A műsorban Magyarország a nacionalizmussal került egy kalap alá. Orbán Viktort megemlítik, aki szerint a menekültek „mérgezik a közhangulatot és ezért nem kér belőlük”. Emlékeztettek arra is, hogy a két világháború után és a kommunizmus idején is számos magyar menekültet fogadott be Amerika. Parázs vita alakult ki, mert az American Values – Amerikai Értékek – Kutatóintézet képviselője megvédte a magyar álláspontot. Azt mondta, minden országnak joga van ellenőrizni, kit enged be, és amúgy is a „jó kerítés – jó szomszéd politikának” – van értelme. A vitapartner szerint a menekülteket börtönszerű körülmények között tartják fogva.  S itt is előhúzták az adut a pakliból: populista eszközökkel a terrorizmust összemosták a menekültekkel. A Fox News érdeme, hogy mindkét oldalt megszólaltatta. 

A Deutsche Welle – sok egyéb médiummal egy időben – a szerb határ mentén az újabb kerítés építésének okairól szól. Idézi a Trump európai csodálójaként titulált Orbán Viktornak a kereskedelmi kamarában tartott előadását, amelyben az etnikai és vallási sokszínűséggel szembeni ellenérzését fejtette ki.  A magyar kormány ellenszegült az uniós kvótarendszernek, most viszont azzal szembesül, hogy az Európai Parlament felülvizsgálja az emberi jogok és a demokrácia helyzetét Magyarországon. A vendégmunkásokra is nemet mondva Orbán úgy fogalmazott, emeli ki a Deutsche Welle, hogy az ország működtetéséhez szükséges munkát – a vécépucolástól az atomtudósokig – a magyaroknak kell elvégezni.

A The Huffington Post az etnikai homogenitást, mint a gazdasági növekedés garanciáját kiemelve Orbán beszédéből arra figyelmeztet, hogy míg a szovjet érában vezető liberális országnak számított Európában Magyarország, most Putyin legjobb barátjának tekintik.  Egyébiránt Orbán sok közös vonást mutat Donald Trumppal is, aki a politikai elit és a globalisták ellensége.

A The New York Times szintén Trump Európára gyakorolt hatásáról ír, most éppen a Soros támogatta civil szervezetek vegzálása kapcsán, és első helyen említi meg Magyarországot. Mint ahogy Orbán Viktor és kormánya Soros civil szervezeteit támadja a menekültek iránti befogadó politikája miatt, hasonlóképpen tesz a macedón, a lengyel miniszterelnök is, aki hadat üzent az amerikai–magyar milliárdos filantróp alapítványainak, amelyek elárasztanák Európát muszlimokkal. Szerbiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában pedig azért kerültek a Soros-alapítványok támadások kereszttüzébe, mert ők vitték/viszik utcára a korrupció miatt feldühödött tömegeket.  Orbán illiberális politikájának kifejezetten kedvez a Fehér Ház új hangvétele, amely nem akarja exportálni a demokráciát.

Martin József Pétert a Transparency International-től és Pardavi Mártát a Helsinki Bizottságtól idézik, akik a megváltozott geopolitikai helyzetet, mint történelmi pillanatot a Trump-jelenségre vezetik vissza.  Chris Stone, a Nyitott Társadalom Alapítvány elnöke szerint azok a kormányfők leckéztetik meg a Soros-alapítványokat, akik nem tűrik a demokráciát. De mindez még csak a kezdet – tekintve a várható választási kampányokat – ezt már Majtényi László nyilatkozta a The New York Timesnak.

Az olimpiai pályázat visszavonásáról számolt be részletesen – a többi között – a The Washington Post. Külön súlyt kapott a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki véleménye, amely szükségesnek és jogosnak tartaná a referendum megtartását, hisz a 266 ezer aláíró hitelesítette ezt az igényét. A cikk kitér elemzői véleményekre is az AP amerikai hírügynökség tudósítását közölve, amely szerint megrendezni a népszavazást, illetve hónapokig napirenden tartani az ügyet csak ártana Orbán Viktornak, aki 2018 áprilisában nyerni akar, hogy elkezdhesse negyedik mandátumát.