A Rövid úton a kínzás felé: emberrablások és erőszakos visszaküldések Oroszországból Üzbegisztánba (Fast-track to Torture: Abductions and Forcible Returns from Russia to Uzbekistan) című jelentés azt vizsgálja, hogy az orosz hatóságok miként működtek együtt Üzbegisztánnal több száz, kitoloncolással kapcsolatos ügyben annak ellenére, hogy egyértelműen fennállt a veszélye: egyeseket megkínoznak, ha visszatérnek az országba. Azokban a ritka esetekben, amikor Oroszország megtagadta a kiadatási kérelmek teljesítését, az üzbég biztonsági erők engedélyt kaptak, hogy szabadon elfogják és erőszakkal visszavigyék a keresett személyeket Üzbegisztánba.
„Az orosz hatóságok nem csupán szemet hunynak az Üzbegisztánban folyó kínzások és igazságtalanságok felett, de még segítséget is nyújtanak hozzá” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. „Oroszországnak véget kell vetnie a jogsértő emberrablásoknak, az erőszakos visszaküldéseknek, és biztosítania kell, hogy senkit nem fenyeget kínzás, ha visszatér Üzbegisztánba. Mindent meg kell tenni azért, hogy Üzbegisztán beszüntesse a kínzásokat és a kegyetlen, embertelen bánásmódot, valamint minden tárgyalást tisztességesen, a nemzetközi előírásoknak megfelelően folytassanak le.”
Az üzbég hatóságok rendszerint a terrorizmus elleni küzdelemmel, illetve az államellenes bűncselekmények elleni harccal indokolják a politikai ellenfelek, a rendszer kritikusai és a nem engedélyezett iszlamista csoportok állítólagos tagjai vagy szimpatizánsai elleni üldöztetést. Aki az üzbég büntető igazságszolgáltatási rendszer kezébe kerül, azt súlyosan fenyegeti a kínzás veszélye.
Az orosz hatóságok 2013-ban megtagadták egy üzbég filmproducer és üzletember, Mirszobir Hamidkariev kiadatását Üzbegisztánnak. A férfit azzal vádolták, hogy illegális iszlamista csoportot hozott létre, miután kiderült, hogy egy informális összejövetelen támogatta, hogy a nők viseljenek kendőt.
Mirszobirt 2014 júniusában azonban elrabolták és a külvilágtól elzárva tartották fogva Moszkvában, majd az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei átadták üzbég ügynököknek. Ezt követően erőszakkal visszavitték Üzbegisztánba.
Az üzbég biztonsági erők „vallomást” kényszerítettek ki Mirszobirból, akinek hét foga tört ki és két bordája eltört, majd büntetőtáborba küldték, ahol hetekig egy zárkában tartották.
A táborban a vallatószoba falához rögzített oszlophoz kötözték fejjel lefelé, és rendszeresen verték. Később a kikényszerített „vallomása” alapján bűnösnek találták „szélsőségesség” vádjában, és nyolc év börtönbüntetésre ítélték; 2022-ben szabadulhat.
Sok egyéb esetben is tisztességtelen tárgyalásokon ítéltek el áldozatokat, akiket kegyetlen, embertelen és megalázó körülmények között letöltendő hosszú börtönbüntetésre ítéltek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2016 márciusa előtti három évben legalább 17 ítéletben ítélte el az Üzbegisztánba történő erőszakos visszaküldéseket.
Az üzbég hatóságok körében gyakori, hogy a „gyanúsítottak” családtagjait zaklatják és megfenyegetik őket, hogy valljanak az illető ellen vagy árulják el a tartózkodási helyét.
Az idén januárban Artur Avakiant négy hétig tartották fogva és kínozták, míg végül bátyja, a terrorcselekménnyel vádolt haltenyésztő Aramais Avakian ellen vallott. A rendőrök összekötözték Artur kezét és lábát, elektródákat tettek a fülére és addig sokkolták, amíg a nyelve hozzá nem tapadt az ínyéhez.
Aramais családja és barátai szerint azért üldözték őt, mert a helyi hatóságok el akarták venni a haltenyészetét. Csaknem öt hónap fogva tartás után hordágyon vitték bíróság elé, ahol hét év börtönre ítélték terrorizmus koholt vádjával.
Aramais elmondta a jizzaxi regionális büntetőbíróságnak, hogy kínzással próbálták arra kényszeríteni, hogy bevallja, az Iszlám Állam szimpatizánsa.
A fogva tartottak rokonai sokszor félnek ügyvédhez vagy emberi jogi szervezetekhez fordulni, mert a biztonsági erők rendszerint azzal fenyegetik őket, hogy a szeretteik fogják bánni, ha így tesznek.
„Az üzbég hatóságok bármeddig képesek elmenni, hogy állampolgáraikat az „igazságszolgáltatás” elé kényszerítsék és az orosz hatóságok készségesen engedelmeskednek nekik” – jelentette ki John Dalhuisen. „Mind az üzbég, mind az orosz hatóságoknak azonnal be kell szüntetniük a kínzásokat és az erőszakos visszaküldéseket, és minden elkövetőt bíróság elé kell állítani.”
2015 áprilisában az Amnesty International KínzásSTOP kampánya részeként Titkok és hazugságok: kínzással kikényszerített vallomások Üzbegisztánban (Secrets and Lies: Forced confessions under torture in Uzbekistan) címmel kiadott egy jelentést. A dokumentum feltárta, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen bánásmód milyen központi szerepet játszik az ország igazságszolgáltatási rendszerében, és miként használja olyan csoportok ellen, amelyeket a nemzetbiztonságra veszélyesnek tart.