A balkezeseket mindig valamilyen fajta mítosz övezte. A középkorban üldözték őket, boszorkányságnak tartották, hogy a másik kezüket használják, ma pedig éppen az ellenkezője igaz, kreatív zseniként tekintenek rájuk, akik kivételes tehetséggel és szemléletmóddal rendelkeznek.
A balkezesek agya kicsit másképp működik, náluk a jobb agyfélteke domináns, mely a kreativitásért, intuícióért, empátiáért és humorérzékért felelős. Ebből fakadóan „gyárilag” művészibb beállítottságúak, de természetesen minden balkezes más és más, és egyáltalán nem mindenki művész, akinek a bal keze ügyesebb.
Az egészen biztos, hogy számos helyzetet másképp élnek meg, mint a jobbkezesek: például egy ajtó nyitásánál a kilincs nem esik kézre, ám a konyhai csap, a hűtő, a mosógép, az ablakok, az autóban a sebességváltó, a billentyűzeten a betűk elhelyezése, bizonyos kerti szerszámok vagy szerszámgépek is mind a jobbkezesek kényelmét szem előtt tartva készültek, hiszen az emberek 80%-a jobbkezes, ők a többség.
Egy balkezesnek ráadásul sokkal nagyobb teljesítmény alapvető dolgokat is megcsinálni, hiszen neki szinte semmi sem esik kézre, valahogy minden kicsit kényelmetlen, ezért nagyszerű dolog az, hogy már rengeteg használati tárgyból gyártanak balkezeseknek valót is.
Ha jobbkezesként kipróbálunk egy balkezeseknek készült eszközt, mi is képesek vagyunk átérezni, mennyi apró akadályba ütközhetnek a balkezesek. Csakhogy biztosan számos vetülete nem jut eszünkbe ennek a „fordított” létnek: mi történik például akkor, ha egy balkezes zenét akar tanulni? Ha pont olyan hangszert választ, ahol nem állnak kézre a húrok, a gombok, a billentyűk? És ez akár a teljesítményét és a zenében lelt örömét is befolyásolja?
Néhány hangszernél ez a probléma könnyen megoldható egy balkezes eszköz vásárlásával, de van, ahol nem elég balkezes eszközt választani, a kottákat is át kell írni balkezesre, mert minden fordítva lesz a hangszeren.
A zongoránál különösképpen igaz ez, ahol a felső szólam a hangsúlyosabb, így egy balkezes személynek a nem domináns kezével kell többet és fürgébben játszania, több gyakorlásra van szüksége, hogy a jobb keze a bal keze szintjére fejlődjék.
Igaz, ma már létezik balkezes zongora is, amit egy angol, balkezes zongorista épített meg 1997-ben. Ez a zongora tükörképe a hagyományos változatnak, a billentyűk és a pedálok is fordított sorrendben találhatók meg rajta. De sajnos, nincs mindenkinek lehetősége ilyen ritka és drága hangszert vásárolni – neki maradnak a bal kézre íródott zongoradarabok.
Bármennyire hitetlen, de léteznek ilyenek, nem is kevés, így a balkezesek is megismerhetik azt az élményt, amikor a domináns kezük viszi a szólamot, nem a jobb. Talán meglepő, de ezek a művek nem balkezesek számára íródtak, hanem olyan zenészek részére vagy olyan zeneszerzők által, akik kizárólag a bal kezüket tudták használni. Így ezekben az alkotásokban a művész is a bal kezét használja.
Az első világháború után született meg a legtöbb ilyen darab, Paul Wittgenstein osztrák pianista ugyanis akkoriban több zeneszerzőt is felkért arra, hogy egykezes művet komponáljon neki. Wittgenstein a háborúban elveszítette a jobb kezét, de a zongorázást, a koncertezést nem szerette volna emiatt abbahagyni, így ez volt a legkézenfekvőbb megoldás. Az akkor írt művek közül az egyik, Maurice Ravel D-dúr zongoraversenye a mai napig gyakran felhangzik a koncerttermekben.
Sőt a kortárs zeneszerzők között is találunk olyat, aki a balkezes művek sorát gazdagította és egy balkezes darabot írt saját magának. A dán Hans Abrahamsen jobb keze születésétől fogva, sajnos, nem működik teljes értékűen, ezért egyéni módon kellett megtanulnia zongorázni. Felkutatta a világ összes balkezes zongoradarabját, és azon csiszolta tudását. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a zenetörténelem e speciális műfajának egyik legalaposabb ismerője is lett emiatt. De nem állt meg itt, komponált egy saját darabot is Left, Alone címmel, így újabb művel bővült a balkezeseknek kedvező zenei repertoár. Vajon a hallgatók számára is másképp hangzik egy ilyen darab? Van különbség, ami anélkül is észrevehető, hogy tudnánk: csak a bal kéz játszik a zongorán? A szakavatottak számára bizonyára, de hogy ez pontosan…
mit jelent a gyakorlatban, az csak november 15-én derül ki a Zeneakadémián, amikor a Danubia Zenekar Hans Abrahamsen említett darabját tűzi műsorára Balog József (a fenti képen) Liszt-díjas zongoraművész előadásában – ráadásul Magyarországon elsőként. Izgalmas felfedezés lesz bal- és jobbkezeseknek egyaránt.