(Forrás: helyben.hu) Az Európai Bizottság valóra váltja ígéretét és 10 munkanapon belül levonja az összesen 68 millió eurós lengyel tartozás első részét, függetlenül attól, hogy Varsó és Prága a napokban rendezte a vitát a közös határon található és erősen környezetszennyező turówi szénbánya ügyében – tudósít a Politico.

Egy brüsszeli szóvivő bejelentette, hogy az EU végrehajtó testülete nem tehet másként, mert ezt írják elő számára a szabályok. Márpedig az Európai Bíróság még szeptemberben napi 500 ezer eurós bírságot vetett ki, mert a lengyel vezetés semmibe vette döntését, amely szerint be kell zárni a külszíni fejtést.

A PiS azt közölte, hogy minden jogi eszközt bevet, mivel nem akar fizetni. Ráadásul közben újabb hatalmas adóssága halmozódik, mivel Lengyelország – az EU Bíróságának az ítélete ellenére sem számolta fel a fegyelmi kamarát, amellyel a hatalomnak ellenszegülő bírókat akarta megregulázni. Itt a taksa napi egymillió euró.

Orbán Viktor Putyin-barátságát még a válság eszkalálódása sem ingatta meg, így a cseh és a szlovák külügyminiszter ezúttal nem a visegrádi együttműködés keretében látogatott el az ukrán fővárosba, hanem a szlavkovi fórum részeként társultak osztrák kollégájukkal és így hármasban biztosították országaik támogatásáról az ukrán vezetést – írja az osztrák Die Presse.

A kétnapos úton az osztrák diplomácia vezetője határozottan bírálta Oroszországot, amiért az katonailag fenyegeti szomszédját. Schallenberg jelezte, hogy nincs olyan szankció, ami mögé Bécs ne állna be, vagyis akkor immár elképzelhetőnek tartja, hogy Németországban ne kapjon működési engedélyt az új Északi Áramlat 2 gázvezeték. Igaz, ez ügyben nem volt teljesen egyértelmű, mert jelezte azt is, hogy a csőrendszert inkább ki kellene hagyni a játékból, mint ahogy az sem lenne jó, ha az orosz bankokat kizárnák a nemzetközi SWIFT-elszámolási rendszerből.

A lengyel kormány elképzelhetőnek tartja, hogy Ukrajnából akár egymillióan kérnek menedéket, ám független szervezetek, sőt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is úgy ítéli meg, hogy ennyi embert Varsó egymaga képtelen volna ellátni. Azoktól nem lehet megtagadni a belépést, és a belügyi tárca illetékese is elismerte, hogy gondoskodni kell az érkezőkről – írja a Politico.

Ám csak 10 ilyen szállás van, összesen 2 ezer ággyal. A múlt évben januártól szeptember végéig 5200-an folyamodtak menekültstátuszért, ám köztük mindössze 200 volt az ukrán. A nagy többség Afganisztánból, illetve Belaruszból érkezett. Az UNHCR jelezte, hogy ha a lengyel hatóságok kérik, készen áll segíteni, de az emberáradat fogadásához csak úgy lehet megfelelő körülményeket teremteni, ha Varsó közbenjárására más államok is beszállnak. A Human Rights Watch kommunikációs igazgatója úgy véli, hogy ami idáig történt, abból semmi jóra nem lehet számítani, ha beüt a legrosszabb forgatókönyv.

Paul Lendvai, az osztrák Der Standard elemzője szerint a világ, ha kell, ha nem, mindenre ráaggatja a történelmi jelzőt, ám az orosz és a kínai elnök összefogása valóban korszakos jelentőségű, mert az derült ki belőle, hogy a két ország új világrendet akar, elege van az USA vezette nyugati dominanciából. Azaz: két önkényúr igencsak fenyegető üzenetet küldött a pekingi egyeztetés után.

Mindketten úgy állították be, hogy a demokrácia általános értékeit jelenítik meg, továbbá: senki sem avatkozhat bele országaik belügyeibe. Szerintük a NATO ideologizált formában hidegháborús kísérleteket tesz. Úgy vélik, hogy Ukrajnát és Tajvant most kell visszaterelni az egykori befolyási övezetbe, mert a Nyugatot belső viták szabdalják, eluralkodott a dekadencia, az USA-t pedig megbénítja a belpolitika. Egyébként a pároson belül az utóbbi évtizedekben Kína lépett elő vezető erővé, ez azonban semmit sem enyhít azon a kihíváson, amit a két ország testesít meg a szabad világ számára.

A Pegasus-ügy magyar és lengyel szála jól illusztrálja, hogy Európában van igény a totalitárius megfigyelő államra, amiből Kína éppen bemutatót tart a világnak a téli olimpián– olvasható a német Handelsblattban. A két ország egyben azt is tanúsítja, mennyire egyszerűen át lehet csúszni a jogállamból a tekintélyuralomba.

A helyszíni kínai tapasztalatok azonban leginkább döbbenetet keltenek, hiszen lépten-nyomon kamerákat szereltek fel, a hozzájuk kapcsolódó arcfelismerő szoftverekkel együtt. Igazi high-tech világkiállítás ez, már-már Orwell világa. A szocializmus bukása óta ideológiai vetélytárs jelentkezik a demokráciával szemben, ráadásul gazdaságilag vonzó. A Kínai Kommunista Párt sikeresen különválasztotta a szabadságot, illetve a jólétet. Ebből táplálkozik a játékok rendezőinek magabiztossága.

Vajon mi vezérelte Putyint, amikor az utóbbi napokban több vezető politikust is egy akkora asztal mögé kényszerített a kétoldalú tárgyalásokon, hogy alig lehetett látni a végét? – erre a kérdésre igyekszik választ adni az  Independent. A szenvedő alanyok közé tartozott Orbán, Macron és az iráni államfő is. Lehet, hogy a házigazda meg akarta mutatni, ki az úr a háznál, de az is elképzelhető, hogy erősen tart a fertőzéstől. De hát a magyar erős ember esetében az első változat nem jön számításba, hiszen Moszkva legodaadóbb európai szövetségeséről van szó.

Egy londoni professzor szerint a lépést minden bizonnyal az indokolta, hogy nincs, aki a politikus (Putyin) helyére lépjen, ha a covid miatt ágynak dől, vagy pláne, ha meghal. Más elemzők arra emlékeztetnek, hogy közeli munkatársai esetében egyáltalán nem fél a betegségtől, a pekingi olimpián pedig nem viselt maszkot. Egy amerikai szakértő ezzel szemben úgy látja, hogy a francia elnök helyét azért jelölték ki a monumentális asztal túloldalán, mert kényelmetlen helyzetbe akarták hozni, miután az ilyen vendégek más elbánáshoz vannak szokva.

A Stanford Egyetem egyik szakértője szerint az EU-nak cselekednie kell, mert a lengyel lehallgatási botrány nyomán szigorítani kell a meglehetősen laza jogi kereteket és korlátozni kell a Pegasus és a többi kémprogram használatát – írja a Financial Times. Mert nem elég a rengeteg jogsértés a varsói kormány részéről, most még az is kiderült, hogy ellenzékieket figyelt meg, vagyis ezúttal új területen lépte át a vörös vonalat.

A 2019-i választás előtt bírák, újságírók, ellenzéki vezetők és jogi képviselőik után kutakodott illegális módon, bár most azt hangoztatja, hogy minden a lehető legszabályosabban zajlott. Azt persze könnyű elhitetni egy bíróval, hogy rá kell állni, mondjuk, egy újságíróra vagy aktivistára, merthogy az nemzetbiztonsági kockázatot jelent. De véget kell vetni ennek az ördögi körnek.

Ugyanakkor bizonyosan lesznek olyan országok, amelyeket kényelmetlenül érint majd, hogy a lengyel visszaélések folyományaként tiszta vizet kell önteniük a pohárba, azaz be kell vallaniuk, éltek-e ilyen módszerekkel. Egyébiránt az NSO, a szofver fejlesztője hiába kötötte ki, hogy az eszközt csakis terroristák és kemény bűnözők ellen lehet bevetni, a magyar, a lengyel, de még az izraeli vezetés is tett rá nagy ívben.