Csak Auschwitz-Brikenauban minden harmadik vértanú magyar állampolgár volt. A holokauszt idején elpusztított legalább hatmillió ember tízede magyar állampolgárságú zsidó volt: csecsemő, kisgyerek, fiatal nő és férfi, középkorú és aggastyán, kétkezi munkás, paraszt, tisztviselő, újságíró, jogász, tanár, orvos, zene- és képzőművész, író, tudós.
Rájuk emlékeztünk ma hivatalosan és magánemberként mindannyian: túlélők, túlélők gyermekei, unokái, dédunokái, barátok, szomszédok, józanul és felelősséggel gondolkodó és cselekvő milliók, akik egybehangzón mondják: Soha többé fasizmust! Soha többé holokausztot!
(MTI, 17:55) Soha, sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből – hangsúlyozta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen, hétfőn Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
Az eseményen felolvastákOrbán Viktorminiszterelnök üzenetét is, amelyben a többi között az állt, hogy „nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját”.
Az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945.január 27-i felszabadításának 69. évfordulóján rendezett eseményen az államtitkár tragédiának nevezte, hogy „magyarok lőttek magyarokra, ami nem fogható fel józan ésszel”. A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is, mert a haláltáborok, ahová magyar honfitársaink százezrei kerültek, a magyar történelem részét képezik – állapította meg.
Rétvári fontosnak mondta, hogy a nemzeti alaptanterv a zsidó közösségekkel együttműködésben született, ami tartalmazza az évszázadokon át tartó zsidó–magyar közös, békés együttélést is.
Utalt arra: a gyűlöletből sokan éltek korábban is, és biztos ma is sokan vannak, akik ebből akarnak élni. Hetven éve, a deportálások megkezdésekor és előtte is nagyon sok honfitársunk volt, aki kollaborált a náci ideológiával, ezért fontos, hogy az új alaptörvény és a jogszabályaink ezeket a bűncselekményeket el nem évülő, az emberiség elleni bűncselekménynek nyilvánítják, az új büntető törvénykönyv pedig lesújt azokra is, akik tagadják a holokausztot – mutatott rá.
A politikus leszögezte: a vészkorszak idején az állam nem védte meg polgárait, és felelős azért a rémtettekért, amelyeket a magyar állam nevében követtek el. Felhívta a figyelmet: a holokauszt túlélőinek nyugdíjpótlékát kétszer emelték meg 50 százalékkal, amivel nem lehet ugyan jóvá tenni a holokauszt szörnyűségeit, de az együttérzést kifejezi.
Rétvári Bence emlékeztetett a hősökre, akik bátrak voltak életeket menteni: id. Antall József, az egyházak részéről pedig többi között Mindszenty József bíboros, Salkaházi Sára, Slachta Margit és Sztehlo Gábor. „Ők zsidókat mentettek, ők magyarokat mentettek, e kettőt nem lehet, nem is szabad kettéválasztani” – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban megemlítette a tavalyi Wallenberg-emlékév fontosságát.
Orbán Viktorlevelében arról is szólt, hogy a magyarországi tragédia 70. évfordulóján a magyar kormány a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságon keresztül az idén számos programot szervez, a mostani emlékülés is része ennek az eseménysorozatnak, amelynek célja „a múltunkkal való szembenézés, megértés és megbékélés. Emlékezés és emlékezet nélkül ugyanis nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet”.
Úgy fogalmazott: a holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, éppen ezért az egész emberiség tragédiája, ahogy a magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész nemzet tragédiájának. Utalt arra: az emlékbizottságot azért hozták létre, hogy ébren tartsák az emberek emlékezetét. Utalt arra: a Terror Háza Múzeum videó-anyagainak egyikében egy haláltábor túlélője azt nyilatkozza, hogy „a bűnt meg lehet ugyan bocsátani, de sohasem lehet elfelejteni”, s a Példabeszédek Könyvében is az olvasható, hogy „az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz”.
Gulyás Márton színházi rendező, a Krétakör ügyvezetője – a szervezők engedélye nélkül – a színpadhoz lépve a Szabadság térre tervezett emlékműről kérdezte Rétvári Bencét. Az államtitkár úgy reagált: az emlékmű az 1944. március 19. utáni áldozatokra emlékezik, akiket haláltáborokba hurcoltak. Ez az emlékmű senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de a történelmi ténynek emléket kíván állítani – hangsúlyozta. A hozzászólást a jelenlévők megosztott véleménynyilvánítása kísérte, miközben a szervezők elnézést kértek a közjáték miatt.
A megemlékezésen Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést is rendeztek, aholFodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főigazgatója arról beszélt, hogy nemzetközi konferenciát rendeznek április 24-én Bűn, vétek, felelősség – a magyarországi holokauszt 70 év távlatában címmel, június 5-én pedig nemzetközi konferenciát tartanak Külföldi és hazai erőfeszítések a magyarországi deportálások leállítása érdekében címmel. Kézikönyveket is publikálnak, egyebek mellett a magyarországi zsidóság történetét bemutató kronológiát – tette hozzá.
A rendezvényen megjelent mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Ilan Mor izraeli nagykövet; felolvasták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét is.
Az emléknapon megnyitották a Holló Imre emlékkiállítást és az Egyházi embermentők című kiállítást is, este pedig főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az intézményben az Áldozatok Emlékfalánál, ahol imát mondott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Izraeli nagykövet: a holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása
(MTI, 15:01) A holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók elleni népirtás tagadására tett minden kísérlet egyúttal törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére a zsidó nép kiirtásában – közölte Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a holokauszt-emléknap alkalmából az MTI-vel.
A nagykövet kiemelte: január 27-én hatmillió zsidó mártírra, köztük másfélmillió gyermekre emlékezünk, akit a holokauszt idején gyilkoltak meg. Nemcsak azokra a magyar zsidókra emlékezünk, akiket „a nácik és magyar kollaboránsaik öltek meg”, hanem a barátságaikra és békés együttélésükre magyar honfitársaikkal.
Hetven évvel ezelőtt a holokauszt nem a haláltáborokkal kezdődött, hanem azzal, hogy egy zsidó üzletének kirakatát tégla törte be, meggyaláztak egy zsinagógát – emlékeztetett. Az utcán a zsidó honfitársak elleni gyűlölet szavaival, a parlament által elfogadott, szó szerint végrehajtott zsidóellenes törvények sorával kezdődött. Mindez a tudatlanságon, a vallási fanatizmuson és összeesküvés-elméleteken alapuló antiszemita nézetek miatt történhetett meg – mutatott rá.
Ilan Mor szerint ezen a napon arra kell emlékezni, hogy a holokauszt „nem csak úgy megtörtént”, hanem alaposan kitervelték és szisztematikusan végrehajtották.
Több millió nem zsidó – lengyelek, oroszok, romák, fogyatékkal élők, politikai ellenzékiek és homoszexuálisok – is a könyörtelen náci támadások áldozatává vált – idézte fel. Eközben a Világ Igazainak ezrei, köztük több mint 820 magyar saját életüket kockáztatva mentettek meg zsidókat.
A nagykövet úgy vélte, ha azokban a háborús években létezett volna az izraeli állam, menedéket nyújtott volna, amikor „szégyenletesen kevés állam fogadott be zsidó menekülteket”.
Ezen a napon mindenkinek tudnia kell, hogy kétszer is meggyilkolták a holokauszt hatmillió áldozatát: először, amikor hetven évvel ezelőtt népirtás keretében ölték meg őket, és „most újra meggyilkolják őket azzal, hogy eltorzítják és kitörlik sorsuk emlékét” – fogalmazott.
Ilan Mor hangsúlyozta: a holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulása, a zsidók elleni népirtás tagadására tett minden kísérlet törekvés a náci ideológia és az antiszemitizmus felmentésére a zsidó nép kiirtásában. Ha bárki bármilyen okból megkísérli átírni vagy újraértelmezni a holokauszt történelmi tényeit politikai vagy ideológiai céllal, akkor részesévé válik annak a szánalomra méltó kísérletnek, hogy tagadni próbálják a holokausztot.
Hetven évvel ezelőtt Európában egy nagyhatalom ideológiájaként fogadta el az antiszemitizmust és a rasszizmust, ami az emberiség történelmének legszörnyűbb tragédiájához vezetett – közölte.
A diplomata kiemelte: „Nem ért még véget azon küldetésünk, hogy emlékezzünk a Soára”, az áldozatokra és a tanulságokra, sok kihívással kell még szembenézni. Akik nem emlékeznek méltón a múltjukra, és nem tanulnak belőle, arra vannak ítélve, hogy újra átéljék azt.
Brüsszel büntetendővé tenné az emberiesség elleni bűnök tagadását
(MTI, 13:29) Az Európai Bizottság arra kéri az uniós tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé az emberiesség elleni bűnök tagadását – derül ki a brüsszeli testületnek a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából hétfőn közzétett közleményéből.
A Bizottság emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keret-megállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellő szigorral az emberiesség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen.
„Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban” – idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelős tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyűlöletbeszédet vagy gyűlölet-bűncselekmény áldozatává válnia – tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelőek a jogszabályok.
A Bizottság azt is közli, hogy egyelőre nincs lehetősége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtti keret-megállapodások esetében egyelőre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétől már ehhez is joga lesz.
A Bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok jogalkotási jellegű elmaradásaira e területen, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.
Az EU keret-megállapodása a rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és bűncselekmények elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyűlöletre vagy erőszakra uszítás büntethetőségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bűnök tagadásának büntethetősége területén lát elmaradást sok országban.
Ferenc pápa: ne ismétlődjenek meg az emberiség szégyenét képező borzalmak
(MTI, 14:19) Ferenc pápa a nemzetközi holokauszt-emléknapon Abraham Skorka argentin rabbinak írt levelében elkötelezettséget szorgalmazott annak érdekében, hogy „az emberiség szégyenét képező borzalmak soha többé ne ismétlődjenek meg”.
A Buenos Airesben működő Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium rektorának címzett pápai levelet hétfőn este olvasták fel a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából a római Zenepark auditóriumában rendezendő koncerten.
A Vatikáni Rádió előzetes ismertetése szerint Ferenc pápa a spanyol nyelvű levélben a koncertre utalva megjegyezte: „a zene szavában él tovább a történelem könnyeinek csendes hangja, azon könnyeké, amelyek nyomot hagytak a népek lelkében és testében”.
A római katolikus egyházfő és Abraham Skorka régi barátok. A pápa január 16-án fogadta a Vatikánban az argentin rabbit, aki tagja lesz májusban a Ferencet szentföldi látogatására elkísérő delegációnak.
A holokauszt-emléknapi koncerten Olaszországban először csendül fel egyszerre 12 olyan hegedű és egy olyan cselló, amely koncentrációs táborokba deportált különböző nemzetiségű zsidók tulajdonai voltak. A hangszereket Ammon Weinstein izraeli hangszerkészítő restaurálta. Hétfőn este fiatal olasz zenészek szólaltatják meg őket.
A holokauszt-emléknapról egész Olaszországban megemlékeznek. Giorgio Napolitano államfő a római elnöki palotában tartott beszédében „nyomorult provokációnak” nevezte az emléknap előtti antiszemita megnyilvánulásokat. Szombaton disznófejet hagytak a római zsinagóga, Izrael római nagykövetsége és egy a zsidóságról szóló kiállítást vendégül látó római épület előtt. Hétfőn reggel antiszemita feliratok jelentek meg Róma különböző épületein.
Az olaszrendőrség hétfőn őrizetbe vett két személyt, akit az antiszemita akciókkal gyanúsítanak. A 33 és 47 éves férfiaz olaszhatóságok közlése szerint szélsőjobboldali csoportok tagja.
