A beszédben a bajkeverő Orbán külön is méltatta, hogy Trump bírálja a liberális nemzetköziséget. A lap is megemlíti a Hillary Clintonnal lezajlott korábbi összecsapást, amikor is az akkori külügyminiszter asszony figyelmeztette a kormányfőt: ne bontsa le módszeresen a demokratikus intézményeket Magyarországon. Majd az idén májusban Bill Clinton azért támadta az országot, mert az elfordul a demokráciától és a tekintélyelvű diktatúrát választja Orbán alatt. Utóbbi úgy reagált, hogy a volt elnök nem tiszteli Magyarországot, ugyanakkor része a Soros-féle árnyékhatalomnak.
A The New York Times/The Washington Post/AP jelentése azt emeli ki Orbán Viktor tusványosi beszédéből, hogy terroristaellenes javaslatai miatt lenne Trump a jobb választás Európa és Magyarország számára. A tudósítás emlékeztet arra, hogy az unió és az Egyesült Államok gyakran bírálja a miniszterelnököt, amiért az központosította a hatalmat, ellenőrzi a civil szervezeteket és megnövelte az állami befolyást a médiában. Hillary Clinton 2011-ben, külügyminiszterként szóvá tette Budapesten az amerikai aggályokat az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlensége, továbbá a korrupció miatt. Most szombaton Orbán a Nyugatot hibáztatta, amiért az sikertelenül avatkozott közbe olyan országokban, mint Egyiptom és Líbia. A biztonság elsődlegességét hangsúlyozta Törökország kapcsán is. Ugyanakkor ezúttal is igencsak kritikus volt az uniós vezetéssel szemben. Megint csak azt forszírozta, hogy az egyes kormányoknak nagyobb felhatalmazást kell adni, például a migráció kezelésére. Majd kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy szükség van az európai hadseregre.
Orbánnak tetszik az, amit a „bátor” Trumptól hall a biztonság ügyében – írja a Reuters. Kifejtette, hogy Európának meg kell szívelnie mindazt, amit a republikánus elnökjelölt javasolt, ha a földrész felül akar kerekedni az ellenőrizetlen bevándorlás okozta biztonsági válságon, a terrorizmuson. Orbán az amerikai politikus elképzeléseivel igyekezett megtámogatni a saját koncepcióját. Egyidejűleg gyengeséggel vádolta meg az uniót, miközben szerinte az Európába érkezett több mint egymillió migráns alapvető fenyegetés az EU számára, ráadásul az idén további százezrek jönnek. Azt is csak helyeselni tudta Trumpnál, hogy az véget akar vetni a demokrácia exportjának. Úgy fogalmazott, hogy csakis az instabilitást gerjeszti, ha a demokráciát forszírozzuk a stabilitással szemben olyan övezetekben, amelyekben ezzel a politikával nemigen lehet sikert aratni.
A The Wall Street Journal megszólaltatta a Political Capital fő elemzőjét, aki úgy értékelte az Orbán-beszédet, hogy a magyar kormány jó viszonyra törekszik a republikánusokkal. Juhász Attila hozzátette, hogy ha a konzervatívok győznek és az Egyesült Államok befelé fordul, akkor Washington várhatóan visszafogja a nyílt bírálatot Magyarország címére. Ami pedig a miniszterelnök által kifejtett euroszkeptikus és populista nézeteket illeti, amögött az van, hogy Orbán a visegrádi csoport vezetőjeként igyekszik beállítani saját magát és országát. Lehet, hogy ő szeretné betölteni a britek távozása után keletkezett Európa-ellenes lyukat – mutatott rá Juhász Attila.
Orbán Viktor Tusványoson minden más európai vezetőnél messzebb ment Trump támogatásában – tudósít a Bloomberg. A különc magyar politikus, aki a demokrácia magyarországi állapota ügyében ellentétben áll Hillary és Bill Clintonnal, méltatta a republikánus elnökjelölt terrorellenes elgondolásait. A beszámoló ironikusnak minősíti, hogy Trump a héten azzal idegesítette a többi közt a magyarokat, hogy nem tudja megvédeni az orosz agresszióval szemben azokat a keleti NATO-tagokat, amelyek a GDP 2%-ánál kevesebbet költenek katonai célokra. A jelentés úgy mutatja be Orbánt, mint aki élvezi a megmondó ember szerepét, hajlamos felrúgni a fennálló helyzetet és a többség jogait hangoztatja a kisebbségekkel szemben.
Két éve meghirdette az illiberális államot. Kormánya különösen maró Soros Györggyel szemben. Nem lehet meglepő mindazok számára az, hogy a miniszterelnök meglebegtette támogatását Trump felé, akik tudják: milyen rossz a viszonya Clintonékkal. Ugyanakkor Orbán úgy látja, hogy az Európa jövőjéről zajló vitával és Trump jelölésével új normává válhat az olyan politika, amit eddig elképzelhetetlennek és lejáratottnak tartottak.
A The New York Times véleményrovatában megjelent cikk rámutat, hogy hosszú háborúra kell berendezkedni a terror ellen, a világon egyetlen hely sem tekinthető biztonságosnak. Sőt, egyre több az ilyen merénylet. Az emberek joggal félnek és ezek a félelmek megmérgezik a politikát, megerősítik a demagógokat, ellenben megrendítik az intézményeket. Fontos, hogy minden biztonsági intézkedés ellenére ezeket a gyilkos akciókat nem lehet leállítani. Az emberek ebbe nem fognak egyszerűen belenyugodni, viszont minden robbantás látszólag csak még hihetőbbé teszi a demagógok érveit.
A jelek szerint csak idő kérdése, hogy valamelyik jobboldali, populista párt kormányra kerüljön Nyugat-Európában. Vitatott, hogy Magyarországon nem ilyen erő van-e máris hatalmon. Hogy ezek a mozgalmak idáig jutottak, abban szerepet játszott a migráció, valamint a politikai elit lejáratódása.
A nagypolitika figyelmen kívül hagyta, hogy a rosszul képzett, kétségbe esett, erőszakra hajlamos, bevándorló családokból származó fiatalok egy része az elidegenedés miatt könnyen ágyútöltelékül szolgál az Iszlám Állam számára.
Az igazság az, hogy a politikai elit továbbra is tagadja, milyen kedvezőtlen hatásokkal jár a globalizáció, pedig az táplálja az idegengyűlöletet. És amíg ez így marad, addig a demagógok szinte bizonyosan felszálló ágban emelkednek. A rettegés és a düh odáig jutott, hogy a politikának drasztikus ellenlépéseket kell tennie a terrorizmus ellen, ha nem akarja átengedni a terepet a populistáknak és az idegengyűlölőknek. Választani kell a falak és a tömeges kitoloncolás, illetve az országok biztonsági apparátusának látványos megerősítése között.
A merényletek azt mutatják, hogy az eddigi intézkedések nem működnek, bármennyire érintik is a polgári szabadságjogokat. A harcban fel kell áldozni az értékek egy részét, és csak bízni lehet abban, hogy utána vissza tudjuk szerezni a maradékot, ahogy az már csak történni szokott a háborúk után.