Az internetes akadályok miatt a polgárok nem férnek hozzá bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz: csak 15 százalékuk vásárol másik uniós tagállamból online. Az internetes és a kezdő vállalkozások nem tudnak teljes mértékben profitálni az online növekedési lehetőségekből: csak 7 százalékuk folytat értékesítést másik tagállamban (további adatokat a Tájékoztatóban olvashat). Az üzleti szféra és a kormányzatok sem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális eszközök nyújtotta előnyöket. A digitális egységes piac létrehozásának célja, hogy lebontsa a szabályozási akadályokat és a 28 nemzeti piacból egységes piac épüljön ki. A teljes mértékben megvalósult digitális egységes piac előreláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá gazdaságunkhoz és munkahelyek százezreit hozná létre.
A ma elfogadott digitális egységes piaci stratégia célzott intézkedéseket tartalmaz, amelyeket 2016 végéig kell végrehajtani (ld. melléklet). A stratégia három pillérre épül:
1. az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozások számára;
2. adigitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése;
3. az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása.
Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke kijelentette: „Ma lefektetjük Európa digitális jövőjének alapjait. Olyan telekommunikációs hálózatokat szeretnék, amelyek az egész kontinenst behálózzák, olyan digitális szolgáltatásokat, amelyeknek nem akadályai a határok, valamint szeretném, ha minél több innovatív, dinamikusan fejlődő európai kisvállalkozás jönne létre. Azt akarom, hogy függetlenül attól, hogy Európa-szerte minden fogyasztó a lehető legjobban járjon és minden vállalkozás a lehető legszélesebb piacot tudja elérni. Pontosan egy évvel ezelőtt azt ígértem, hogy egyik kiemelt prioritásom lesz a teljes mértékben megvalósuló digitális egységes piac. Ma beváltjuk ezt az ígéretet. A digitális egységes piaci stratégiában meghatározott 16 kezdeményezés hozzájárul, hogy az egységes piac megfeleljen a digitális kor követelményeinek.
Andrus Ansip, digitális egységes piacért felelős alelnök: „Stratégiánk nagyszabású és szükséges program, melynek egyes kezdeményezései olyan területekre irányulnak, ahol az EU szerepvállalása igazán többletérték. E kezdeményezések hozzásegítik majd Európát ahhoz, hogy élvezhesse a digitális jövő gyümölcseit. A polgárok és a vállalkozások számára biztosítani fogja azokat az internetes szabadságokat, amelyek elengedhetetlenek a hatalmas uniós belső piac nyújtotta előnyök maradéktalan kihasználásához. A kezdeményezések kapcsolatban állnak egymással és erősítik egymás hatásait. Mielőbbi megvalósításuk nagyban támogathatja a munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló erőfeszítéseket. A stratégia számunkra kiindulási pontként szolgál, nem a célvonalat jelenti.”
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos: „Gazdaságaink és társadalmaink egyre inkább a digitális korszak felé haladnak. Jövőbeni jólétünk nagymértékben függ attól, hogy mennyire lesz sikeres az átállás. Európa építhet erősségeire, de nem szabad a babérjain ülnie. Gondoskodnia kell arról, hogy az uniós iparágak megfelelően alkalmazkodnak, és polgárai teljes mértékben kiaknázzák az új digitális szolgáltatásokban és termékekben rejlő lehetőségeket. Fel kell készülnünk a modern társadalom jelentette kihívásokra. A Bizottság olyan javaslatokat nyújt majd be, amelyek mind a fogyasztók, mind az ipar érdekeit egyaránt szem előtt tartják.”
A digitális egységes piaci stratégia 3 pillérre építve 16 intézkedést határoz meg, amelyet a Bizottság 2016 végéig valósít meg.
I. pillér: A digitális termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók és vállalkozók számára
A Bizottság javaslatot tesz:
1. olyan szabályok elfogadására, amelyek egyszerűbbé tehetik a tagállamközi elektronikus kereskedelmet. Ide tartoznak azok a szerződésekre és fogyasztóvédelemre vonatkozó harmonizált uniós szabályok, amelyek internetes vásárlás esetén mérvadók – függetlenül attól, hogy fizikai árukról van szó, mint a cipők vagy a bútorok; vagy digitális tartalomról, mint az e-könyvek vagy az alkalmazások. A fogyasztók a jogok és ajánlatok szélesebb köréből profitálhatnak, míg a vállalkozások számára egyszerűbbé válik az EU másik tagállamaiban történő értékesítés. Ez fokozza majd a tagállamközi elektronikus kereskedelembe vetett bizalmat (további információk és adatok a Tájékoztatóban találhatók).
2. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára, annak érdekében, hogy a fogyasztóvédelmi szabályoknak gyorsabban és következetesebben lehessen érvényt szerezni.
3. A csomagkézbesítési szolgáltatás hatékonyabbá és megfizethetőbbé tételére. Jelenleg az interneten értékesíteni kívánó vállalkozások 62%-a mondja azt, hogy a túl magas csomagkézbesítési költségek akadályt jelentenek (ld. a nemrég közzétett e-kereskedelemről szóló Eurobarométer felmérés).
4. a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozás megszüntetésére. A területi alapú tartalomkorlátozás azt a diszkriminatív gyakorlatot takarja, amikor az internetes értékesítő a fogyasztó földrajzi helyzete alapján megtagadja a hozzáférést a weboldalhoz, vagy átirányítja őt egy helyi áruházba, ahol más árakat alkalmaz. Az ilyen típusú gyakorlatból ered például az, amikor időnként egyes tagállamokban tartózkodó ügyfeleknek ugyanazon úti cél esetén és ugyanolyan autó bérlésekor magasabb díjat kell fizetniük.
5. az európai e-kereskedelmi piacokra hátrányosan ható potenciális versenyügyi aggályok feltérképezésére. A Bizottság evégett ma antitröszt vonatkozású versenyjogi vizsgálatot kezdeménezett az e-kereskedelemi ágazatban (ld. Sajtóközlemény).
6. egy modern, európaibb szerzői jogi keretre: A Bizottság 2015 vége előtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő a nemzeti szerzői jogi rendszerek közötti különbségek csökkentésére. A javaslatok értelmében – többek között további harmonizáló intézkedéseken keresztül – Európa-szerte szélesebb körű internetes hozzáférés válna lehetővé a felhasználók számára. A cél, hogy a polgárok számára elérhetőbbé váljanak az internetes kulturális tartalmak, ami hozzájárulna a kulturális sokféleség életben tartásához és fejlesztéséhez is. Célja továbbá, hogy ezzel egy időben új lehetőségeket nyisson meg az alkotók és a tartalomipar számára. A Bizottság mindenekelőtt biztosítani akarja, a hazájukban filmeket, zenét vagy más online termékeket vásároló felhasználók ezekhez akkor is hozzáférjenek, amikor más európai országban tartózkodnak. A Bizottság figyelmet fordít majd az internetes közvetítőknek a szerzői jogi védelem alatt álló művek vonatkozásában betöltött szerepére. A szellemitulajdon-jogok üzletszerű megsértése esetén történő jogérvényesítés hatékonyságát is fokozni fogja.
7. aműholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv felülvizsgálatára avégett, hogy felmérje, hogy szükséges-e kiterjeszteni az irányelv hatályát az internetes közvetítésekre, és hogy milyen további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a műsorszolgáltatások országhatártól függetlenül elérhetővé váljanak.
8. avállalkozásokra az eltérő áfa-szabályozások miatt háruló adminisztratív terhek csökkentésére: hogy a fizikai árut más tagállamokban is értékesítők ugyanúgy profitálhassanak az egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és fizetési mechanizmus jelentette előnyökből, többek között egy közös áfa-határérték bevezetésével, amely segítené a kisebb induló vállalkozások internetes értékesítését.
II. pillér
A digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése
A Bizottság:
9. javaslatot terjeszt elő a távközlési szabályozás nagyszabású átdolgozására. Ez magában foglalja majd a hatékonyabb frekvenciakoordinációt, valamint a nemzeti szintű frekvenciaelosztás során alkalmazandó közös uniós kritériumok meghatározását; ösztönzők fejlesztését hálózatokba történő beruházásokhoz; egyenlő versenyfeltételek biztosítását minden – hagyományos és új – piaci szereplő számára; valamint egy hatékony intézményi keret kidolgozását.
10. felülvizsgálja továbbá az audiovizuális médiára vonatkozó keretszabályozást is, hogy hozzáigazítsa azt a 21. század követelményeihez. A felülvizsgálat során a különböző piaci szereplőknek (televíziós műsorszolgáltatók, lekérhető audiovizuális alkotások szolgáltatói, stb.) az európai alkotások promóciójában játszott szerepére összpontosít majd. Azt is megvizsgálja, hogy hogyan lehet a meglévő szabályokat (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet) az új tartalomközvetítési üzleti modellekre adaptálni.
11. átfogóan elemzi az internetes platformok (keresők, közösségi média, alkalmazás-áruházak, stb.) piaci szerepét. Az elemzés kiterjed majd a keresési eredmények és az árazási gyakorlat átláthatóságának hiányára, az összegyűjtött információ felhasználásának módjára, a platformok és az ellátási lánc további szereplői közötti kapcsolatra, továbbá a saját szolgáltatásoknak a konkurencia kárára történő reklámozására – a versenyjog által még nem kezelt szempontok vonatkozásában. A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy az internetes illegális tartalmak okozta problémára mi lenne a legjobb megoldás.
12. meg kívánja erősíteni a digitális szolgáltatásokba vetett bizalmat és a szolgáltatások biztonságát, különösen ami a személyes adatok kezelését illeti. A Bizottság az előreláthatóan 2015 végén elfogadásra kerülő új uniós szabályozásra építve felülvizsgálja az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet.
13. javaslatot tesz arra, hogy az internetes hálózati biztonsággal kapcsolatos technológiák és megoldások területén az EU alakítson ki partnerséget az ágazattal a kiberbiztonságra vonatkozóan.
III. pillér Az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása
A Bizottság:
14. aszabad uniós adatforgalom támogatására javaslatot nyújt be „európai szabad adatáramlási kezdeményezés”címmel. Előfordul, hogy az új szolgáltatásokat akadályozzák az adatok tárolási helyére vagy az adathozzáférésre vonatkozó korlátozások. Ezeknek a korlátozásoknak sokszor semmi közük a személyes adatok védelméhez. Az új kezdeményezés megoldást keres ezekre a korlátozásokkal kapcsolatos problémákra, és így ösztönzi majd az innovációt. A Bizottság útjára indít majd egy európai felhő kezdeményezést is, amely a felhőszolgáltatások tanúsításával, a felhőszolgáltató-váltással és a „kutatási felhővel” foglalkozik majd.
15. prioritásokat határoz meg a digitális egységes piac szempontjából kulcsfontosságú területeken alkalmazandó szabványokkal és inter-operabilitási előírásokkal kapcsolatosan. Ilyen kulcsfontosságú területek az e-egészségügy, a közlekedéstervezés vagy az energia (intelligens fogyasztásmérés).
16. támogatja a befogadó digitális társadalmat, ahol a polgárok rendelkeznek a megfelelőkészségekkel ahhoz, hogy megragadják az internet kínálta lehetőségeket és javítsák elhelyezkedési esélyeiket. Az új e-kormányzati cselekvési terv összeköti majd az európai vállalkozói nyilvántartásokat, garantálja, hogy a különböző nemzeti rendszerek átjárhatóak legyenek, és biztosítja, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak csak egyszer kelljen közölniük adataikat a közigazgatási szervekkel. Ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy a kormányzati szervek többször is bekérik azokat az adatokat, amelyek már amúgy is a rendelkezésükre állnak. Ez a „csak egyszer” elnevezésű kezdeményezés hozzájárul a bürokrácia leépítéséhez és 2017-re körülbelül 5 milliárd euró évi megtakarítást eredményez. A Bizottság fel kívánja gyorsítani az e-közbeszerzésre és az interoperábilis e-aláírásra történő átállást is.
A következő lépések
A digitális egységes piaci projektcsapat 2016 végére biztosítja a felsorolt intézkedések végrehajtását. Az Európai Parlament és a Tanács támogatásával a digitális egységes piac mielőbb teljes mértékben megvalósulhat.
A digitális egységes piac témáját az Európai Tanács is tárgyalja június 25-26-i ülésén.
További információk:
A ma elfogadott dokumentumok:
Közlemény – Európai digitális egységes piaci stratégia
Staff Working Document – A Digital Single Market Strategy – Analysis and Evidence (Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az európai digitális egységes piaci stratégia – Elemzés és tények)
Tájékoztatók:
Kérdések és válaszok a digitális egységes piaci stratégiáról (Tájékoztató)
Miért van szükség a digitális egységes piacra?
A 28 tagállamra vonatkozó tájékoztatók
További hasznos hivatkozások:
A digitális egységes piaccal foglalkozó weboldal (#DigitalSingleMarket)
A digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégia: az Európai Bizottság által kijelölt cselekvési területek(2015. március 25.)
Mennyire digitális országban él Ön? A legfrissebb adatok szerint Európának van még mit fejlődnie(2015. február 24.)
Andrus Ansip, digitális egységes piacért felelős alelnök weboldala(@Ansip_EU)
Günther H. Oettinger, digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos weboldala(@GOettingerEU)
Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása
A Bizottság munkaprogramja a 2015. évre