Szerencsém volt éppen ötven esztendővel ezelőtt, amikor „a közúti járműprogram peremén” – a Renault vállalat vendégeként – riportutat tehettem Franciaországban. (A képen: a cherbourg-i pályaudvar, ahol véget ér a vasút.)
Ma már bizonyára kevesen emlékeznek rá, hogy az „új gazdasági mechanizmus” előfutáraként Horváth Ede, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár kiváló esztergályosból lett vezérigazgatója kijárta az akkori állami és pártvezetőknél: újuljon meg az ország egyik meghatározó gépipari vállalata, az általa vezetett győri Vagongyár.
Cherbourg esernyők nélkül
Szíven találta a teenagereket, a tizenéveseket (sőt, még a náluk idősebb korosztályt is!) néhány esztendővel ezelőtt a francia filmgyártás egyik – kísérletnek szánt, végül is kiválóan sikerült – alkotása, a Hanem: ott dübörög emlékezetükben a második világháború százezernyi bombája, a normandiai partraszállás ejtőernyős hadosztályainak véres-dicső csatája, 1944. június 6-a, amikor a krónika szerint: „La Grande épopée est commencée…a nagy hőstörténet megkezdődött.
Immár ezer esztendeje fontos szerepet játszik Cherbourg a hadtörténetben. A normannok 911-ben telepedtek le a mai város helyén; vezérük, Rollon lett az első normandiai herceg. A hastings-i győzelem után, 1066-ban Anglia kezébe került az Atlanti-óceán kulcsvárosa. Rövid megszakításokkal egészen a százéves háború végéig volt Cherbourg az angoloké.
Cherbourg kikötői részlet madártávlatból.
Erőddé való kiépítését Szép Fülöp kezdte meg 1300-ban; hatvan évvel később Rossz Károly kora egyik legerősebb hadi építményével koronázta meg a tengerparti erődrendszert. A várat és az erődítményeket XIV. Lajos 1689-ben leromboltatta. – Egy híján hetven esztendeig (1784–1853) építették a nagy tengeri töltést a La Bretonniére nevű hadihajó kapitányának javaslatára. A korszerű katonai kikötő létesítését Napóleon határozta el; 1811-ben ellátogatott Cherbourg-ba. Két évvel később, 1813. augusztus 27-én Mária Lujza császárnő avatta fel az első kikötőmedencét. Ugyanide futott be 1840-ben a Szép Tyúk nevű hajó, amelyik a császár hamvait szállította vissza Korzikáról.
Úgy látszik, minden kor igyekezett kihasználni Cherbourg hadászati előnyeit. Igaz, a PLUTO (az óceánon túli tengeri vonal angol nevének rövidítése) számára láttak hozzá 1930-ban a nagy munkálatokhoz, amikor megépítették az Atlanti-óceánon át közlekedő hajójáratok kikötőjét. – A második világháborúban elszenvedett 65 bombatámadás lerombolta ezt a nagyszerű építményt, a lőszerraktárt, a teherpályaudvart; a város egyharmada romba dőlt a partraszállás idején. A németek a Roule-hegyen (a budapesti Citadellához hasonló erődítmény) rendezték be főhadiszállásukat, 1944. június 27-én kapituláltak. Az éppen háromhetes csata kezdetéről távirati stílusban emlékezik meg egy tábla a hegy tetején berendezett Háború és Szabadság Múzeumában: „1944. június 6., 0 óra: az amerikai hadsereg 101-es és 82-es ejtőernyős desszantjai földet érnek a Szent Anya templom-falu közelében. 0 óra 50-kor leereszkednek az Orne torkolatánál a 6. angol légi hadosztály ejtőernyősei és vitorlázógépei. 6,30-kor 4000 szövetséges hadihajóról partra száll az első támadási hullám; fedezetet az amerikai rohamcsapatok, valamint a francia–brit különítmények nyújtanak. A nagy hőstörténet megkezdődött…”
Cherbourg felszabadulása utáni napokban helyreállították a kikötőt, és naponta 20 000 tonna hadianyag-utánpótlást raktak ki a szárazföldön harcoló csapatok számára.
Eddig az esernyők nélküli Cherbourg. A filmbéli esernyőkre nem sok emlékeztet manapság. Képeslapok, apróságok maradtak csupán? A Divette utcában, ahol az esernyősüzlet, majd később a mosoda állt, kidőlt-bedőlt, lehúzott redőnyű üzlet látható. A film zárójelenetében fényképezett Esso benzintöltő-állomás viszont napról napra nagyobb forgalmat bonyolít le. Ha csak a fuvarozó vállalatok gépkocsijai (három cég mintegy négyszáz kamionja indul útnak hajnalonként Cherbourgból, hogy a tengeren hozott árut továbbítsa) tankolnának ott, a helyi Esso akkor is megélne. De vesz ott benzint, gázolajat számtalan személygépkocsi, autóbusz is, valamint azoknak a yachtoknak a gazdái, amelyek a város külön kikötőjéből indulnak partmelléki vagy akár angliai útjukra.
A második világháború 65 bombatámadásának nyomait már eltüntették Cherbourg-ban. Velük együtt romba döntik a földgyaluk a régi, omladozó épületeket is, hogy helyet teremtsenek a tíz-tizenöt emeletes toronyházakkal telitűzdelt új lakónegyedeknek.
Békés kereskedőélet folyik a 75 000 lakosú városban. A tengerparton azonban, Cherbourg északkeleti részén a francia haderő egyik fontos egysége áll bevetésre készen. A tízemeletes pontházakból odalátni a szürke, beton erődrendszerre, a katonai területet övező nyolc bástya mögötti részre, ahol a III. Napóleon nevét viselő dokkban már majdnem kész az V. Köztársaság második atom-tengeralattjárója. A haditengerészeti iskolában évekre előre kiképezték a legénységét.
(Következik: A Pottier-család)