A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet ma fogadja el az ENSZ. A menetrend a 2000-ben elfogadott millenniumi fejlesztési célokra építve, világméretű keretet kínál a szegénység felszámolásához és a fenntartható fejlődés 2030-ig történő megvalósításához. A következő másfél évtizedre szóló menetrend az eddigi első és egyetlen globális megállapodás, amely egyetemes, átfogó cselekvési programot határoz meg. Tizenhét ambiciózus fenntartható fejlesztési célt és 169 kapcsolódó konkrét célkitűzést tartalmaz, és minden országot és érintettet mozgósít megvalósításuk és a kapcsolódó hazai politikák megfelelő alakítása céljából.

A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend magában foglalja az ENSZ júliusban elfogadott addisz-abebai cselekvési menetrendjét is, amely a következő 15 évre szóló menetrend megvalósításához szükséges különféle eszközöket határozza meg, ideértve a hazai erőforrásokat, a magánfinanszírozást és a hivatalos fejlesztési támogatást (ODA) is.

Az EU a kezdetektől vezető szerepet vállalt e folyamat kialakításában. Most azért vállal kötelezettséget, hogy előmozdítja e menetrend megvalósítását, mind az EU-n belül (egyebek közt az EU soron következő kezdeményezései útján, mint például a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégia, amely a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbb mintáinak kialakítására hivatott), mind az EU külső politikái útján a többi ország, különösen a leginkább rászorulók végrehajtási erőfeszítéseinek támogatásával.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök vezeti majd a Bizottság küldöttségét Juncker elnök nevében; kijelentette: „E megállapodás megszületése történelmi jelentőségű esemény, és hatalmas, nemzetközi lépés a fenntartható fejlődésért. Büszkén mondhatom, hogy az EU a kezdetektől erős elkötelezettséget tanúsított az ambiciózus eredmény elérése iránt, amely egyetemes menetrendet fogalmaz meg valamennyi ország, a gazdagok és szegények számára egyaránt, teljes mértékben integrálva a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióit. Az eredmény mérföldkőnek számít, amely az egész világot egyesíti a fenntarthatóbb jövőért vállalt közös célok mentén. Elszántak vagyunk a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása mellett, ami úgy fogja alakítani belső és külső politikáinkat, hogy az EU minden tőle telhetőt megtehessen.”

A 2030-ig szóló menetrendet elfogadó ENSZ-csúcstalálkozóra az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i központjában kerül sor szeptember 25–27-én, melyen a világ minden tájáról érkező több mint 150 állam- és kormányfő vesz részt. Az Európai Bizottságot Frans Timmermans első alelnök, Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, valamint Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztos képviseli a találkozón.

 

A millenniumi fejlesztési célokról

A millenniumi fejlesztési célok megmutatták, hogy a meghatározásuk segítheti a minden eddiginél nagyobb léptékű haladás elérését világszerte. Figyelemre méltó eredmények születtek: 15 éven át mutattak irányt az EU fejlesztéspolitikájának, és az EU figyelmet keltő mértékben járult hozzá a célok eléréséhez. Az EU és a tagállamok együttesen messze a világ legnagyobb fejlesztési donorjai: tavaly 58 milliárd EUR támogatást nyújtottak.

A 2030-ig tartó időszakra szóló új menetrendről

A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet („Alakítsuk át világunkat: a fenntartható fejlődésre vonatkozó program a 2030-ig tartó időszakban”) informálisan az idén júliusban konszenzussal hagyta jóvá az ENSZ, és a Közgyűlés általi formális elfogadás céljából a szeptemberi csúcstalálkozó elé terjesztette. A júliusban elfogadott addisz-abebai cselekvési menetrend is szerves részét képezi a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendnek azáltal, hogy meghatározza a végrehajtás biztosításához szükséges eszközöket, szakpolitikákat és erőforrásokat.

A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend elfogadása inkluzív (sokig a 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési menetrendként emlegetett) folyamat tetőpontjának számít, amelyben minden eddiginél nagyobb szerepet vállalt a civil társadalom és a többi érdekelt fél. A menetrend a millenniumi fejlesztési célokra, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-konferenciára (Rio+20) és a fejlesztés-finanszírozási konferenciákra épít. Hozzá fog járulni az új, világméretű éghajlat-változási megállapodásról folyó tárgyalásokhoz is, amelyeket várhatóan decemberben zárnak majd le Párizsban.

A 2030-ig tartó időszakra szóló új menetrend átalakítja a nemzetközi közösségnek a globális kötelezettségvállalás céljából folytatott együttműködését, amely másfajta jövőt szeretne kialakítani az emberek és a bolygó számára és amely ráállítja a világot a fenntartható fejlődéshez vezető útra. A millenniumi fejlesztési célok csak a fejlődő országokra irányultak, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend a világ első olyan megállapodása, amely egyetemes, átfogó, minden országot – és  belpolitikáját is – érintő cselekvési menetrendet határoz meg.

A 17 új fenntartható fejlesztési cél és a 169 kapcsolódó konkrét célkitűzés a fenntartható fejlődés három dimenziója, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági dimenzió közötti egyensúly kialakítására törekszik, és olyan területekre terjed ki, mint például a szegénység, az egyenlőtlenség, az élelmezésbiztonság, az egészségügy, a fenntartható fogyasztás és termelés, a növekedés, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlatváltozás, továbbá a nemek közötti egyenlőség, a békés és befogadó társadalmak, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az elszámoltatható intézmények. 

A célok új sora biztosítja majd, hogy a világ továbbra is teljesíti a korábbi millenniumi fejlesztési célokat és a riói kötelezettségvállalásokat, miközben számos új területen is célokat fogalmaz meg. A millenniumi fejlesztési célok teljesítése egyenlőtlenül zajlott a világban, és nem sikerült az összes célt megvalósítani. A múlt 15 év politikai változásai vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy most inkább univerzálisabb, integrált megoldásokat igénylő célok meghatározása helyénvaló. Az új menetrend sokkal tágabb, és az összes országra vonatkozik. Példátlan részvételi folyamat eredményeként született, a világ minden részének bevonásával.

Egyetemes megállapodásként valamennyi országnak tennie kell az új menetrend végrehajtásáért. A végrehajtás globális partnerségben fog megvalósulni, amely minden szinten mozgósítja a kormányok és az érdekelt felek fellépéseit. A menetrendhez szigorú nyomon követési és felülvizsgálati mechanizmus tartozik, amely lehetővé teszi majd a végrehajtás folyamatának figyelemmel kísérését, és elszámoltathatóságot biztosít majd polgárai számára. A 2030-ig tartó időszakra szóló új menetrend egyik fontos újítása annak elismerése, hogy a fenntartható fejlődésért végzett munka sikeréhez három fronton egyszerre kell haladást elérni: a gazdasági, a társadalmi és a környezeti kérdéseket együtt, integrált módon kell kezelni.

Mindenfajta erőforrás mozgósítására szükség lesz a sikeres végrehajtáshoz, legyenek azok hazaiak vagy nemzetköziek, állami vagy magánforrások. Minden országnak méltányos módon ki kell vennie a részét, figyelembe véve az egyes országok fejlettségi szintjét, nemzeti sajátosságait és kapacitásait. A nemzeti felelősségvállalás és elszámoltathatóság kulcsfontosságú lesz a menetrend megvalósítása érdekében.