Keskeny ösvényen lépdel Orbán Viktor az Oroszországhoz való hozzáállást illetően – írja a brüsszeli EurActiv uniós hírportál, részben a Reuters hírügynökség beszámolói alapján. A cikk szerint a magyar miniszterelnök, amikor hívei előtt beszélt március 15-én, erős támogatást kapott ahhoz a törekvéséhez, hogy egyensúlyozzon a Nyugat és Oroszország között az ukrajnai háború ügyében.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kellemetlennek is bizonyulhatott volna Orbán számára, hiszen az elmúlt évtizedben jó viszonyt ápolt Moszkvával, ám a válság óvatos, pragmatikus megközelítése jó fogadtatásra talált szavazói és a kormányzó Fidesz körében, amely szoros versenyben vezet az április harmadikai választás előtt. „Ki kell állnunk érdekeinkért, ki kell maradnunk ebből a háborúból” – mondta, és ezzel hatalmas tapsot váltott ki.
Orbán – folytatódik az EurActiv írása – elítélte az orosz támadást, de tartózkodott Putyin elnök személyes bírálatától. Azt is visszautasította, hogy – ellentétben az Ukrajnával szintén határos többi NATO-országgal, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával – engedélyezze területén át a közvetlenül Ukrajnába irányuló fegyverszállítást. Emellett erőteljesen ellenzi az Oroszországgal szembeni energetikai szankciókat, és ezzel sok szavazó egyetért. A cikk ennek illusztrálására megszólaltat egy Lakatos Erzsébet nevű, 66 éves Fidesz-szavazót, aki azt mondja, a szankciók sok kárt okozhatnának, ha leállna az energiabehozatal, „nem kellene rosszban lennünk Putyinnal”. Eközben Orbán azt állítja, hogy a baloldali ellenzék háborúba sodorná Magyarországot, míg a békét és a stabilitást csak a Fidesz tudja biztosítani.
Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Orbán 1989-ben, a kommunizmus európai összeomlásakor még elsőként követelte nyilvánosan az orosz katonák távozását Magyarországról. Most, legalábbis az Ukrajna elleni invázió kezdetéig azonban meglehetősen kedvező volt Moszkvával a légkör, tekintettel az orosz energetikai kapcsolatokra, Orbánnak az Európai Unióval számos kérdésben folytatott csatározására, valamint a szoros kormányellenőrzés alatt tartott állami médiára. Egyes magyarok úgy vélik, hogy a Nyugat ösztönözte az Ukrajna elleni, Moszkva által különleges katonai műveletnek nevezett támadást azzal, hogy a NATO keleti kiterjesztésére törekedett. Ismét egy megszólaltatott fideszes szavazó a március 15-i gyűlés résztvevői közül: „Igen, Oroszország támadott, de csak azután, hogy legalábbis provokálták” – így a 77 éves Montvai Erzsébet, aki dicséri Orbán egyensúlyozását a Kelet és Nyugat között.
Az EurActiv ismerteti a Publicus azon felmérésének eredményét, mely szerint a Fidesz-szavazók 44 százaléka tartja agressziónak az orosz támadást, 24 százalék pedig önvédelmi akciónak tekinti. Az ellenzékiek körében 91 százalék mondja azt, hogy ez agresszió. Megszólaltatja a cikk szerzője Krekó Pétert, a liberálisként bemutatott Political Capital elemző műhely igazgatóját, aki szerint a konzervatív szavazók körében népszerű az az összeesküvés-elmélet, miszerint Ukrajna vagy az Egyesült Államok kiprovokálta a háborút. A „hibáztasd az áldozatot” szemlélet e konfliktus ügyében nagyon elterjedt a jobboldali szavazótáborban, és részben annak tudható be, hogy a kormány évek óta szapulja a Nyugatot – mondja Krekó.
A cikk kifejti: a szavazói magatartást az állami média is befolyásolja azzal, hogy az Orbán-kormány narratívájának megfelelően tálalja az ukrajnai válsággal kapcsolatos fejleményeket. Hivatkozik arra, hogy a Mérték médiaelemző például kimutatta: a Kossuth Rádió Krónikája mellőz minden olyan kérdést, amely kényelmetlen lehetne a kormány számára, így nem beszélt arról sem, miként vágott bele Putyin a kegyetlen háborúba, felborítva az évtizedek óta meglévő európai stabilitást.
Orbán a bal- és a jobboldal felől is kap bírálatot hozzáállása miatt – írja a brüsszeli hírportál. Márki-Zay Péter, akit a liberális ellenzék vezetőjének nevez, azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy túlságosan meghitt a viszonya Putyinnal, és hogy a Kreml érdekeit szolgálja, amikor az oroszországihoz hasonló „illiberális” államot igyekszik építeni Magyarországon. Eközben a szélsőjobbodali Mi Hazánk azzal próbál elorozni Fidesz-szavazókat, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók és a NATO-csapatok Magyarországra küldése ellen kampányol.
Az EurActiv elemzőkre hivatkozva olyan megállapítást tesz, hogy Orbán egyensúlyozó művelete sikeres lehet, és hogy a háború elterelte a szavazók figyelmét a szárnyaló inflációról és a magasabb béreket követelő tanárok sztrájkjáról. Meg is nevezi ezen elemzők egyikét, Mujtaba Rahmant, a New York-i székhelyű Eurázsia Csoport politikai tanácsadó cég ügyvezető igazgatóját, aki szerint az, hogy Orbán hatalmas pénzügyi előnyben van az ellenzékkel szemben, valamint hogy ő ellenőrzi a média legnagyobb részét, lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy a választók előtt a nemzet igazi védelmezőjének mutassa magát. Az ukrajnai háború a hivatalban levő kormányfőt segíti, legalábbis rövid távon – vélekedik Mujtaba Rahman.
(forrás: helyben.hu) Orbán elérte Brüsszelben, hogy javarészt magyar lesz az országba érkező NATO-kontingens. – A menekültek magyarországi megkülönböztetése faj és származás szerint rasszizmus, viszont Orbánnak kedvez, hogy a háború elvonja a figyelmet a választásról.
Business Insider Orbán Viktor sokáig annyira migránsellenes volt, hogy azzal még az amerikai szélsőjobb, így Trump csodálatát is kivívta, ám a hírhedetten bevándorlásellenes politikus nyomban fordított a köpönyegen, amint megkezdődött a háború Ukrajna ellen. Pedig már szinte lehetetlen volt menedéket kérni, sőt emberellenesség vádja is megfogalmazódott a magyar kormány ellen. Most viszont nyitva a kapu mindazok számára, akik az ukrán válság elől keresnek oltalmat.
Dalibor Roháč, a tengerentúli jobboldali American Enterprise Institute szlovák származású kutatója azt mondja, bőven van ebben rasszizmus, hiszen Orbán továbbra is az ország ellenségének tartja a nem európai, muzulmán migránsokat. Ám ettől még tény, hogy az ukrán menekültekről döntően a civil, illetve egyházi karitatív szervezetek, valamint önkéntesek gondoskodnak.
Az viszont kapóra jön a Fidesznek, hogy a háború miatt háttérbe szorul a választás. Kim Lane Scheppele arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán jelenleg tetszést arat Brüsszelben, hiszen beállt a sorba. Maga a politikus nem dicsekszik az irányváltással, viszont a kezében lévő sajtó változatlanul az orosz propagandát terjeszti.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország és Bulgária csak fenntartásokkal fogadta el, hogy NATO-erősítés érkezzék az országba az orosz veszély ellensúlyozására. Mindkét kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a harci csoport nemzeti irányítás alatt álljon, illetve Orbán Viktor elérte azt is, hogy a katonák többségét ő adhassa. Uniós források szerint azonban amivel érvként előhozakodott, az legfeljebb kifogásnak jó, de hát közismert, milyen szoros szálakkal kapcsolódik az orosz elnökhöz. Más források arról számoltak be, hogy a politikus vétót helyezett kilátásba, ha az EU bojkottot akarna hirdetni a kőolajra és a földgázra is.
The Economist A lap úgy látja, hogy a Putyin által előidézett viszályban mindenképpen fel kell venni a kesztyűt a tekintélyuralmi rendszerek ellen, de a megoldás érdekében elkerülhetetlenek lesznek piszkos egyezségek is, amint az a hidegháború idejéből ismeretes. De Biden jól fogta meg, amikor a tavaly év végi washingtoni demokrácia-csúcson kifejtette, hogy a küzdelem a demokrácia és az autokrácia között zajlik.
Hiszen az autoriter orosz elnök fegyveres erővel próbál elsöpörni egy törvényes kormányt, ugyanakkor a másik tábor demokratikus, ideértve az európai államok nagy részét. Ám mivel Amerika nem nélkülözheti olyan tekintélyuralmi kormányok támogatását, mint, mondjuk, a lengyel, nem tud kitérni elvtelen kompromisszumok elől, minthogy Lengyelország jelenleg kulcsszerepet tölt be az ukrán válságban. Ám elképzelhető, hogy továbbra is uralma alá próbálja hajtani a bíróságokat és az önálló médiát, a Nyugat pedig kénytelen lesz úgy tenni, mint aki nem látja, mi történik. Egy washingtoni forrás szerint azonban Varsónak el kell fogadnia, hogy az autokrácia visszaszorítása egyben feltételezi a demokrácia erősödését.
Ha a válság végén Putyin némi sikert tud elérni, az nagy lökést ad másutt is az erős embereknek. Ellenben a demokrácia kaphat lendületet, ha felsül az orosz elnök.
The Economist A vezércikk úgy értékeli, hogy Biden eddig derekasan helyt állt az ukrán háborúban, de a java még csak most következik számára. Hiszen a nemzetközi összefogáson máris repedések mutatkoznak: úgy tudni, hogy főleg Németország és Magyarország utasítja el az újabb megtorló intézkedéseket.
Csakhogy az ukránok bajban vannak, további fegyvereket sürgetnek, ám lehet, hogy már túl késő lesz, mire befutnak a szállítmányok. Kijev nem érti különben mire való nyugaton a vita a támadó és védelmi fegyverek megkülönböztetéséről, amikor Oroszországot csak az érdekli, hogy minél nagyobb rombolást végezzen.
Az ugyanakkor egyértelmű, hogy Putyin többszörösen is tévedett a tervezés közben, így főként abban, hogy Amerika nem veszi vissza vezető nemzetközi funkcióját. Sőt, nagyon kreatívan folyamatosan közzétette, mire készül a Kreml, így az most nem tudott ködösíteni. Nem úgy, mint a Krím elfoglalásakor. Az viszont megnehezíti a Fehér Ház dolgát, hogy a republikánusok miatt nincs egységes támogatás az ukrán-politika mögött.
The Washington Post A világ immár látja, milyen volna is az ukránok nélküli világ, amiről az orosz államfő hosszú időn át és nyilvánosan fantáziált – írja Timothy Snyder, a Yale Egyetem híres-neves történésze, akinek Kelet-Európa a szakterülete. Megállapítja, hogy ami most folyik, az teljes egészében népirtás, de hát Putyin szélsőjobbos tanításokra támaszkodik, lásd Carl Schmittet, vagy a fasiszta filozófust, Ivan Iljint. Kölcsönzött Hitlertől is, pl. amikor azt hitte, hogy az ukránok megváltóként fogadják majd.
A politikus abból indul ki, hogy bárkit eltehet láb alól, és aki ellenszegül, az nála náci. Továbbá végezni kell mindenkivel, aki képviselhetné a szuverenitást, a szomszédos ország függetlenségét fel kell számolni, mert Ukrajna Oroszország szerves része. Arról pedig szó sem lehet, hogy lakói a Nyugathoz akarjanak tartozni.
Ezért azután terrorosztagok járják Ukrajnát és sorra tüntetik el a helyi elitek tagjait. Az ország lakosságának egynegyede már földönfutó lett, ám ami folyik, az népirtás, így nem szabad megengedni, hogy Moszkva kerekedjék felül.
The Times Putyin háborús bűnök tömkelegét követte már el, de felelősségre kell vonni azért is, mert három évtizeden át módszeresen kifosztotta országát – írja Gordon Brown volt brit kormányfő. Merthogy grasszál a korrupció, az elnök bandája közpénzeket nyúl le, elveszi mások tulajdonát, csal, kenőpénzeket fogad el, majd az így szerzett vagyont adóparadicsomokban mossa tisztára. A többi közt Londonban, helyi szakemberek közreműködésével.
Odahaza azonban nem kell félnie semmitől, hiszen a zsebében vannak a bűnüldöző szervek. Ám épp ezért kell megalakítani a Nemzetközi Korrupcióellenes Bíróságot, mert akkor nem úszhatja meg. Hiszen egy kleptokrácia élén áll, bizonyíték van rá bőven.
