Megelőzték a győri Vagongyár szakemberei az új gazdasági mechanizmus rövid, ám reményes időszakának az elkezdődését. A magyar gazdaságot átfogó reformfolyamat kihirdetése előtt három évvel (!) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Autó-fenntartóipari Tröszt jövőt tervező, a magyar járműgyártó ipar föllendülésében hívő, ezért a „működő Európa” iránt különösen nagy bizalommal forduló szakemberei meggyőzték a döntéshozókat: a magyar ipar képes akár rövid idő alatt is a közúti járműgyártás nemzetközi színvonalára emelkedni, hisz’ megvannak hozzá a szakemberei, csupán némi pénz (értsd: dollár, nyugatnémet márka, francia frank…) kell hozzá, továbbá kellő politikai és gazdasági befolyással, előrelátással rendelkező, az illetékes helyen (értsd: a Magyar Szocialista Munkáspárt legfelső vezetésében) legalább középtávra szóló, okos döntés jóváhagyására hivatott személyek. A jelek szerint megtaláltattak az ipar és közlekedés, szállítás korszerűsítése iránt elkötelezettek, és az ő beleegyezésükkel a szakma, a járműipar legjobbjai igyekeztek föltárni mindenekelőtt az európai nyugat jeles motor- és járműgyártóival kialakítandó együttműködés lehetőségeit. Sikerrel – derül ki a Kisalföld hatvan esztendővel ezelőtt, 1965. július 11-én megjelent írásomból. (A nyitó képhez: a vagongyári motorszerelde; a kép forrása: autoszektor.hu.)
«Négy hónapig járta Nyugat- és Észak-Európa leghíresebb motorgyárait egy kohó- és gépipari, illetve külkereskedelmi minisztériumi küldöttség tagjaként a Magyar Vagon- és Gépgyár vasúti járműgyárának két mérnöke.
(Arra már nem emlékszem, hogy miért nem írhattam meg a mérnökök nevét… – a szerző megj.)
Franciaországban, Nyugat-Németországban, Olaszországban, Angliában és Svédországban tanulmányozták a legfejlettebb autó- és autóbuszmotor-gyártás feltételeit, módszereit, tárgyaltak a leendő győri motorgyár számára külföldön vásárolandó gyártási engedélyről.
Autómotorok — három kötetben
A tanulmányút összefoglalásaként egyikük most írja – sok száz fénykép és ábra, táblázat mellékelésével – a beszámolóját. A beszámoló első két kötete (egyik-egyik legalább három kiló) már elkészült. Az első kötetben a Leyland, a Simca-Unic és a Berliet, a másodikban a Scania-Vabis, a MAN és a Henschel, a harmadikban pedig a Bussing, a FIAT, az Alfa Romeo, a Perkins, a Saurer, a Rolls Royce, a Mercedes-Benz és a többi világhírű cég termékeinek, minőségi követelményeinek, gyártási módszereinek, szervezésének, gyártmányfejlesztésének nagyon alapos és szakszerű leírása olvasható.
A tervek szerint korszerű motorgyár létesül Győrött, a Vagon- és Gépgyárban, ahol majd 14 000 hathengeres motoregység készül évente. „Igaz, a mai motorszükséglet ennek csak a fele – olvashatjuk a tanulmányban –, de ha sikerül kifogástalan, megbízható, optimális hatásfokkal dolgozó autómotort előállítanunk, akkor valószínűleg nem tudunk minden rendelésnek eleget tenni. A szükséglet végtelen lehet, ha idejében és jó motorok hagyják el a győri gyárat”.
A licenc-vétel feltétele
Idejében! Azaz minél előbb, annál jobb. Az előkészülettel elméletileg már végeztek a szakemberek, és a külföldi tanulmányút értékelése közben már ismertté váltak azok a motorgyárak, amelyekkel érdemes licenc- vásárlási szerződést kötni. Az értékelésnél nagy segítséget jelentett az, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár vasúti járműgyárában az év elején üzembe helyeztek egy korszerű féktermet. – E fékterem berendezése szintén a magyar küldöttség tapasztalatai alapján készült. A fékteremben egy-egy Leyland, MAN, FIAT, Henschel, Simca, Saurer, Berliet, Büssing és Mercedes motort próbálnak ki.
A licencvétel legfontosabb feltétele, hogy a fékteremben mért, illetve számított mintegy hatezer adat elemzésével kiválasszák a magyarországi viszonyokra (terhelés, út, anyag, felhasználás, üzemanyag, beépítés stb.) a legmegfelelőbbet. A január óta tartó féktermi vizsgálatok eredményeképpen a kilenc motorból hármat tartós, kétezer órás tartampróbára bocsátottak.
Drága a motorjavítás
Kérdezheti valaki: miért kell nekünk külföldön gyártási jogot vásárolnunk? Nem jók a Csepel Diesel-motorjaink?
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkérésére az Autó-fenntartóipari Tröszt szakemberei nemrégiben vizsgálatot tartottak a hazai tehergépkocsik élettartamának megállapítására. Kiderült, hogy az élettartam és a főjavítások közötti javítási szükséglet nem kedvező. Két nagyjavítás között a Csepel Diesel-motorok általában 101 ezer kilométert futnak. Ez jó közepes érték, ugyanis például a keletnémet IFA-Framo és Barkas motorok csak 72 200 kilométert futnak két nagyjavítás között. – A járművek egyes fődarabjai azonban még ezt az egészen rövid távot sem tudják javítás vagy csere nélkül végigfutni. Az összehasonlításnál a Csepel-motorfődarabok szintén közepes értéket képviseltek.
A nagyjavítás nagyon költséges és hosszadalmas. Tavaly az állami javítóipar a szükséges felújításoknak alig kétharmadát tudta elvégezni. – Sürgető tehát, hogy vagy saját fejlesztésből, vagy pedig külföldi gyártási engedély vásárlásával új motorokat építsünk teher-gépkocsijainkba, autóbuszainkba.
Átvenni a külföldi ütemet
Érdemes-e itthon kísérletezni egy új motortípus kifejlesztésével? Mennyi időbe telnék, míg megjelenhetne az új magyar Csepel-motor?
– A fejlesztés nagyon hosszú időbe telik, és részben a szerencse dolga is – tájékoztatnak az Európát járt győri mérnökök. – Egészen biztos, hogy mi is tudnánk nagyon jó motort előállítani. De addig évek telhetnek el. E tekintetben pedig a hónapok is sokat számítanak. Ezért kifizetődőbb egy jól bevált, külföldi típus gyártási jogának megszerzése, tárgyalásaink során előnyös feltételekről esett szó, miszerint: kifejlesztett, bevált típust kapna a magyar motor- és autóipar. A gyártás és a minőség ellenőrzését segítené az átadó cég: bekapcsolná a győri motorgyári szakembereket a saját fejlesztésébe.
Következésképpen: a győri motorgyár átveheti a külföldi ütemet, versenyképessége nőhet, és rövid időn belül elérheti a sokat emlegetett világszínvonalat.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)