Mások véleménye (pl. Patrick McGhee, a Kelet-londoni Egyetem helyettes vezetője) szerint az online tanulás nem helyettesítheti a tapasztalatok személyes megosztását, ami megfizethetetlen érték az oktatási rendszerben.
Bármi történik is, az egyértelmű, hogy a technológia központi helyet foglal el a jövő oktatásában, ami segíti az egyetemek és főiskolák hatékonyabb információ-kezelését avégett, hogy az eddiginél magasabb színvonalon folyjék az oktatás és a tanulás.
Csakhogy sok szakember küzd azzal, hogy lépést tartson a technológia legújabb fejlesztéseivel. A Ricoh egy további vizsgálatában rámutatott arra[1], hogy az oktatásban dolgozó legtöbb európai szakember szerint a munkamódszerek elavultak. Ezenkívül 88%-uk egyetért: ez akadályozza a munkájuk hatékonyságát, s hogy magas szintű oktatást nyújtsanak.
Mindez nem a beruházások hiányából fakad, mivel sok oktatási intézmény, kollégium és egyetem tetemes pénzt költött az új technológiákra. Az Egyesült Királyságban erre minden évben 450 millió fontot különítenek el, egyebek között interaktív táblákra és tábla- számítógépekre[2].
Az oktatási szakemberek 73%-a azt állítja Európa-szerte, hogy az érintett szervezetek még azelőtt fektetnek be az új technológiákba, mielőtt maximalizálnák a saját meglévő IT-beruházásaik kihasználtságát/rejtett lehetőségeit.
Ez azt jelenti, hogy nehézkes a hozzáférés a fontos információkhoz, mint például a tanulói eredmények, a teljesítmények és a részvételek adataihoz. Az ilyen információk könnyű elérése hatalmas értéket képvisel az oktatási szakemberek számára, ha figyelembe vesszük, hogy milyen erőforrásokat és oktatási programokat kell kidolgozniuk egy-egy terület képzési színvonalának folyamatos fejlesztése végett. Továbbá, ha naprakész adatokkal rendelkeznek a felsőoktatásban tanuló hallgatók érdeklődési köreiről, az előnnyé kovácsolható a személyre szabott felvételi kampányok során. Ily módon támogathatók azok a célok, melyekkel az intézmények szeretnék magukhoz vonzani a tehetségeket.
Az oktatási szervezeteknek átfogó, teljességre törekvő megközelítésre van szükségük, amikor a saját technológiai igényüket felmérik. Ezt a meglévő infrastruktúra felülvizsgálatával kell kezdeni, hogy azok megfelelnek-e az oktatók, az óraadók, az önkormányzatok és a tanulók igényeinek. Ennek elvégzésével azonosíthatók a szűk információcsatornák; innovatív folyamatokkal fejleszthető az információkhoz és az adatokhoz a széles körű hozzáférés – minden részleg számára.
Az információs folyamatok optimalizálása lehetővé teszi a szervezeteknek a nagy mennyiségű adatok felhasználását és elemzését, ezáltal nagy segítséget nyújt a szakoktatóknak, hogy egyénre szabhassák a tanulási gyakorlatokat. Azáltal például, hogy olyan hasznos adatokhoz is hozzáférhetnek, ami az egyén érdeklődési körét, a fejlesztendő területeket tartalmazza.
Az információs folyamatok digitalizálásával és optimalizálásával az oktatási intézmények minden eddiginél nagyobb értéket hozhatnak ki a meglévő eszközeikből. A jövőben több kapcsolódó működési modell létrehozásával az európai oktatási szektor nagyobb együttműködésre lesz képes, illetve hatékony, személyre szabott oktatást nyújthat a tanulóknak fizikai, virtuális környezetben egyaránt.
A pedagógusok számára is olyan új helyzet megteremtése a cél, amelyben az új technológiai beruházások sokkal gyorsabban optimalizálhatók, valamint a változásokkal is könnyebb lépést tartani, ami több mint valószínű, hogy a következő években még inkább felgyorsul.
[1] A New Perspective – The Ricoh Document Governance Index 2012 – http://thoughtleadership.ricoh-europe.com/hu/