A „történelmi” segélycsomag rövid és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz. A legsürgősebb intézkedéseket a miniszterek tanácsa már jóváhagyta, és a Nemzeti Tanácsban is előterjesztik őket.

(Forrás: Kurier/Diana Dauer) A szakértők messzemenően dicsérik az osztrák szövetségi kormány új, ezermillió eurós inflációellenes csomagját. Mindenekelőtt a „hideg progresszió” eltörlése keltett tetszést. A csomag rövid távú egyszeri kifizetésekből áll, ám bírálják, hogy sem az áfacsökkentést, sem a munkanélküli segélyek átértékelését nem érintette.

A könnyítés egy része mindenkire kiterjed. Ez nemcsak az alacsony jövedelműeknek, akiket különösen érzékenyen érint az árrobbanás, hanem a magas jövedelműeknek is jár. A szövetségi kormány nagy sikerként védi a csomagot. Végül is 2026-ig mintegy 28 000 millió eurót fektetnének be az infláció enyhítésére.

Emellett Johannes Rauch (Zöldek) szociális miniszter és Martin Kocher (ÖVP) munkaügyi miniszter jelenleg is újratárgyalja a munkanélküli segélyeket és a hozzájuk kapcsolódó szociális támogatásokat – ezt Karl Nehammer (ÖVP) kancellár kedden a közszolgálati tévében (ZiB2) mondta, majd ma reggel a rádióban (Ö1) megismételte.

A mai minisztertanácsi ülést követő sajtótájékoztatón

(ahol kezdettől természetesen az ellenzéki sajtóorgánumoknak is helyük van! – a szerk. megj.)

Magnus Brunner (ÖVP) pénzügyminiszter, Leonore Gewessler (Zöldek) éghajlatvédelmi miniszter és Susanne Raab (ÖVP) családügyi miniszter ismertette a segélycsomag további részleteit.

A pénzügyminiszter „történelmi jelentőségűnek” nevezi a hideg progresszió eltörlését. „A hideg progresszió 100 százalékát visszaadjuk – kivéve azokat, akik egymillió eurónál többet keresnek. A tartós infláció miatt ez igazságos” – mondja Brunner, és „valódi és fenntartható rendszerváltásról” beszél. Brunner szerint ez méltányossági cselekedet. „Az állam semmit sem tart vissza, a pénz 100 százalékban visszajár”. A pénzügyminiszter szerint 2026-ig a polgárok számára 15–20 000 millió eurót kellene megtakarítaniuk. „Ilymódon egy 1100 eurós nyugdíjasnak 5000-7000 euróval több marad” – számolja ki Brunner. Az ökoszociális adóreformmal együtt „sikerül majd kilépnünk az inflációs spirálból” – zárja Brunner.

Gewessler hangsúlyozza az árrobbanásoktól való eltávolodás fontosságát. Elvégre szerinte a magas gáz- és fosszilis üzemanyagárak okolhatók az áremelkedésért. „Az árfelhajtót ki kell vonni a játékból, tehát ki kell szállnunk a fosszilis tüzelőanyagokból” – mondja Gewessler, hangsúlyozva, hogy a könnyítési csomag okán a megújuló hőtörvényt is felülvizsgálják. Védi egyúttal a CO2-árképzés októberre történő elhalasztását is, amely az éghajlati bónusszal egy időben fog történni.

Ami a csomag által előidézett strukturális változásokat illeti, Kocher kiemeli a munkanélküli segélyt és a minimális biztonságot kapók, a munkavállalók és a vállalatok számára érkező könnyítéseket. Konkrétan: a béren kívüli munkaerő-költségek tartósan 0,3 százalékponttal csökkennek. Az UV-hozzájárulást 0,1 százalékponttal, a családi teherkiegyenlítő alaphoz való hozzájárulást 0,2 százalékponttal 3,7%-ra csökkentik. Ezek az intézkedések 2023-tól évi 450 millió eurós könnyítést jelentenek.

A segélycsomag emellett ezermillió euró értékben tartalmaz a munka világát érintő intézkedéseket. Ide tartoznak például a 2022. és a 2023. év bónuszai, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy akár 3000 eurót közvetlenül, adó- és járulékmentesen fizessenek ki a munkavállalóiknak. Ebből 1000 euró kollektív szabályozáshoz kötött, akár a kollektív szerződésben, akár az egész vállalatra, akár a vállalat bizonyos csoportjaira vonatkozóan.

Szintén újdonság, hogy támogatják a vállalatokat a villamosenergia- és egyéb energiaköltségek árában. Az érintett vállalatok például a kibocsátási egységek kereskedelmében keletkező költségeik 75 százalékát kapják vissza. Az energiaigényes kkv-k közvetlen támogatásban részesülnek. Erre 400-500 millió eurót különítettek el – magyarázza a munkaügyi és gazdasági miniszter.

Ezenkívül a „Digi-Scheck” 2023-ig meghosszabbításra kerül, ami Kocher szerint „nagyon kedvező fogadtatásra talált”. És: a munkanélküli segélyben, minimálbérben vagy munkanélküli segélyben részesülők egyszeri 300 eurós kifizetést kapnak.

Susanne Raab családügyi miniszter a csomag „központi elemének” nevezi az infláció által erősen érintett családok számára nyújtott könnyítést. „Konkrétan: ez a családok számára azt jelenti, hogy a családi pótlékot az idén 2000 összegben adják” – magyarázza Raab. Ezt a munkavállaló adómegállapításából vagy bérszámfejtéséből vonják le. Azok, akik évi 12 000 eurónál kevesebbet keresnek, és ezért nem kapnak családi pótlékot (ez főként az egyedülálló szülőkre vonatkozik), megkapják a kiegészítő gyermekkedvezményt. Ezt is megemelik és előrehozzák: 450 helyett idén 550 eurót kapnak.

Augusztusban a családok gyermekenként 180 euró speciális családi pótlékot kapnak.  Ezenkívül szeptemberben minden iskolakezdő 100 euró iskolakezdési támogatást kap. Októberben az inflációellenes bónusz is hozzáadódik.  A felnőttek 500 eurót, a gyermekek 250 eurót kapnak. A pénz automatikusan érkezik a számlára. Ha nincs számlájuk, utalvány formájában jutnak a pénzükhöz. 

Az indexálás nagy találatnak számít. „A hosszú távú intézkedéseket a családi juttatások felértékelésével fogják meghozni” – mondja Raab. A családi pótlékot értékindexálni kell. A jövőben automatikusan az inflációhoz igazodik majd. Ez újdonság. A családi pótlékot legutóbb 2018-ban igazították ki. A valorizáció érinti a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlékot és a gyermekkedvezményeket is.

„Ekként egy háromgyermekes házaspár augusztusban 540 eurót kap, októbertől 1750 eurós inflációellenes bónuszt, a családi pótlék kedvezménye a jelenlegi infláció mellett évente mintegy 660 eurót hoz. A családi pótlék pedig a legmagasabb juttatásban, évi 1500 euróval többet hoz” – magyarázza Raab.