A beszélgetés közben hamar felemelte a hangját, kezével hadonászott a vendégek orra előtt és kirohant a hitvány sajtó ellen. A látogatók erre megköszönték a lehetőséget, ám a goj motorosok vezetője közölte, hogy következményei lesznek, ha a találkozásról bármi is megjelenik nyilvánosan. Mint mondta, ez nem fenyegetés, csak tájékoztatás. Egyébként pedig vannak barátai Kanadában, a «pokol angyalai». Később a tolmácsnak küldött e-mailben megismételte a fenyegetést. Az újságírónő úgy összegezte tapasztalatait, hogy a média megfélemlítése a magyar szélsőjobb egyik jellegzetessége.
De hát az országban egyébként is határozottan barátságtalan a légkör. A populista Orbán Viktort sokan azzal vádolják, hogy élesen külföldiellenes retorikájával ő maga gerjeszti a klímát. A kormányfő a keresztény Európa védelmezőjének nyilvánította magát és azzal vádolta meg az uniót, hogy az kényszeríteni akarja a magyarokat külföldiek befogadására, pedig szerinte a migránsok igazából területet akarnak szerezni. Egyébként az ásotthalmi polgárvédelmi őrség vezetője volt az egyetlen keményvonalas nacionalista, aki az úton hajlandó volt feltételek nélkül interjút adni a kanadai tévéseknek. Amúgy egyáltalán nem szégyellte a nézeteit. Arról beszélt pl., hogy a Magyar Gárda helyett alakult «önvédelmi mozgalom», ha nem a bevándorlókkal foglalkozik, akkor a romákra összpontosít, merthogy a statisztikák szerint 10-ből 9 bűncselekményt a cigányok követnek el. Ehhez a kanadai kommentár: igazából nincs újdonság a szélsőjobb birodalmában.
Csak éppen miután ugyanez a hang jön a miniszterelnöki hivatalból, félő, hogy terjedni fog ez a fajta felfogás. Orbán ellen az a vád, hogy posztfasiszta világot igyekszik teremteni. Azzal is meggyanúsítják, hogy hozzájárul a zsidóellenesség erősödéséhez. Lásd Bayer Zsolt kitüntetését. Heisler András azt mondja, Magyarországon léteznek a megfelelő törvények a gyűlölet-bűncselekmények ellen, csak éppen nem alkalmazzák őket. Mint mondja, az országnak még szembe kell néznie múltja sötét fejezeteivel, és a történelemben minden a szavakkal kezdődött. A gyűlöletet hirdetése olyan, mint a vírus. Főleg, ha az ország vezetői szándékosan becsukják a szemüket a láttán – teszi hozzá az újságíró.
A The Guardian beszámol arról, hogy zongoristaként Daniel Barenboim is közreműködött a Dohány utcai zsinagógában a múlt héten, mert segíteni akart, hogy a Fesztiválzenekar Fischer Iván vezetésével pénzt tudjon szerezni az elhagyott és lepusztult egykori zsinagógákban adandó hangversenyekhez. A tudósítás kitér arra, hogy 1944-ben csaknem kiirtották a magyarországi zsidóságot. Ám a karmester két éve elhatározta, hogy társulatával végigkoncertezi az összes ilyen imatermet, amelyet ily módon akarnak zenével és élettel megtölteni, egyben pedig emlékeztetni kíván a néhai zsidó közösségekre. Fischer célja egyúttal, tekintettel az Európában újra megerősödő szélsőségességre, hogy felhívja az emberek figyelmét: a magyar keresztények és zsidók egykor békében, megértésben és türelemben éltek. Barenboim úgy került bele a történetbe, hogy olvasott a tervről és azonnal felajánlotta segítségét. Ahogy mindenki, ő is ingyen játszott.
Az Le Monde azt írja a román választások kapcsán, hogy a székelyek autonómiáról álmodnak, ám ez fölkelti a román kormány dühét. Bár mindkét ország az unió tagja, ám a Székelyföld ügyében a magyarok továbbra is különvéleményt vallanak, a bukaresti hatóságok pedig idegesek, mivel azt látják, hogy az Orbán-kormány tüzeli az önigazgatást követelő erőket. A kétoldalú viszony tovább éleződött, mivel a hónap elején a magyar külügyminiszter arra utasította az ország nagyköveteit, hogy bojkottálják a román nemzeti ünnep eseményeit. Az EU-ban úgy értékelték, hogy a kihívó gesztus főként az RMDSZ híveit próbálta mozgósítani a választások előtt.
A székely autonómia támogatói ugyanakkor túl békülékenynek tartják a magyar pártot. A kisebbségi ügyekért felelős bukaresti államtitkár viszont úgy látja, hogy Magyarország gondot okoz, mivel gyakran az európai értékekkel ellentétesen jár el. A Fidesz és a Jobbik két éve Erdélyben kampányolt, mert a kettős állampolgároknak joguk van szavazni a magyar parlamenti választásokon.
A román fél azt is rossz szemmel nézte, hogy Kövér László 2012-ben „visszaadta” Nyírő József hamvait, az urnát magát Szőcs Géza vitte diplomáciai csomagban. A Székely Tanács elnöke azt reméli, hogy ha csillapodnak az indulatok a két állam között, és akkor megkaphatják az önigazgatást. Szerinte a magyar Országházon lengő székely zászló erkölcsi támogatást jelképez, nincsenek mögötte revizionista szándékok. Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek születik a székelyek földjén és a demográfiai helyzetet súlyosbítja a kivándorlás is.
A Klubrádió hányattatott sorsáról készített összefoglalót a 15. születésnap alkalmából a Le Monde-csoporthoz tartozó hetilap, a Télérama.fr. Bevezetőül azt írja, hogy hallgatói a média orbanizálása és többszöri jogi tortúra ellenére megmentették a rádiót, amely továbbra is egyfolytában bírálja az ultrakonzervatív hatalmat. Egy elszánt szelep, fontos, de törékeny. A legnépszerűbb műsor a Megbeszéljük, amelynek vezetője, Bolgár György azt mondja, a mai Magyarországon az emberek a Klubrádión és a Lánchídrádión kívül egyre kevésbé tudják kifejteni véleményüket a nyilvánosság előtt. Még a Jobbik betelefonáló hívei is változást akarnak. Ismét érvényesül a korlátozás és az öncenzúra a magyar sajtóban, olyan, mintha a 68-i prágai tavasz előtti időszak éledne újjá. A kormány szinte az egész médiát a saját szócsövévé tette. Arató András azt mondja, nem véletlenül választották jelképnek a zebrát, mert az vad, szabad, jóformán idomíthatatlan állat. A függetlenséget testesíti meg, naponta 200-250 ezer hallgatóval.
Pataki Gábor azt hangsúlyozza, hogy a hűséges hallgatótábor nélkül már nem lenne rádió. Hozzáteszi, hogy nehéz helytállni, mert két riporter van, a berendezések pedig elavultak, de ezt ellensúlyozza a közönség szeretete. A helyzet a gyűjtő akciók ellenére nehéz, a hirdetők kerülik a Klubrádiót, mert nem akarnak bajba kerülni. Az állam pedig a saját uralmába hajtott médiát protezsálja. Rózsa Péter úgy látja, hogy az állami rádióval és tévével, valamint az Orbán körül forgó többi kiadvány propagandájával szemben a Klubrádió képviseli az igazi újságírást. A kormányfő és cimborái azt hitték, hogy az adó meghajlik a nyomás alatt, de még áll. Csak az a kérdés, még meddig? De ha valakit megérintett a halál szele, az annál inkább éli akar.