Közéjük tartozik az adatvédelmi reformcsomag, a büntetőeljárás alá vont gyermekek részére nyújtandó különleges biztosítékokról szóló irányelv, csakúgy mint a sértettek jogairól szóló irányelv. A jelentés rámutat, hogy az Európai Bizottság miként vette figyelembe 2015-i jogalkotási és szakpolitikai tevékenységében a Chartát, többek között a migráció hatékonyabb uniós szintű kezelése, valamint a biztonság megerősítésére előterjesztett intézkedések területén. A dokumentum arról is beszámol, hogy a Chartát miként alkalmazta az EU Bírósága, és ismerteti az ítélkezési gyakorlat főbb fejleményeit.
Az alapvető jogokkal foglalkozó, novemberben megrendezendő második kollokvium témája a médiapluralizmus és a demokrácia. A kollokvium a ma kezdett és július 14-ig tartó, a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó nyilvános konzultáció eredményeit is figyelembe veszi.

A teljes közlemény itt olvasható.

 

Eredményjelentés az emberkereskedelem elleni küzdelemről

A Bizottság ma tette közzé az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló első eredményjelentését. A dokumentum ismerteti az emberkereskedelem újabb fejleményeit és az emberkereskedelem elleni küzdelem kihívásait, bemutatja az elért eredményeket, és kiemeli azokat a problémákat, amelyeket az EU-nak és a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük. Az elért eredmények ellenére az uniós tagállamoknak fokozottabb erőfeszítéseket kell tenniük az emberkereskedelem elleni eredményes küzdelem céljából.

A jelentés megállapításai szerint az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak száma 2013–2014-ben az EU-ban elérte a 15 846 főt, beleértve férfiakat, nőket és a kiskorúakat is. A jelenség bejelentésével kapcsolatos nehézségek miatt azonban az áldozatok tényleges száma valószínűleg jóval magasabb a nemzeti hatóságok által regisztráltnál. Az adatok szerint az uniós származású áldozatok között bolgár, magyar, holland, lengyel és román állampolgárságúakat vettek a legnagyobb számban nyilvántartásba.

A jelentés szerint továbbra is a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem a legelterjedtebb (a regisztrált áldozatok 67%-a), ezt követi a munkaerő-kizsákmányolás (a regisztrált áldozatok 21%-a). A regisztrált áldozatok több mint háromnegyede nő (76%), legalább 15%-a pedig gyermek. Az egyik leggyorsabb növekedést éppen a kiskorú áldozatok száma mutatja.

Ugyancsak egyre több az áldozat a fogyatékosok és a romák körében. A jelentés az emberkereskedelem és az egyéb bűncselekmények, valamint a jelenlegi migrációs válság legkiszolgáltatottabb áldozatainak kizsákmányolása közötti összefüggésekre, továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy az internet és az új technológiák egyre nagyobb szerepet játszanak az áldozatok toborzásában.

A teljes közlemény itt olvasható.