A világ lélegzet-visszafojtva figyeli az ukrajnai katonai fejleményeket, ám Európát veszély fenyegeti saját sorain belül is, mert egyes tagállamok viselkedésére rámehet az EU, de még a NATO is – írja a Die Zeit főszerkesztője. Giovanni die Lorenzo szerint az unió még nem találta meg, mi lehetne hatékony eszköz az ilyen kormányok ellen.

A franciáknál nem elég, hogy a szélsőjobbos Le Pen lett Macron kihívója a 2. menetben, ráadásul a szélsőségesek több, mint 50%-ot kaptak az első fordulóban. Ezekre a pártokra az a jellemző, hogy nem kérnek sem az unióból, sem az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéből – miközben Németország mellett a földrész legfontosabb hatalmáról van szó.

A magyaroknál Orbán, aki szintén nem az a kiköpött demokrata, 53%-ot szerzett. Kenterbe vert mindenkit, amit nem lehet csak azzal magyarázni, hogy a maga javára billentette el a feltételeket. Olaszországban a jobboldali-populista, illetve radikális pártok támogatottsága legalább 40%-os. Amerikában a novemberi időközi választások jelezhetik, mennyire ígérkezik tartósnak a demokraták győzelme, azaz netán csak lélegzetvételnyi szünetről van szó, mielőtt Trump vagy valaki más újból bevonul a színre a radikalizálódott republikánusok közül.

Ehhez képest a németeknél szinte paradicsomiak az állapotok, a nagyjából 10%-os AfD-(Alternatíva Németországért jobboldali populista és euroszkeptikus párt)vel. Ennek ellenére sem szabad azt hinni, hogy a lakosság egyszer s mindenkorra immunis az uszítással és a demagógiával szemben.

A populisták és a szélsőségesek felemelkedésének objektívan meghatározható sok oka van. Létezik ugyanis a lakosságnak egy olyan rétege, amelyet már csak az elhülyítő apparátusok érnek el. Továbbá hat az igazságtalanság, valamint a gazdaságban a drámai átalakulás. De pl. Magyarországon jól láthatólag számít a város–falu-ellentét.

A demokratikus pártok és a sajtó számára létfontosságú, hogy lehetőleg sok embert tudjanak megszólítani, miközben egyre rosszabbul állnak ezen a területen. Mert ők is nagy veszélyben vannak és ehhez Oroszország csupán csekély mértékben járult hozzá.

Bloomberg Az Európai Unió és Oroszország azt kockáztatja, hogy de facto beáll az orosz gáz importjának embargója. Az EU jogászai ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy a szankciók megszegésével lenne egyenértékű, ha az érintett kormányok engednének Putyin követelésének és rubelben fizetnék ki az energiahordozó árát. Márpedig: ha Moszkva beváltja a fenyegetését és beszünteti a szállításokat az engedetlen kormányoknak, az súlyos veszélyt idéz elő, mivel Európa a gázigényének átlagosan 40%-át orosz forrásból fedezi.

Új beszerzési lehetőségek felkutatása időbe telik, közben viszont Brüsszel már a 6. szankciós csomagon dolgozik. A szénhidrogénekre azonban nemigen kívánja kiterjeszteni a büntető intézkedéseket, éppen a függő helyzet miatt. Németország nemzeti jövedelme évi 6,5%-kal csökkenne, ha hirtelen nem jönne keletről több gáz. A gazdaság több, mint 2%-os csökkenést szenvedne. Ugyanakkor az illetékes miniszter arról beszélt, hogy senki sem játszhatja ki a megtorló lépéseket.

A németek, az osztrákok és a magyarok fenntartásaikat hangoztatják a teljeskörű szénhidrogén-bojkott kapcsán. Csakhogy az EU végrehajtó testülete a jövő vasárnapig nem is tesz le semmiféle konkrét tervet az asztalra, mert beavatott források szerint előbb meg akarja várni a francia elnökválasztás kimenetelét.

The Times A Kijevi Közgazdaság-tudományi Egyetem úgy számol, hogy idáig legalább 61 milliárd fontnak megfelelő kárt okozott a háború, ennek csaknem harmada megrongálódott, összeomlott lakóépületek formájában. És ez még óvatos becslésnek számít. Az ország 2. legnagyobb városában, Harkivban egy kutató azt mondja, hogy nincs tömegközlekedés, az emberek leköltöztek a metróalagutakban kialakított óvóhelyekre. Csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tartanak nyitva. Hivatalos adatok szerint az iskolák harmadát érte találat, ami 86 épület, az óvodák közül 66 vált használhatatlanná. Egyébként is: az összes zárva tart, mert az evakuáláskor távoztak a gondozók, tanárok is.

Újjá kell építeni az utakat, vasútvonalakat, kórházakat és lakásokat is, nagyjából úgy, ahogy az Nagy-Britanniában a német villámháborús támadások után történt. Sok helyütt nincs áram, fűtés, víz, mert eltörtek a vezetékek. Kevés körzet úszta meg a légicsapásokat. A legnagyobb veszteség jó néhány várost ért. Így Mariupolt is, ahol a lakóépületek legalább 90%-a megrongálódott.

A lövedékek legalább 22 ezer kilométernyi utat is tönkre tettek, ez az egész hálózatnak nagyjából 13%-a. A a Lviv és Kijev közti országutat viszont már újra megnyitották. A járműveknek viszont kerülgetniük kell a kilőtt orosz harckocsikat. Ugyanakkor Harkivban pl. sok tulajdonos sorsára hagyta a járművét, mert nemigen lehet üzemanyagot kapni, meg egyébként sem jó légitámadások célpontjának lenni.

Viszont meglepően ép marad a vasút: még Harkivba is el lehet utazni, pedig az oroszok a város határában állnak. A vasúttársaság elnöke úgy nyilatkozott, hogy fokozatosan helyreállítják az összeköttetést a felszabadított településekkel. Csernihivben például napok alatt rendbe hoztak majdnem 300 kilométernyi pályát, hidakat, felüljárókat. A szerelvények ott robognak, ahol pár napja még harcok folytak.

A légtér viszont továbbra is zárva van. Legalább 8 repülőtér rongálódott meg. A kórházak közül 196-ban tettek kárt a harcok. A belövések miatt alapelv, hogy a betegeket legalább két fal válassza el az utcától, így a legtöbb embert a folyosókon látják el.

Szakemberek úgy becsülik, hogy az okozott összes veszteség elérheti a 459 milliárd fontot, ami a háború előtti éves GDP négyszerese. A helyreállítás előreláthatólag évtizedeket vesz igénybe. Ehhez az EU és az USA a Marshall-segélyhez hasonló alapot készít elő. Sokan úgy vélik, hogy a befagyasztott orosz oligarcha-, illetve állami vagyont is fel lehet használni. Az értékük 77, illetve 229 milliárd font.

A legfrissebb, meg nem erősített hír szerint Mariupol végleg elesett…