Huszonegy esztendővel ezelőtti történet; a férfiak körében is különösen népszerű képes magazin, a Miskolczi Miklós író-újságíró kollégám zseniális ötletéből „kipattant”, 30 ezerről „pillanatok alatt” több, mint félmilliós példányszámúvá terebélyesedett „Kiskegyed”-ben jelent meg 2001 augusztusában a mindig időszerű témának számító sztori… „Azóta, hogy ismertté vált: Vilmos herceg, a brit trónörökös és a tragikus körülmények között elhunyt Diana walesi hercegnő nagyobbik fia a skóciai St. Andrews-ban folytatja művészettörténeti tanulmányait, ugyancsak megnőtt a tengerparti város egyetemére jelentkezők száma. (A nyitó képen Vilmos herceg St. Andrews-ban; foto: LADbible)
Mindeddig kitűnő golfpályáiról és -életéről volt híres St. Andrews, a skóciai keleti partvidék 16 ezer lakosú, meglehetősen álmos városkája. Szeptembertől fölértékelődik a helység, elvégre Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság leendő uralkodója is falai közé költözik. Meg is szűnik St. Andrews nyugalma.
„Tiszta szívből örülünk, hogy Vilmos herceget körünkben tudhatjuk” – jelentette ki Murdo Macdonald, St. Andrews városi közigazgatásának tagja. Az öröm érthető: a kisváros híre és dicsősége öregszik az uralkodóház harmadik számú személyisége által. Azóta, hogy Lady Di és Károly herceg nagy fiát bejegyezték a helyi egyetem anyakönyvébe, 44 százalékkal növekedett a versengés egy-egy tanulmányi helyért. Mindenekelőtt lányok harcolnak a bejutásért.
Közöttük elsősorban ifjú amerikai lady(ön)jelöltek, akik abban reménykednek, hogy teljesül gyermekkoruk képeskönyveiben megrajzolt álmuk, és a kékvérű, sztármodell kiállású, szőke üstökű fiatalember oldalán vonulnak be majd a történelembe. A skóciai egyetem női hallgatóinak a száma egyébként már most is 53 százalék. „Nem véletlenül: minden lány szívét megdobogtatná, ha a herceggel együtt vehetne részt az előadásokon, szemináriumokon” – mondja Dana Green, a hallgatók szövetségének elnöke.
A skót fővárostól, Edinburgh-től 80 kilométerrel északra fekvő St. Andrews a brit felső tízezer számára a (kötelező) golf Mekkája és oktatóközpontja. Aki él és számít, az éppúgy oda jár golfozni, mint „osztálytársaik” a hóbortos kalapszemléjéről világhírű Ascot lóversenyterére. A kisvárosban egyébként csaknem 600 esztendővel ezelőtt, 1410-ben alapították az első egyetemet. Ott tanult a környék szülötte, John Napier (*1550, †1617, emlegetik Neperként, Nepairként is) a logaritmus föltalálója, és James Wilson, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának egyik kidolgozója is. St. Andrews Egyetemén egyszerre hatezer hallgatót képeznek.
És napokon belül a „szép szőke herceg”, a 19 éves Vilmos is beköltözik az egyetemi városkába, amelynek parádés főutcáját, a The Scores-t már jó ideje az ő tiszteletére díszítgetik. Festenek, mázolnak, virágokat helyeznek ki; még a Student Uniont, a hallgatók kedvenc találkozóhelyét, a kávézó-bár-tánclokált is felújították.
A történelmi környezettől indíttatva, a leendő diplomások egyedülálló hagyományokat ápolnak a skóciai városban. Amikor csak tehetik, sötétvörös talárt öltenek; minden évfolyam másként csomózza. A „gólyákat” a felsőbb évfolyamok hallgatói („szülők”) segítik a beilleszkedésben. A mazsolák számára szervezett „Raisin Weekend” (családi hétvége) a tivornyázás ideje. Akik túl mélyen néztek a pohár fenekére, azokat (értsd: az émelygőket) összegyűjti az erre a célra rendszeresített „sick bus”.
Az egyetem felsőbb évfolyamain tanulók máris találgatják, miként fog Vilmos (testőreinek gyűrűjében) részt venni a diákvigasságokban? Milyen egy spicces vagy másnapos Windsor-sarj? Mit csinál majd a herceg, amikor az egyetem népe április utolsó éjszakáján, a „May-Dip” (májusi megmártózás) idején, legföljebb ágyékkötőben, az Északi-tengerbe ugrik, hogy így köszöntse a tavaszt?
A sajtó máris beköltözött St. Andrews-ba, és a turisták is Vilmos-lázban égnek. Az ősi épületek legfontosabb látnivalójává az egyetem lépett elő, elvégre ott fog tanulni a trónörökös fia. „Vajon melyik ablakon fog kinézni?” A fess és rokonszenves fiatalember sokmillió rajongója, minden józan gondolkodású brit elszörnyülködött, amikor a „skót nemzeti felszabadítási hadsereg” a minap bejelentette: meg akarja ölni Vilmost, és lépfene-kórokozókat tartalmazó levélbombát küldött az egyetemnek. A rendőrség és az egyetem vezetése bejelentette: nem érkezett meg a levél.
Arra is kíváncsiak helybéliek, bulvárfirkászok egyaránt, hogy miként fog Vilmos „elvegyülni”? A pénzes-gőgös felsőbb kaszt fiait, a „Yah” (jaj, ne is mondd!) asztaltársaságát választja-e vagy a „normálisokat”, a kevésbé tehetőseket, netán a külföldieket?
A szerfölött józan gondolkodású, édesanyjára nem csupán külsőleg, hanem lelkiekben, emberségében is nagyon hasonlító fiú egyet már eldöntött: William Wales-nek nevezteti magát, nem pedig királyi fenségnek, még csak nem is Windsornak. Két sportkörbe is elígérkezett: a helyi Aberdeen focicsapatába és a dundee-i pólóklubba. Négy izgalmas esztendő áll Wales-i Vilmos és St. Andrews előtt, míg az „örökös trónörökös” Károly fia megszerzi a magiszteri diplomát. Az egyetemről távozván – a királyi család hagyományainak megfelelően – a királyi haditengerészet egyenruháját ölti magára, hogy letöltse katonai szolgálatát.
A négy év egyúttal sok száz lányhallgató számára a reménykedés és vetélkedés időszaka is: megfogja-e, és ha igen, melyikük kezét a szép szőke herceg? (A szerk. megj.: azóta már ország-világ tudja, hogy 2011. április 29-e óta a Cambridge hercegnéje címmel fölruházott Catherine Elizabeth Middleton lett Vilmos cambridge-i herceg felesége.)
Hol tanultak a brit királyi család tagjai?
Az egyetemi diploma megszerzésének gyakorlatát Károly trónörökös honosította meg a Windsorok között. Miután 17 évesen érettségizett, a koronatanács a királynővel az élen úgy határozott, hogy a fiatalember a Cambridge-i Trinity College-ban tanuljon tovább, legyen régész és antropológus. Károly jó eredménnyel védte meg disszertációját. Edward herceg is Cambridge-ben tanult, történész lett. Anna hercegnő és András herceg (egyelőre) lemondott az egyetemi diploma megszerzéséről. (A téma forrása: Die Welt, 2001.08.12.)
