Magyarország nem tart attól, hogy Oroszország megtámadná bármelyik NATO-tagországot – erről beszélt Gulyás Gergely a Daily News Hungarynak adott interjúban, amit az orosz Kommerszant is átvett. A miniszter szerint Oroszország nem fenyegetés a nyugatiakra nézve, már csak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének magas színvonalú haderejének okán sem.
A cikk szembeállítja ezzel az észt kormányfőnek az Ukrajna elleni háború előtt tett kijelentését, ami szerint Oroszország a legnagyobb fenyegetés a NATO-ra. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára ennek kapcsán nemegyszer figyelmeztette a Kremlt: fenyegetés esetén, válaszlépésre kényszerülve a szervezet képes megsokszorozni a katonai erejét.
Az orosz Kommerszant azt is megírta, hogy a Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint a NATO Oroszországot nem közvetlenül fenyegető országként tartja számon.
Az orosz Nyeftyegaz portál arról tudósított, hogy az Országos Atomenergia Hivatal megadta az engedélyt a Paks-2 területét határoló résfal építésére, amiről a magyar külügyminiszter is beszámolt. Ez a 2,5 km hosszú, 32 méter mélyre hatoló, 1 méter szélességű fal pedig fontos eleme a további építkezésnek, mert ez akadályozza meg, hogy az erőmű területre ne törjön be a talajvíz. Megépítése után felgyorsulhat Paks-2 építése.
Szijjártó beszélt az Európában kialakult energiaválságról, állítván: az érezheti magát a jövőben biztonságban, aki saját maga gondoskodik az energiabeszerzésről. Ezért is kap nagy szerepet Paks-2., amivel kivédhetők a nemzetközi piac áringadozásai és a beszerzési bizonytalanságok is.
Finnország leállította hasonló orosz atomerőművi építkezését, amivel 100 milliárd eurós vesztesége keletkezett, de a magyar kormány ilyen hibát nem akar elkövetni. Tegyük hozzá, az oroszok háborúja alapvetően kétségessé tette az erőmű megvalósíthatóságát.
Az Orbán-kormány továbbra is blokkolja az uniós olajembargót – erről adott hírt a ma kezdődő uniós csúcs előtt a Der Speigel. A negatív cím ellenére azonban van remény arra, hogy mind a 27 tagország megegyezzék, mert új javaslattal állt elő az Európai Bizottság vasárnap késő este: kompromisszumot javasolt; jó pár napja hallani is lehetett: gázvezetéken igen, hajón nem érkezhet több olaj Oroszországból.
Diplomáciai körök szerint a többi tagállam egyáltalán nem lelkesedett Magyarország lépéséért. A német kormány is az orosz olaj teljes importtilalma mellett foglalt állást, a csővezetékekre vonatkozó kivételek nélkül.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarország nemcsak továbbra is orosz olajat akar vásárolni, hanem már most nagy összegű pénzügyi kifizetéseket követel az EU-tól az orosz olajtól való elszakadás költségeinek finanszírozására. Budapest állítólag 550 millió euróra tart igényt finomítóinak más forrásból származó olajra való átállítására, és további 200 millió eurót az Adria-vezeték bővítésére, miáltal Magyarország Horvátországon keresztül jut olajhoz.
Az új kompromisszumos javaslatot most hétfőn reggel ismét a nagykövetek elé terjesztik. Bennfentesek azonban valószínűtlennek tartják, hogy a hétfő délután kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdetéig sikerül megállapodásra jutni. Az állam- és kormányfőknek ezután Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek meg kellene magyarázniuk, miért vannak üres kézzel.
Az orosz olaj importtilalmának tervei hetek óta vita tárgyát képezik az EU-ban, mivel Magyarország eddig nem volt hajlandó támogatni a projektet. Budapest ezt azzal indokolja, hogy nagymértékben függ az orosz kőolajszállításoktól, és hogy a más szállítókra való átállás magas költségekkel jár.
A Der Speigel cikkírója azonban rögtön rámutat arra, hogy míg Német-, Lengyelországba is a Barátság vezetéken érkezik az olaj, ők egyértelművé tették, szakítanak az orosz beszerzéssel. Eddig egyébként az összes orosz olaj harmada érkezett a Barátságon keresztül.
A Stuttgarter Zeitung hétvégi számában olvasható a német Daniel Freund uniós parlamenti képviselővel készített interjút, amiben a Zöldeket képviselő politikus reményét fejezi ki, hogy az Orbán miatti uniós bosszankodásoknak minél hamarabb vége lesz. Elmondta, hogy az autokrata Orbánnak nem lenne szabad most részt vennie ezen az EU-csúcson. Hisz’ nemcsak a magyar demokráciát rombolta szét, de most már a pártja által irányított parlament felett is átveszi az ellenőrzést a rendeleti kormányzással, amit a kihirdetett háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással, illetve alkotmánymódosítással ért el.
Freund arra is panaszkodik, hogy óriási kerülőkkel és nem kis logisztikai akadályokat elhárítva tudnak fegyvereket és muníciót vagy segélyeket küldeni Ukrajnának, miután Orbán nem engedi át az ország területén a szállítmányokat. Nem véletlenül, hisz Putyin legszorosabb szövetségese és barátja Európában, ami a többek között Angela Merkel CDU-jának és az Európai Néppárt elmúlt évekbeli engedékeny, elnéző politikának is a következménye.
Most azonban nemcsak a német támogatáspolitikában állt be fordulat, de a háború kitörése után a lengyelekkel is elmérgesedett a viszony, miután világossá vált számukra Orbán oroszpolitikája. A szlovén szövetségesét pedig nem választották meg, így Orbán mindinkább elszigetelődik Európában. Eközben a elmegy a végsőkig, amikor a saját hatalmi érdekeit megvédve zsarolja az Európai Uniót, mert csak az érdekli, hogy továbbra is hatalomban maradjon, és hozzá rengeteg pénzt is kapjon Brüsszelből.
Nem tudható, mennyibe fog ez még kerülni nekünk – mondja Freund, akinek információi szerint az uniós pénzek negyede jut az Orbán-klánhoz, ami évi több mint 1000 millió euró. Ha keresztülviszik a vétó intézményének megszüntetését az uniós alapokmány módosításával, akkor megszűnik a mostani, az uniós egységet megsértő, Magyarország okozta reménytelen helyzet is.