A befektetőket és a közgazdászokat a tőzsdei történelem arra tanítja, hogy mindig, minden területen éppen annak az ellenkezőjére érdemes felkészülni, mint amit a többségi vélemény sugall. „Tizenhárom éve adjuk közre a nagy többség által képviselt vélekedéseknek ellentmondó év végi prognózisainkat. Az eddigi tanulság: egyszer sem járt rosszul az a befektető, akinek volt bátorsága megfontolásainkat követni…” – mondja Jakobsen.
A menekült/migráns-probléma kapcsán a Saxo Bank prognózisa kisebb valószínűségűnek tartja egy geopolitikai dráma bekövetkeztét, mint annak az ellenkezőjét. Reálisabbnak feltételezi a pozitív meglepetést: a vártnál előbb és nagyobb mértékben érződik majd az a beruházási láz, amit a migránsok gazdasági integrációja követel meg – különösen Németországban. Hosszú éveken át halasztgatott beruházásokat és reformokat kényszerít ki a migráció: oktatásban, út- és lakásépítésben, az egészségügyi ellátásban. Mindez azonban jövőre Németországban költségvetési hiányt fog előidézni. A rövid távú gazdasági-pénzügyi negatív hatást valószínűleg hosszútávra szóló tetemes gazdasági haszon és a vészes demográfiai problémák enyhülése fogja messzemenően kompenzálni…
A legnagyobb csapást Európára 2016-ban az mérheti, ha a népszavazáson a britek többsége az unióból kilépésre voksol. Ez az Európai Unió történetének talán legnagyobb tragédiájává fajulhat.
Az olajár alakulásával kapcsolatban Jakobsen a következőket fejti ki: „Az OPEC (az olajtermelők kartellje) megállapodhat egy «padlóárban», elhatározhatja, hogy semmiképpen sem hagyja 40 dollár alá süllyedni a hordónkénti árat. Ehhez társulhatnak súlyos, akár Európában, akár a földrész közvetlen közelében bekövetkező geopolitikai bonyodalmak, illetve az – amit mi eleve erősen prognosztizálunk –, hogy Kínában az év második felében megint látványos élénkülésnek indul a gazdaság. Mindettől függetlenül a kutatásaink, számításaink azt mondatják velünk, hogy a nyersolaj ára 2016-tól kezdődően mintegy 10 éven át reálisan 40–60 dollár között fog mozogni. Az El Niño közvetetten-közvetlenül húsz százalékkal fogja emelni az olaj világpiaci árát. Nyomában világszerte emelkedni fognak az élelmiszerárak – akár átlagosan 40 százalékkal! A vezető országokban kezdődő infláció – a jelenlegi, deflációs veszéllyel telített helyzetben – áldásnak tekinthető, az ütemesebb világgazdasági növekedés egyik kulcseleme…”
A dollár-árfolyam alakulásával kapcsolatban érdemes visszatekinteni a múlt két és fél évtizedre: „Ahányszor a Fed (amerikai szövetségi bankrendszer) elsőként kamatot emelt, tehát mind az öt legutóbbi alkalommal, annyiszor nem erősödött, hanem gyengült az amerikai dollár!
Ez a történelmi minta és tanulság. Az aktuális pedig a következő: jóval nagyobb az Egyesült Államokon kívül tartott dollármennyiség, mint az Amerikán belüli. A világ országai, vállalatai, magánszemélyei többségében dollárban vettek és vesznek fel hitelt. A világ GDP-jét produkáló országok fele közvetlenül függ a dollártól, annak erősödése természetszerűleg árt, gyengülése viszont általában használ a világgazdaságnak” – osztja meg véleményét a témával kapcsolatban a szakértő.
Jakobsen szerint 1 euró 1,20–1,25 dollárt fog érni a jövő év végéig. Ha a jelenlegi konszenzusos várakozásnak megfelelően a dollár és az euró árfolyama valóban paritásba (1 dollár = 1 euró) kerülne egymással, netán 1 dollár többet érne 1 eurónál, akkor biztosra vehető, hogy recesszióba került a világgazdaság.
„Mivel tekintélyes inflációs tendenciák indulnak útjukra a következő egy évben, az ezüst válik az egyik leghatékonyabb ellensúlyt képező befektetési eszközzé. A napelemek térhódítása és egy sor egyéb technológiai újdonság nyomulása eközben eleve felturbósítja az ezüst iránti keresletet. Ezért is
2016 az ezüst évének ígérkezik, ára húsz-harminc százalékkal erőteljesebben növekszik majd, mint a többi nemesfémé, például az aranyé” – zárja gondolatait az interjúalany.
