülhet. A volt elnök nagyon rossz úton jár, amikor arra utal, hogy a választási csalás miatti felháborodás alapot szolgáltathat erőszakos megmozdulásokra. Hiszen, ahogy mondja, az embereknek van fegyverük. Márpedig ez elég egyértelmű utalás, már-már felhívás. Valóban, megvan ennek a veszélye, remélem, nem kerül sor rá. De ha igen, csak elszigetelt, helyi harcok lennének, nem tör ki tömeges erőszak.
– Biden elnök épp emiatt tartott a minap nagy beszédet, fehívta a figyelmet a félfasiszta veszélyekre, amik Trumphoz köthetők.
– Tudatosítani kell az emberekben azt a veszélyt, hogy semmilyen cél nem igazolhatja az esetleg kirobbanó lázadás jogosságát. Látva a legutóbbi hetek fejleményeit, Biden elnök népszerűségi indexe elkezdett javulni, a mélypontról jön fel. Még azok is, akik nem tartoznak a demokraták leghűségesebb szavazói táborába, örömmel üdvözölték, hogy Biden elnök végre megszólalt ebben a kérdésben.
– Trump viszont rögtön visszavágott és mindent tagadott.
– Nézze, teljes pártatlanságomat hangsúlyozván csak azt szeretném mondani, hogy a volt elnök beteges hazudozó. Politikai karrierjét azzal igyekezett megalapozni, hogy Obama elnök Kenyában született, s mint ilyen, nem is lehetne az Egyesült Államok elnöke. Pennsylvania demokrata képviselőjelöltjét egyenesen drogfüggőnek nevezte. Egyre több politikusnak kezd elege lenni belőle, mert kiismerik. Ez olyan, mintha én a kollégámat azért állítanám pellengérre, mert ősz haja van.
Szóval csak azt akarom mondani, türelmesnek kell lenni! Személy szerint nekem hiteles személy Merrick Garland igazságügyminiszter, óvatos, erre van szükség. Meglesz munkájának az eredménye, idővel minden kiforrja magát – zárult a beszélgetés Peter Milo Shane professzorral.