Rossz nyelvek szerint hazánk az „ezer stadion országa” hangzatos elnevezésre tör, ami túlzás, ám ebből azért annyi helytálló, hogy a nemrég bejelentett pénzügyi zárolások dacára is van pénz egy olyan gigaberuházásra, mint a Puskás Ferenc stadion átépítése. Körülbelül tucatnyi felcsúti sportpálya is kijönne abból az irdatlan összegből (80-90 milliárdból), amennyit a kormány szán a létesítmények felépítésére.
A látványtervek mai bemutatóján az illetékesek nem győzték hangsúlyozni, hogy „nem a fociőrület oltárán kívánják a rengeteg pénzt feláldozni”, hanem mintegy 20 sportág otthona lehet majd az a 36 hektáros terület, ahol megtaláljuk majd az Olimpiai Központot is.
„Több mint stadion” – ez a hívószavuk, szlogenjük az egykori Népstadion újraálmodóinak, akik azt ígérik, hogy az egész világ a csodájára fog járni Budapest új építményének.
A múlt század ötvenes éveiben – legnagyobbrészt önkéntes munkával, a sport iránti lelkesedéstől is hajtva – elkészült létesítményt (tessék kattintani!) hatvan év alatt az időjárás viszontagságai alaposan megviselték, nem szólva arról, hogy adottságai ma már nem felelnek meg a kor követelményeinek.
Évek óta folytak az ötletelések, s még az is felvetődött, hogy az egykori kettős mérkőzések legendás helyszínét egyszerűen a földdel teszik egyenlővé. Aztán megszületett a „stadion a stadionban” koncepció, amelynek lényege, hogy a pályához közelebb új nézőteret építenek, ám részben a régi lelátók is megmaradnak. Az egykori pillérek és az új „szárnyak” közötti részt befedik, így több tízezer négyzetméteres terület alakítható ki. Magát a labdarúgó-stadiont három új lelátó szegélyezi majd, ahol 68 ezer szurkoló biztathatja kedvenceit. Koncertek rendezése esetén viszont akár 80 ezer ember is beférhet az arénába.
Az új olimpiai edzőközpont, a focipálya és a sportcsarnokok mellett kialakítanak egy 180 szobás szállodát is, amelynek köszönhetően edzőtáborozásokat is lehet szervezni.
További különlegesség, hogy a stadion tetején is lesz egy 800 méteres futópálya, ahonnan profik és amatőrök ráláthatnak az egész városra. A tágas terek lehetőséget teremtenek arra, hogy az edzéseket megfelelő belmagasságú helyiségekben tartsák, s hogy a sportvezetők kényelmes konferencia-központban vitathassák meg – egyebek mellett – a magyar labdarúgás jövőjét. Aki pedig az ifj. Dávid Károly tervezte egykori Népstadionra, illetve a múlt sportsikerei kíváncsi, annak érdemes lesz betérnie a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumba.
Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok vezetője az új Puskás Ferenc Stadion látványterveinek bemutatóján azt hangsúlyozta, hogy a létesítmény nemcsak az élsporté lesz, hanem mindenkié. Szerinte a magyar főváros új látványosságával a sportdiplomáciában is eredményesebbek lehetünk, és a gazdasági haszon sem elhanyagolható, ugyanis a világhírű sztárok, énekesek, együttesek most még nemegyszer más helyszínt választanak Budapest helyett, mert nincs olyan korszerű helyszín, ahol felléphetnének.
